Munkatársunk, Diószegi-Horváth Nóra összeállítása, "Büroszörny, a legyőzhetetlen" címmel az október 10-én megjelent Vasárnapi Hírekben olvasható.

Néhány részlet:

Ahhoz, hogy egy külföldön született gyermeket magyar állampolgárként anyakönyvezzenek,
szüleinek hat különféle dokumentumot kell benyújtaniuk, konzuli díjat kell fizetniük, és még válaszborítékot is kell mellékelni. Ha útlevelet is igényelnek (mert mondjuk haza is szeretnék hozni látogatóba a gyermeket), két fénykép is kell. Ennyi papírmunka után nem csoda, hogy a szülők alaposan meggondolják, érdemes-e kiváltani azt a magyar állampolgárságot…

NEGYED SZÁZADA VÁRJUK A CSODÁT – vagyis a bürokrácia csökkentését.
Nem is nagyon volt olyan kormány, amelyik ne ígérte volna meg, sajnos azonban túl nagy eredményeket senki nem mutatott fel eddig. A Fidesz már 1989-ben beépítette programjába az adminisztráció visszaszorítását, az MDF pedig konkrét harcot hirdetett a „bürokratikus megkötöttségek” ellen. Orbánék első kormányzásuk idején csak kísérletezgettek, 2002-ben pedig már a szocialista kormány ígérte, hogy „új lendületet ad… a bürokrácia visszaszorításának (…), megakadályozza a túlszabályozást”. Volt bürostop.hu, aztán Államreform Bizottság (mármint egy első, szocialista változat), majd a második Orbán-kormány nem csak söralátét nagyságú adóbevallást, de a teljes államapparátus megújítását is megígérte. A tapasztalatok azt mutatják, a kormányok jól teljesítettek a tervezetek készítésében (nyilván egy-egy ilyen, több száz oldalas tanulmány elkészítése sem volt olcsó mulatság), az eredmények viszont önmagukért beszélnek. Soha ekkora még nem volt az államapparátus – és ehhez minden eddigi kormány hozzátette a maga részét.

Fejétől bűzlik
Ha bürokráciáról beszélünk, bizony a méret (is) a lényeg. Magyarországon pedig túl sok hivatalhoz túl sok bürokrata tartozik. Bármennyire is szorgalmazta a Fidesz a 2010-es kormányalakítás után az államapparátus csökkentését, a számok magukért beszélnek: öt éve még a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12 584 vezető volt, fizetésük 69 milliárd forintot tett ki, tavaly viszont már 17 708-an voltak, és 104 milliárd forintba kerültek. Egy szinttel följebb még rosszabb a helyzet: míg 2013-ban a 9 minisztériumban 5551 fő dolgozott (kicsit több mint 36 milliárd forintért), addig tavalyra számuk már 7103-ra nőtt, és közel 46 milliárdba kerültek. 
Így érthető Lázár János azon törekvése, hogy csökkenteni kell a bürokraták számát – kérdés, hogy minek kellett a kormánynak ennyire felduzzasztani előzetesen ezt a számot. A 2013-ban elkezdődött apparátusdagasztás ezekben a napokban is folytatódik, elég Rogán Antal új – Lázár szavaival – propagandaminisztériumára és az ahhoz járó államtitkárokra gondolni. És ez csak a jéghegy csúcsa: miniszteri biztosból például csak idén január óta 11-gyel több van (akkor még csak 40, most már 51 ilyen posztot foglal el valaki). Ráadásul némelyik pozíció igencsak homályos elképzeléseket takar. Talán érdemes itt megemlíteni Kiss Antalt, aki a „közvetlen közösségi forrásokkal kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásáért felelős” miniszteri biztos, vagy éppen Kasó Attilát, aki a nemzeti ásványvagyon hasznosítására irányuló feladatokért felelős miniszteri biztos. Utóbbi 2012 óta összesen két hivatalos eseményen szólalt fel, munkája nem igazán tűnik nagyívűnek…
Ebben a kormányban minden korábbinál több államtitkár, helyettes államtitkár, ilyen-olyan biztos és megbízott dolgozik. Lenne tehát miből lefaragni.

Összeállításunk, tényekkel, adatokkal, nemzetközi összehasonlítással a friss VH-ban jelent meg.
A Vasárnapi Hírek már szombaton megjelent, és a nyitva tartó árusoknál vasárnap is megvásárolható. Előfizetőinknek már szombaton házhoz visszük!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!