„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek” – ha valamikor, akkor a szegénység elleni harc világnapján, vagyis október 17-én igazán fontos, hogy emlékezzünk az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első cikkelyére.
Akár örömhírként is megélhettük volna, hogy idén valószínűleg 10 százalék alá csökken a mélyszegénységben élők aránya a világban. A Világbank legfrissebb jelentése azonban sajnos megint csak nem több, mint a statisztikák variálása: eddig a szegénységi küszöb a napi 1,25 dollárnál (~350 forint) kevesebből élőket sorolta ebbe a kategóriába, most azonban megemelték az összeget, és október óta 1,9 dollár (~530 forint) a limit. Hogy mégis miért csökkent a szegények száma, ha magasabbra került a plafon? A Világbank túl régóta használta az 1,25 dolláros küszöböt, miközben az infláció nem állt meg… Ideje volt tehát a váltásnak.
De még így is sokkoló az adat – minden tizedik ember, világszerte összesen mintegy 702 millióan tragikus körülmények között élnek. „Mi vagyunk az első generáció a történelemben, amely felszámolhatja a mélyszegénységet” – jelezte mégis Jim Yong Kim, a Világbank elnöke a minap. Az optimizmusra leginkább az adhat okot, hogy 1990 óta nagyjából felére csökkent a mélyszegénységben élők száma a világon, akkor ugyanis 1,9 milliárd ember élt kevesebből napi 1,25 dollárnál.
A probléma azonban még így is óriási – nem véletlen talán, hogy az idei közgazdasági Nobel-díjat egy olyan kutató kapta meg, akinek az egyik fő kutatási területe a szegénység. Angud Deaton maga is részt vett a Világbank legújabb kutatásában, meg is fogalmazta ellenérveit az 1,9 dolláros plafonnal kapcsolatban. Szerinte ugyanis van némi összeférhetetlenség abban, hogy a Világbank fő célja a szegények számának csökkentése, miközben a szervezet léte nagyban függ attól, hogy hány embert kell támogatnia. „Olyan, mintha intézményi érdek lenne, hogy sok legyen a nélkülöző” – magyarázta a közgazdász. Nos, a Világbank mostani döntése alapján kevesebb lett, legalábbis papíron.
De legalább mérik
Míg világszerte egyre többen veszik fel a harcot a szegénység ellen, úgy tűnik, Magyarország továbbra is homokba dugja a fejét, és (szintén) a számok tologatásával „harcol”. A KSH tavaly pénzhiányra hivatkozva nem adta ki a létminimumadatait, idén viszont már nem is mérik azokat – így nehéz reális képet kapni arról, hogy pontosan mi hazánkban a helyzet.
Annyit mégis tudhatunk: mintegy 4-4,2 millió ember él a létminimum alatt. Az OECD adatai szerint a súlyos anyagi nélkülözésben élők közé közel 2,6 millió magyar tartozik, ezzel a 25. helyen állunk az EU 28 tagállama közt. A Tárki idei kutatása alapján ma 100 szegénységben élő személy közül 34 gyermek vagy fiatal, 13 pedig nyugdíjas korú. És amiben különösen rosszul teljesítünk: a gyerekszegénységi rátánk borzasztóan rossz. Az 1,7 millió gyerek 43 százaléka (több mint 730 ezer) szegénységben vagy kirekesztésben él.
Csakhogy van egy olyan réteg, akikről semmit sem tudunk. Krémer Balázs szociológus nagyjából 500 ezerre teszi azon magyar emberek számát, akik a szociális ellátórendszerben nem jelennek meg, feltételezhetően azonban nagyon rossz körülmények között élnek. 220 ezer munkanélküli, de ellátásra nem jogosult mellett nagyjából 2-300 ezer további embert egyáltalán nem lát a rendszer.
„Nehéz róluk bármit is mondani. Egy részük valószínűleg olyan személy családtagja, akit lát a szociális ellátórendszer, de ő maga nem jogosult semmilyen juttatásra. Mások valahol a félillegalitás határán mozognak, vélhetően falusi környezetben, feketemunkát végeznek, így nem jelennek meg a munkanélküli- statisztikákban sem. Kismintás kutatásokból, illetve korábbi adatokból következtethetünk arra, hogy egyáltalán mennyien lehetnek. Semmilyen orvosi ellátást nem kapnak, tehát az egészségi állapotuk sem lehet jó. Munkájuk nincs, szociális juttatást nem kapnak” – mondja a szociológus.
Borzasztóan vékony a határ a tisztes szegénység és a teljes kilátástalanság között. Ma úgy tűnik, Magyarországon nagyon könnyű bekerülni egy olyan élethelyzetbe, ahonnan nem vezet visszaút – ezt mutatják a közmunkások hétről hétre élő százezrei éppúgy, mint azok, akik akár betegség miatt végleg elveszítik otthonukat (mint az a következő oldalon olvasható riportunkból is kiderül). Épp ezért rengeteg okunk van arra, hogy harcoljunk a szegénység ellen – és nem csak október 17-én.
Bármennyire is nem méri a KSH, a létminimum azért létezik. Ennyiből lehet fenntartani egy éppen elfogadható életszínvonalat (a lakhatást, élelmiszert, öltözködést, utazást is belevéve). Az egy főre számított létminimum egyébként 2013-ban, vagyis az utolsó évben, amikor még nyilvánosságra hozták, egy főre havi 87 510 forint, a két felnőtt, kétgyermekes háztartásokban pedig 253 779 forint volt.
A szegénységnek rengeteg arca van. Az egyik legsúlyosabb probléma Magyarországon még mindig az, hogy a hideg beálltával emberek fagynak meg – és nem csak az utcákon, de a saját otthonukban is, mivel nincs pénzük semmilyen fűtőanyagra. 2015-ben már az október elhozta a tragédiát – az elmúlt hetekben ketten fagytak halálra, egyikük saját lakásában. Tavaly télen összesen 157-en, az elmúlt 10 évben pedig körülbelül 2500-an fagytak halálra hazánkban.
Több mint kétszeresére, 2007 és 2012 között 7-ről 17 százalékra nőtt Magyarországon a relatív szegénységben élő gyermekek száma – derült ki az OECD legújabb, jóléttel foglalkozó jelentéséből. A növekedést talán jól magyarázza, hogy a magyar gyermekek több mint 15 százalékának szülei munkanélküliek. A gyermekszegénység mértéke hazánkban az OECD-átlag felett van, ráadásul a növekedés aránya is drasztikus a többi országéhoz képest. A jelentés más, aggasztó jelenségekre is felhívja a figyelmet: 2010-ben például a magyar 15 évesek közül minden negyedik gyújtott rá egy héten legalább egyszer, a fiatalkorú dohányosokat tekintve a legrosszabbak között vagyunk az OECD-országokon belül.
35,2 %
– a világ mélyszegényeinek fele Afrikában él, ahol a lakosság több mint harmada a szegénységi küszöb alatti összegből próbál boldogulni
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
