Míg a határtól pengés drótkerítéssel igyekszik távol tartani a menekülteket a kormány, addig a már Magyarországon lévő menedékkérőket különféle jogi trükkökkel próbálja mielőbbi távozásra bírni. Most épp az ételt vonják meg többüktől egy körmönfont törvénymódosítással.
A Magyar Helsinki Bizottság kétségbeesett üzenetet kürtölt világgá Facebook-oldalán a közelmúltban: „Nemsokára ételt, ellátást, anyagi támogatást sem kapnak a kiskunhalasi menekülttábor lakói.”
Életbe lépett ugyanis a jogszabály, amelynek következményeként egészen abszurd és cinikus módon önellátásra kényszerítik azokat az embereket, akiknek se otthonuk, se munkájuk, se pénzük. Mindezt meglehetősen bonyolult jogi úton érte el a kormány, ám Somogyvári Zoltán, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza segít eligazodni a törvények útvesztőjében. Onnan indul, hogy március 28-án lépett hatályba a „határőrizet területén lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények” módosítása, amelynek egyik kulcseleme az: a nyílt – vagyis bármikor, szabadon elhagyható – befogadó állomásokon lévő menekültek közül nem jár ellátás azoknak, akiknek a második menedékkérelmi eljárásuk van folyamatban. Mindez több szempontból is súlyosan aggályos Somogyvári Zoltán szerint.
Mindenekelőtt azért, mert a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre” hivatkozva vonták meg az ellátást a menekültek egy részétől, noha a Magyar Helsinki Bizottság szerint most messze nem kritikus a helyzet. Ennek alátámasztására többek között azt említi a szakértő, hogy Kiskunhalason összesen 410 menedékkérő elszállásolására van lehetőség, de most kevesebb, mint 20 menedékkérő van ott.
Aggasztó az is, hogy az államapparátus – a Helsinki Bizottság szerint téves – jogértelmezés alapján olyanoktól is megvonja az ennivalót, akiknek még csak az első eljárásuk van folyamatban. Többen vannak ugyanis olyanok, akiknek elindult a menedékkérelmi eljárása akkor, amikor először beléptek Magyarországra, csakhogy az érdemi elbírálás előtt már továbbálltak Nyugat-Európába, ahová eleve tartottak. Amikor pedig közülük valaki visszakerül a dublini rendelet alapján Magyarországra, akkor az ekkor induló menekültügyi procedúrát már másodiknak tartja az állam. Somogyvári Zoltán felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg mindössze 7-8 olyan menedékkérő lehet a két nyílt táborban, akiknek elvették az ellátását – s vannak-lesznek olyan civilek, akik segítenek nekik a túlélésben. Csakhogy a kormányzat épp azért hoz hasonló jogszabályokat, hogy a menekülteket minden lehetséges eszközzel eltántorítsa Magyarországtól és távozásra bírja. Így ér körbe a kormányzati migránspolitika: senki ne jöjjön ide, aki pedig valamiképp mégis bejutott, menjen
innen mielőbb bárhova máshová.
„Jelenleg hat olyan férfi van a kiskunhalasi táborban, aki már semmilyen ellátást nem kap – mondja lapunknak egy névtelenséget kérő asszony, aki rendszeresen segít az ott tartózkodó menekülteknek. – Rajtam kívül szerencsére akadnak más segítők, több jószívű helybelit is ismerek, aki majdnem mindennap ennivalót visz a menekülteknek. Mivel a táborba nem mehetnek be, a férfiak kijönnek, és ott, az utcán vehetik csak át az ételt.”
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a március végén elfogadott törvénymódosítással indokolja az „ételmegvonást”. Állásfoglalásában a hivatal cinikus módon megnyugtatásul közli, hogy a menekült „rászorultsága esetén” ingyen veheti igénybe a kijelölt szálláshelyet, valamint továbbra is biztosított számára a sürgősségi orvosi ellátás. Arról, hogy mindeközben mit eszik a menedékkérő, nem írnak.
A menekültügyi hivatal közlése szerint a nyitott befogadó intézményekben április második felében 41-en, a tranzitzónákban 173-an voltak. A tranzitzónákban pedig napi 24 órában elérhető egészségügyi és szociális ellátás. Itt a felnőtteknek napi háromszori, a 14 év alatti kiskorúaknak ötszöri étkezést biztosítanak, a várandós és kisgyermekes anyának, valamint 14 év alatti kiskorúnak még tejterméket és gyümölcsöt is adnak mindennap. Lehet sportolni, pihenni, mi több, az ingyenes wifi révén még netezni is – írja a hivatal, épp csak azt az apróságot nem említve: a tranzitzóna gyakorlatilag börtönként üzemel. És nagyvonalúan átsiklanak afelett is: a tranzitzóna működését a Strasbourgi Bíróság és az Európai Bizottság is jogszerűtlennek tartja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!