Megfázunk-e, ha hideg lesz a tél?
- Oroszország gázháborúra készül, de ki van szolgáltatva a Nyugatnak.
- Csak nekünk nincs még megújított hosszú távú szerződésünk, de az árról úgyis Putyin dönt.

 
Gázvezeték - Fotó: Filip Singer, MTI/EPA

A téli „gázháború” előszelével köszönt be az idei ősz. A Gazprom harmadik hónapja nem szállít gázt Ukrajnának, s szeptemberben már kisebb konfliktust is vállalt a kelet-európai országokkal, hogy megakadályozza az orosz földgáz reexportját Kijev felé. De a csapok csavargatása vagy az exportfelár bevezetése korántsem oly meglepő, mint a magyarországi gáztárolók igénybevételének terve. A közel 7 milliárd köbméteres magyar tárolókapacitás kialakításának ugyan nem titkolt céljai között szerepelt, hogy a hazai ellátás biztonságán túl piacra dobható készleteknek is helyet adjon. Nem várt fordulat azonban, hogy épp a Gazprom helyezne el még az ősszel félmilliárd köbmétert középeurópai partnerei zökkenőmentes ellátása érdekében. Ha valahol, akkor a Gazpromvezérkarban biztosan tudhatják, hogy baj lehet ezen a télen.

Bár Európa meglehetősen kiszolgáltatott az orosz gázszállításoknak, az egyes országok kitettsége nagyon eltérő, és hazánk nem tekinthető igazán veszélyeztetettnek. Már az emlékezetes 2008–2009-es gázválság idején, amikor hetekre leállt az ukrán tranzit, épp a magyar stratégiai tartalékok segítették ki például Szerbiát. Azóta tovább bővültek a hazai tárolókapacitások. A nyári intenzív feltöltésnek köszönhetően, szeptember közepén már 3,6 milliárd köbméter gáz volt a tárolókban, ami 50 százalékot meghaladó feltöltöttséget jelent, míg a fogyasztáshoz képest közel 70 százalékos lefedettséggel számolhatunk. Ennek ellenére hónapokig elhúzódó gázvita esetén a magyar ellátás is megnehezülne a téli csúcsidőszakban, hiszen a hideg napok fogyasztási igényét nem fedezi a naponta „kitárolható” mennyiség. Ahhoz a tranzitra is szükség van.

Valójában nem reális forgatókönyv az Ukrajnán átmenő gázszállítások hosszabb ideig történő téli szüneteltetése. Ezen az útvonalon érkezik ugyanis Európába az orosz gáz nagyjából fele. Ám ennek Oroszország is kiszolgáltatott, hiszen a földgázpiac olyannyira Nyugatra fókuszált, hogy jelenleg még egyetlen méternyi Keletre irányuló földgázvezetékkel sem rendelkeznek. Az európai gázeladásnak tehát csak egyetlen alternatívája van, mégpedig a kitermelt gáz elégetése a földgázmezőkön. Más szóval, a „gázfegyver” durva bevetését Moszkva nem nagyon engedheti meg magának, mert a lassan recesszióba csúszó orosz gazdaság valutabevételeinek kétharmada a kőolaj- és földgázeladásokból származik.

Aggodalomra adhat okot, hogy a térség többi országával ellentétben, melyek már évekkel korábban léptek, hazánk máig nem újította meg a 2014 végén lejáró földgázszerződést Oroszországgal. Vajon elkéstünk? Erre nem egyértelmű a válasz. Jó darabig azért nem volt sürgős az újratárgyalás, mert sokáig úgy tűnt, már csak karnyújtásnyira van a Déli Áramlat, amelyben mi is részt vettünk volna. És egy vezetékberuházás részeseként nyilvánvalóan kedvező tarifát lehetett volna kialkudni, esetleg barterezni. Az is elképzelhető, hogy a kormány a paksi szerződés „farvizén” próbál gázalkut kötni. De észre kell venni, hogy a magyar gázfelhasználás a válság idején jelentősen csökkent, ennek tudható, hogy az utóbbi esztendőkben évi kétmilliárd köbméter le nem hívott gázmennyiség maradt. Ezt akkor is ki kell fizetnünk, ha nem használjuk fel, tehát 2015-ben bőven van még mit leszállítania az orosz félnek.

A szerződött mennyiség meghatározása tehát mindenképp nehéz kérdés lesz, hiszen 10-15 évre előre kell tervezni a magyar igényeket. Figyelembe véve, hogy folyamatosan bővül az európai gázpiac, ilyen távlatban az olcsó tengerentúli palagáz fogadó termináljai is elkészülhetnek. Miközben az orosz gázszerződések a leszerződött mennyiséghez képest csak plusz/mínusz 15 százalék eltérést engednek büntetlenül. Ha ennél kevesebbet veszünk, a különbözetet akkor is ki kell fizetni. Az orosz gáz árazása egyébként is rejtély. Moszkvai legendák szerint Putyin elnök nem szokta hosszan tárgyalni a tarifát, csak átnyújtja a cetlit. Nem véletlen, hogy a Gazprom 200 és 500 dollár között, a lehető legváltozatosabb áron szállít gázt, s hiába is kutatnánk valamiféle korrekt vagy legalább objektíven mérhető képlet után. Csak reménykedhetünk, hogy a kormány a kedvező árfekvés érdekében sikerrel taktikázik.

Orosz bértárolás
Oroszország még a tél beállta előtt félmilliárd köbméter földgázt áramoltatna a magyar gáztárolókba saját célra. Erről lapértesülések szerint Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Anatolij Janovszkij helyettes energiaügyi miniszter egyeztetett. A Gazprom el akarja kerülni, hogy újra olyan helyzetbe kerüljön, mint a 2008–2009-es gázválság idején. Akkor az Ukrajnával folytatott árvita miatt az orosz vállalat hosszú hetekig nem tudta teljesíteni szerződéses kötelezettségeit a kelet-közép-európai országok felé. Mivel június közepe óta nem szállít földgázt Ukrajnának, ezért egyre valóságosabb az ukrán tranzit téli leállása. Ennek kivédésére tárolnának földgázt Ukrajnától nyugatra.

Két, közösségi tulajdonban lévő, nonprofit rezsiszolgáltató cég felállítását jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Az egyik társaság az eddig jobbára piaci szolgáltatásokat karolná fel, mint a gázés a villamosenergia-ellátás, s ide csapnák a jellemzően önkormányzati kézben lévő távhőszolgáltatást. Míg a másik cég olyan döntően önkormányzati szolgáltatásokat fogna össze, mint a vízközmű-szolgáltatás és a hulladékszállítás. A terv szerint az országban bárki választhatná a két nonprofit társaságot.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!