Mint emberek a sót... - Lázadoznak a szülők az ország több pontján is, elégedetlenséget szült a menzareform első másfél hónapja. Sok helyen üres gyomorral mennek haza a gyerekek az iskolából. A korábbinál drágább ételek jelentős része a moslékban landol. A létminimum alatt élő gyerekek az újfajta ételekből még annyit sem esznek, mint korábban.
Petíciót írtak a szegedi szülők a közétkeztető cég vezetőjének és Balog Zoltán erőforrás-miniszternek. Megelégelték, hogy a gyerekek éhesen mennek haza az iskolából. A szülők szerint sok helyen szinte ehetetlen lett a koszt. A fő problémát a só és cukor mennyiségének drasztikus csökkentése jelenti. „Sajnálatos módon a jogszabály a napi sóbevitel meghatározásakor nem csak a hozzáadott sót, de az alapanyagok sótartalmát is beszámítja. Így gyakorlatilag tilos sózni az ételeket, hiszen az óvodásoknál egy szelet kenyérrel kimerül a naponta adható mennyiség, ami 2 gramm. S mivel nátrium egyébként is van az egészséges élelmiszerekben, például a sárgarépában, a közétkeztetőknek nincs mozgástere” – mondja Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke. A szabályokat ugyanis be kell tartani, mert a területileg illetékes népegészségügyi szervek keményen ellenőriznek, és büntetik, ha eltérést találnak a jogszabályoktól. A szigornak pedig éppen azok a vesztesei, akiket védenének az előírások: a gyerekek.
A dietetikus szakértők a só mennyiségének hibás szabályozása mellett jónak tartják a törvényt, ez az „apró baki” azonban elég ahhoz, hogy a gyerekek a korábbiaknál is egyoldalúbban táplálkoznak. A szülők és a pedagógusok pedig panaszkodnak: az apróságok jobb híján az üres kenyeret eszik és tejet isznak, amitől sokuknak görcsöl a hasa. Szeretnék a teát is, de cukor nélkül nem isszák meg. Még rosszabb a helyzet a kamaszoknál, akiknél már a csordaszellem erősebben érvényesül, és zsebpénzükből vesznek gyorsételeket, chipset a kisboltban. Az egyik fővárosi általános iskola igazgatója mesélte lapunknak: egyre kevesebb szülő fizeti be a gyermekét menzára, és szeptember óta rengeteg étel megy a moslékba. Régebben a tanárok jelentős része is az iskolában evett, ma már inkább csomagolnak maguknak valamit. Sok szülő is ezt a megoldást választja, de az iskolába kizárólag hideg ételt lehet bevinni. „Bár érzem a jó szándékot, nem vagyok biztos benne, hogy a törvény megalkotóinak mindenben igaza volt. Minden országnak van egy étkezési hagyománya, és azzal nem lehet teljesen szembemenni. Hiába próbáljuk az iskolában más ételekre szoktatni a gyerekeket, ha otthon semmi nem változik” – teszi hozzá az igazgató. Elismeri: náluk is előfordult, hogy a diákok sót vittek az étkezőbe, de ezt kénytelen volt megtiltani, még a napközis tanárnak is. Úgy hallotta, a szabályozás hamarosan megváltozik, és ki lehet rakni egy só- és egy cukortartót. De ennek az lesz a feltétele, hogy nagy tábla hirdeti majd: rendkívül egészségtelen a só- és cukorfogyasztás.
L. Ritók Nóra halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációjával foglalkozó pedagógus szerint a létminimum alatt élő családokban a legalapvetőbb élelmiszer a fehér kenyér, emiatt előfordul, hogy a gyerekek egyáltalán nem látszanak alultápláltnak, sőt. Miközben éheznek, csak éppen nem mennyiségileg, hanem minőségileg. Nem jutnak elég fehérjéhez, zöldséghez és gyümölcshöz, és az iskolában is sokat kell küzdeni ahhoz, hogy elfogadják ezeket az ételeket. „A szülőket, nagyszülőket kell megtanítani az új alapanyagok használatára, de az egészséges táplálkozás pénzbe kerül” – teszi hozzá L. Ritók Nóra. Tapasztalataik szerint a korábbi menükből a hátrányos helyzetű gyerekek szívesen ették a pörkölteket tésztával vagy tarhonyával és a rántott húst. Ezek az ételek azonban már nem férnek bele az új szabályozásba.
„A jogszabály bevezetése ráadásul áremelkedést okoz, már az uzsonna és a tízórai esetében is. A naponta előírt 3-5 dl tej vagy tejtermék, a teljes kiőrlésű pékáru, a friss zöldség, gyümölcs, a saját készítésű krém és olajos mag drágítja az étkezést. A hal, a zöldfűszer pedig az ebéd árát emeli, és korábbi 0,8 kg helyett 1,5 kg élelmiszert kell kiszállítani egy főre” – mondja Tettinger Antal. A pluszköltségek egyelőre az önkormányzatokat terhelik, amelyek átvállalták a jogszabály betartásához szükséges áremelést a szülőktől, de mindez kidobott pénz, ha a menü végül a moslékba kerül, a gyerekek pedig üres gyomorral térnek haza. A szegényebb önkormányzatoknak pedig valahol meg kell spórolniuk a különbözetet, vagy be kell hajtaniuk adó formájában.
A hátrányos helyzetű családok életében kritikusnak számítanak az iskolai szünetek, mert a gyerekek nem kapnak ételt az oktatási intézményekben. Az őszi szünet október 23-án indul, és tíznapos lesz. A szünet ráadásul hó végére esik, ilyenkorra a legtöbb családban elfogy a pénz, és legfeljebb kenyér kerül az asztalra.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!