Idén nyáron már nem kell tartani egy nyaralás alkalmával a hazatelefonálás magas költségétől, mivel június 15-től nem kell pluszpénzt fizetni, ha az EU-n belül mobilozunk. Brüsszel teljesen eltörli a roamingdíjakat, de a barangolás csak addig ingyenes, amíg „visszaélésszerű módon” nem használják. Az EU-n kívüli országokba vagy onnan hazatelefonálni azonban továbbra is drága lesz.

  <h1>VH, 2017. 19.</h1>-
  <h1>A barangolási díjak alakulása 2007–2017 között (euróban*, áfa nélkül)
</h1>-

VH, 2017. 19.

- – Kép 1/2

„Megérkeztünk a tengerpartra… Teri, vigyázz a gyerekre, bemegy a mély vízbe! … Szép az idő, jól vagyunk, minden oké. Otthon is minden rendben van? Jól van. Csókolom, Anyuka, majd még beszélünk!” – ez a mindössze 15 másodperces hívás egy népszerű spanyol üdülőhelyről néhány éve még akár 200 forintba is kerülhetett. Nem beszélve arról, hogy ha külföldön eltévedtünk egy ismeretlen városban, a pár perces, GPS-segítséggel végrehajtott útkeresésért akár több ezer forintot is számlázhattak itthon a szolgáltatók. Csakhogy június közepétől, amikor az Európai Unióban eltörlik a roamingdíjakat, már nem kerül semmibe a telefonálás vagy a mobilos navigáció – kivételek persze lesznek.


Volt, nincs

A nyári üdülési szezonra időzítette Brüsszel a mobilrezsi-csökkentést: június 15-től megszűnnek a roamingdíjak az EU országaiban.

A külföldi barangolásnál felszámított beszéd- és adatforgalmi roamingtarifák eltörlése leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egész Európai Unió egy nagy közös távközlési zóna lesz, vagyis, aki az EU-n belül külföldre utazik, ugyanazt a – saját szolgáltatója által megállapított – tételt fizeti, mintha ki sem mozdult volna otthonról.

Akinek feltöltőkártyás csomagja van, annak a külföldön eltelefonált percek és az ott felhasznált adatmennyiség ugyanúgy vonódik az egyenlegéből, mintha belföldön lenne. Ugyanez igaz az olyan tarifacsomagokra is, melyek havidíjában benne foglaltatik bizonyos percmennyiségű beszélgetés vagy megabájtnyi adatforgalom: hazai szabályok szerint fogy a kerete, ha pedig túllépi azt, akkor a szerződésben rögzített belföldi plusz perc- és adatdíjat számlázza a mobiltársaság. A korlátlan beszélgetést, illetve adatforgalmat nyújtó csomagoknál értelemszerűen az uniós használat is korlátlan.

A roamingdíj alól a kilépési folyamat lezárulásáig Nagy-Britannia is mentesül, tehát a szigetországba „kivándorolt” magyarok és családtagjaik még jó ideig a belföldi árakon tarthatják a kapcsolatot (hogy a várhatóan kétéves kiugrási procedúra után mi lesz, egyelőre nem tudni, de vélhetően erre is kiterjednek majd a London és Brüsszel közötti kereskedelmi megállapodásokat előkészítő tárgyalások).


Jó ideje faragják

Az unión belüli feláras telefonálás és adathasználat magas költségeinek lebontásán Brüsszel már évek óta dolgozik. Az Európai Bizottság 2007-ben tűzte ki célul a kiskereskedelmi roamingdíjak csökkentését, és évről évre faragott is belőlük (lásd táblázatunkat), így 2007 augusztusától legfeljebb 0,49 eurót lehetett számlázni egy percnyi beszélgetésért, és ez az összeg fokozatosan csökkent. Méghozzá érdemben: a legutóbbi, 2016. tavaszi árcsökkentés óta, jelenleg az EU területén a hívásindítás a belföldi tarifacsomagban megszabott díjhoz képest percenként legfeljebb nettó 5 eurócent (15,5 forint), vagyis áfával 19,17 forint pluszt jelent, hívást fogadni pedig percenként már 1 eurócentért (3,1 forint), vagyis áfával 4,37 forintért lehet. Az SMS-ek extra díja 7,66 forint (nettó 0,02 euró) lehet, egy MMS 19,17 forinttal kerülhet többe, az adatforgalmazás minden megabájtja pedig extra 17,81 forinttal növelheti a számlát. Június 15-én alapesetben aztán ezek a díjak is megszűnnek.


Vannak határok

Fontos hangsúlyozni, hogy „alapesetben” szűnnek meg a roamingdíjak, mert az uniós előírásba beépítettek olyan korlátozásokat is, melyek a „visszaélésszerű roamingolást” akadályozzák. Aminek csak a neve „visszaélésszerű”, a gyakorlatban azt jelenti, hogy az unió védeni akarja a tagállami szolgáltatókat.

A roamingdíjak eltörlése ugyanis azt jelenti, hogy az EU egyetlen nagy belső piaccá válik, ahol minden ország szolgáltatói versenyezhetnek az ügyfelekért. Azaz egy EU-s tagállam polgára egy másik, olcsóbb csomagot kínáló tagállam szolgáltatójához igazolhat át – és így jelentős anyagi előnyhöz juthat. A kiskereskedelmi ajánlatok ugyanis jelentősen eltérnek az egyes tagállamokban, akár tízszeres különbség is lehet árban az azonos tartalmú csomagok között: Magyarország és Csehország a legdrágábbak között van, Észtország a legolcsóbb.

A tömeges elvándorlást elkerülendő Brüsszel egy kitételt iktatott a szabályba, miszerint az mentesül a roamingdíjak alól, aki legfeljebb 4 hónapig tartózkodik idegen országban.

A 120 napot meghaladó telefonos kommunikációt úgynevezett külföldi mobilhasználatnak minősítik, amiért a szolgáltatók nagykereskedelmi hálózathasználati díjakat számlázhatnak az előfizetőnek. Ekkor a hanghívások pótdíja percenként 3,2 eurócent, SMS-enként 1 eurócent, az adatforgalomé pedig 7,7 euró gigabájtonként (utóbbi a következő években az uniós előírás miatt folyamatosan csökken, 2022-től már csak 2,5 euró lesz gigabájtonként).

E pótdíjak alól az ügyfél csak akkor mentesülhet, ha a szolgáltató felé – annak felszólítására, 14 napon belül – igazolja, hogy az adott tagállamban van postai vagy számlázási címe, illetve oda „szoros szálak” fűzik.

Például, mert ott dolgozik vagy ott tanul, és emiatt gyakran, huzamosabb ideig tartózkodik ott. Csakhogy sok esetben még az említett díjjal megfejelve is olcsóbb egy másik tagállam szolgáltatójával szerződni, mint a magyar társaságokkal.

A barangolási díjak alakulása 2007–2017 között (euróban*, áfa nélkül)



Nem árt figyelni arra, hogy az Európa közepén fekvő Svájc nem EU-tagállam, így a roamingdíjeltörlés sem érinti, ezért itt június 15-e után is megmaradnak a jellemzően 300-400 forintos percdíjak, ahogy a jelentős adatroaming-tarifák is.


A roamingdíj a hazai szolgáltató percdíjaihoz adódott hozzá pluszban. Ráadásul az EU által meghatározott tételt minden tagállamban megfejelte az áfa, ami Magyarországon 27 százalék – a legmagasabb az unióban.



A roamingdíjeltörlésben
érintett országok:
Európai Unió: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy- Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia
EU-n kívüli országok, melyek az Európai Gazdasági Térség államaiként érintettek: Izland, Liechtenstein, Norvégia


Felére csökkenhet a hűségidő. A jelenlegi két év helyett csak egy évre szóló hűségszerződést köthetnének a távközlési cégek az ügyfelekkel – így módosítaná a kormány a hírközlési törvényt. Az indoklás szerint a hosszú idejű hűség kiszolgáltatottá teszi a fogyasztókat, hiszen a szolgáltatók általában úgy alakítják ki a díjtételeiket, hogy a fogyasztóknak csak a hűségszerződéssel érje meg igazán igénybe venni a szolgáltatást. Ahogy – hívta fel a figyelmet a módosításról beszámoló Világgazdaság – gyakori jelenség az is, hogy a hűségidő lejártával a fogyasztó csak jóval drágább díjtételek mellett tudja használni ugyanazt a szolgáltatást, kivéve, ha újabb hűségszerződést köt. A kérdésről egyeztetést sürgetnek a szolgáltatók; szerintük a változtatás hátrányosan érintené a fogyasztókat, mert dráguláshoz vezetne.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!