Dübörög a szavazatmaximálási verseny: az ellenzék külsős mozgalommal mozgósít, a Momentum népszavazási kezdeményezéssel toboroz híveket, a Fidesz az apátiában bízik – no meg a határon túli magyarokban. Akik közül több mint félmilliónak postázott buzdító levelet Orbán Viktor a két ünnep között. A miniszterelnök nem véletlenül puncsol: Erdély, a Vajdaság és a Felvidék akár 2-3 mandátum sorsáról is dönthet.
Egyre nagyobb az esélye, hogy a határon túli magyarok döntsenek a Fidesz – esetleges újabb kétharmados – győzelméről az áprilisi választáson. A határon túli magyarok körében információink szerint minden korábbinál jobban pörgeti a Fidesz a választási részvételhez szükséges regisztrációt. (A magyarországi választókkal ellentétben nekik előre jelentkezniük kell, ugyanakkor aki ezt megteszi, az utána 10 évig a névjegyzékben marad akkor is, ha például időközben meghal. Erre pedig, hacsak nem jelentik be a hozzátartozók a változást, a hazai hatóságoknak nincs rálátása, így akár ezres nagyságrendben is szerepelnek halottak a külhoniak névjegyzékében).
Forrásaink szerint, miközben tavaly nyáron havonta még csak mintegy 2 ezer új – vagy korábban nem regisztrált – külhoni állampolgár kérte a nyilvántartásba vételét, szeptemberben 3 ezren, októberben 3500-an, novemberben és decemberben pedig már 8-8 ezren kérelmezték ugyanezt.
Vagyis kevesebb mint fél év alatt négyszeresére emelkedett a regisztrációt kérők száma. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint jelenleg több mint 315 ezer, magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgár van akülhoniak névjegyzékében. Fél éve még úgy tűnt, hogy a regisztráltak száma áprilisra épphogy eléri majd a 320 ezret. Ehhez képest most sokan azt sem tartják kizártnak, hogy 350-400 ezer határon túli szavazat érkezik majd. Ez annak ellenére is igaz, hogy aki regisztrált, az nem feltétlenül vesz részt a voksoláson. Az előző választás adatai alapján a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők 95 százaléka a jelenlegi kormánypártokra szavazott, ez egy plusz listás mandátumot jelentett a Fidesznek. (Egyéni jelöltre a külhoni magyarok nem szavazhatnak.) Most áprilisban azonban akár 2-3 mandátumról is dönthetnek, feltéve, ha alacsony lesz a hazai részvétel, amire minden esély megvan.
Összehasonlításként: a 2014-es választáson 193 ezer külhoni szerepelt a levélben szavazók jegyzékében, közülük 158 ezren szavaztak végül, ebből 128 ezren érvényesen. A voksok óriási többsége, 122 ezer szavazat a Fideszre érkezett. Most a lehetséges külhoni szavazók száma majdnem a duplája lehet.
Buzdítás, minden áron
Nem véletlen, hogy a Fidesz mindent elkövet a határon túli pluszvoksokért. December utolsó napjaiban Orbán Viktor miniszterelnök ismét levélben buzdította regisztrációra és szavazásra a határon túliakat, természetesen közpénzből. A kormányfő – a választási szerveket megelőzve – már júliusban levelet írt a külhoniaknak, amelyben emlékeztette őket arra, hogy 2010 után a fideszes többségű parlament egyik első döntése volt a kettős állampolgárság megadása a határon túliak számára. – „A választáson való részvételhez regisztrálni kell” – hívta fel a figyelmüket Orbán Viktor, majd sürgette, hogy aki ezt még nem tette meg, az regisztráljon. A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéslistájából pedig kiderült, hogy a „külföldön lakóhellyel bíró állampolgárok számára a miniszterelnöki tájékoztató levél címzettekhez történő eljuttatása nettó 196,5, azaz bruttó 250 millió forintba került”.
Most Orbán Viktor levelét a posta vitte ki az érintetteknek.
Érdeklődésünkre a Magyar Postánál azt válaszolták, hogy az ominózus levelet a két ünnep között továbbították „több mint félmillió címzett részére”. A kormányzati tájékoztatási központ pedig már a tavalyi év végén elismerte az RTL Híradó kérdésére, hogy ezúttal 204 millió forintot költöttek el erre, bár az nem derült ki, hogy ez bruttó vagy nettó összeg.
Vagyis miközben a hazai szavazóbázis egyben tartására sok tízmilliárd forint közpénzt költ el a Fidesz, illetve a kormány a különféle akciókkal, konzultációkkal, plakátkampánnyal, a határon túl is százmilliós nagyságrendben megy el erre pénz.
Felelős a DK is?
Nem tudni biztosan, van-e ok-okozati összefüggés, mindenesetre időben egybeesett a külhoniak regisztrációjának megugrása azzal, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) november elején aláírásgyűjtésbe kezdett. A párt ezzel azt akarja elérni, hogy ne szavazhasson a választáson, aki soha nem élt Magyarországon, így nem viseli szavazata következményeit. Már decemberben jóval 100 ezer aláírás felett tartottak, azóta nyilván tovább gyűltek a szignók a standokon és a párt internetes oldalán is. Utóbbinál jelenleg is kiemelt helyen szerepel az akció.
A választási folyamatokra rálátó forrásaink szerint a DK kezdeményezésének lehetett hatása a külhoniak regisztrációjára. Emellett a határon túli magyar szervezetek is „gőzerővel” folytatják a kampányt. Az RMDSZ honlapján olvasható beszámoló szerint például Péter Ferenc, a szövetség Maros megyei szervezetének elnöke arról beszélt, hogy „a regisztrációs folyamatban is jó eredménnyel zártunk, hiszen közel ötezer, Maros megyében élő kettős állampolgárnak segítettünk a regisztrációban”.
Nemcsak Erdélyben, hanem például a Vajdaságban is fontos feladatnak tekintik a külhoni magyarok regisztrációjának segítését, amivel erősebb lehet a befolyásuk a magyarországi választás eredményére.
Egyenlőtlen küzdelem
Arról még a második Orbán-kormány idején döntött az Országgyűlés, hogy a határon túli magyarok gyorsított eljárásban szerezhetnek állampolgárságot, akik pedig előzetesen regisztrálnak, levélben szavazhatnak a pártlistákra. Aki most frissen leteszi az állampolgársági esküt, annak egyúttal olyan nyomtatványt is adnak, amelyben regisztrálni tud a választásra vagy népszavazásra. A másik módszer, hogy a már korábban állampolgárságot kapott embereket keresik meg, és felajánlják nekik a regisztráció lehetőségét. (Mostanra meghaladta az egymilliót a gyorsított eljárásban állampolgárságot szerzett külhoniak száma.) A választási szervek honlapján online is lehet regisztrálni, a program ráadásul a „szarvashibákat” kiszűri. Emellett lehetőség van levélben is a regisztrációra, ehhez egy nyomtatványt kell kitölteni, amit vagy postán visszajuttatnak az érintettek, vagy a külképviseleteken is leadhatják azt. Mivel a kettős állampolgárságot egyes országok – például Szlovákia vagy Ukrajna – tiltják, az ottani magyarok közül sokan eleve a külképviseleteket adják meg értesítési címként. Nem mellékes a politikai verseny szempontjából az sem, hogy míg a hazai választók adatait a kampányban kikérhetik a pártok a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, addig a regisztrált határon túliak névjegyzéki adatait nem adják ki a választási szervek. Így a nyilvántartás kizárólag a Belügyminisztériumnak, vagyis a kormánynak van meg. Azaz a határon túli magyarok körében csak a kormánypártok tudnak kampányolni, ahogy ezt Orbán Viktor már kétszer megtette közpénzből, ellenzéki pártoknak nincs lehetőségük arra, hogy elérjék az egymillió határon túli magyart, illetve közülük azt a nagyjából 700 ezret, aki szavazókorú.
Fókuszban az egyéni körzetek
Noha a külhoniak körében, illetve pártlistán aligha állítható meg a kormánypárt, az ellenzéknek az egyéni választókerületekben még komoly szerep juthat a voks- és mandátumszerzésben.
„12-13 egyéni választókerület »elhozása« esetén nagy valószínűséggel, 15-nél pedig már szinte biztosan megakadályozható, hogy a Fidesz kétharmadot szerezzen a tavaszi választáson. Ez könnyen elérhető cél lehet az ellenzéknek” – mondta lapunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Ebben 2014 egyértelmű igazodási pont, hiszen akkor 10 egyéni körzetet vesztett el a Fidesz a lehetséges 106-ból, így épphogy megvolt a kétharmada.
„Ha 2014-ben is tudott nyerni 10 kerületet az ellenzék úgy, hogy akkor még a Jobbik egyéni mandátum nélkül maradt, azóta pedig időközi választáson nyert a független Kész Zoltán Veszprémben, a jobbikos Rig Lajos Tapolcán és környékén, akkor a kétharmad megakadályozása az ellenzéki oldalon reális célkitűzésnek tűnik” – fogalmazott László Róbert. Modellszámítások szerint egyébként ahhoz, hogy a Fidesz az abszolút többséget is elveszítse, azaz ne szerezze meg a parlamenti mandátumok több mint felét, 40-nél több egyéni választókerületben kellene nyernie az ellenzéknek. Persze ezt rengeteg tényező befolyásolja, ami nehezen prognosztizálható úgy, hogy azt sem tudjuk, milyen mélységű lesz végül az ellenzéki pártok közötti koor ináció.
A lehetséges billegő körzetek számáról ugyanakkor László Róbert nem akart találgatni. Ennek oka egyrészt az, hogy a korábbi választások óta jelentősen átrajzolódott a politikai térkép az ellenzéki oldalon, ráadásul nyilvános egyéni választókerületi szintű közvélemény-kutatások nem készültek.
„A kormánynak biztosan, néhány ellenzéki pártnak vélhetően vannak ilyen adatai, de mi erről nem tudunk.”
Ugyanígy azt sem lehet pontosan látni, hogy a bizonytalan szavazók körében kinek van még tartaléka.
A Fidesz most jobban áll, mint négy éve a választások előtt, de a párt teljes berendezkedése, politikai stratégiája arra épül, hogy kizárólag a saját meglévő és potenciális szavazóihoz beszéljen, miközben az ország nagyobb része egyáltalán nem érdekli őket. – A Fidesz mindig kisebbségből akart többséget kovácsolni. Ez 2014-ben sikerült is, és minden bizonnyal 2018-ban is fog. A Fidesznek az a dolga, hogy a meglévő szavazóit mobilizálni tudja a választás napján; ezalatt pedig nem csak az elkötelezett Orbán Viktor-rajongókat kell érteni, hanem a lekötelezetteket, a rendszer fenntartásában érdekelteket, a kiszolgáltatott emberek sokaságát egyformán.
Az apátia, a választói közöny pedig a Fidesz politikájának meghatározó része. A választási rendszer átalakításának ritkán hangoztatott, de kulcsfontosságú eleme volt ugyanis, hogy eltörölték az érvényességi küszöböt.
– A Fidesz már 2011-ben arra készült, hogy olyan politikai apátiába tolják az országot, amelyben előbb-utóbb (ha nem is feltétlenül 2018-ban) megtörténik, ami 1990 óta soha: 50 százalék alá csökken a részvételi arány. A kormánnyal elégedetlen pártnélküliek körében ugyanis egyre kevesebben bíznak abban, hogy történhet változás, így aztán egyre többen maradnak otthon, miközben a kormányoldal a saját szavazótáborát jóval nagyobb arányban tudja elvinni a szavazófülkékhez.
Áder napokon belül dönthet
Mivel a választás napját az államfőnek a voksolás előtt 70–90 nappal ki kell tűznie, jövő hétfőn megnyílik a lehetősége arra, hogy időpontot jelöljön ki. A korábbi választások tapasztalatai alapján valószínű, hogy az államfő ezúttal is a lehető legkorábbi időpontra jelöli ki a választás időpontját, ez pedig április 8-a. Ehhez január 8. és január 28. között kell bejelentenie a döntését, a megadott intervallumon belül viszont semmi nem befolyásolja abban, hogy mikor határoz. Négy éve Áder János az első lehetséges időpontra, április 6-ra tűzte ki a választást, ahogy hasonlóan járt el 2010-ben Sólyom László is az akkor még kétkörös választás első fordulójával.
A hivatalos kampányrajt akkor indul majd el (bár valójában a kampány már most is javában tart), és a külföldön, elsősorban Nyugat-Európában dolgozó magyarok regisztrációja is ezzel egy időben kezdődhet meg.
Ők azonban – a külhoniakkal ellentétben – csak személyesen a külképviseleteken szavazhatnak, ha ezt előre jelzik.
Ez pedig a szavazatok maximálása szempontjából ugyancsak kapóra jön a Fidesznek, hiszen a kormánnyal az itthoninál kritikusabb tömegről van szó, akiknek a feliratkozás után akár több száz kilométert is utazniuk kell ahhoz, hogy voksoljanak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!