Az országnak egyáltalán nem sürgős az orosz gázszerződés meghosszabbítása. De a miniszterelnök valamiért mégis nagyon siet.
A magyar gazdaság működéséhez és a háztartások ellátásához szükséges földgázszállítások kérdését kell „megoldanom” Putyin elnökkel – így magyarázta a magyar rádióban Orbán Viktor az orosz államfő budapesti vendégül látásának vezérmotívumát. Iparági elemzők szerint a miniszterelnök ezúttal is túldramatizálja a valós helyzetet.
Bár június 30-án valóban lejár a húsz éve kötött hosszú távú gázszerződésünk, ám azt jóval magasabb fogyasztási szinthez igazították, emiatt még évekre elegendő úgynevezett „le nem hívott” földgáz „ragadt” a régi szerződésben. A becslések szerint nagyjából 2020-ig biztosítható az orosz import a régi szerződés alapján. Magyarán, akár 2018-ban is újratárgyalhatná az akkori magyar kormány a hosszú távú szerződést.
Úgy tűnik, a miniszterelnöknek mégis sürgős az ügy.
A keddi Putyin-látogatástól azt várhatjuk, hogy megerősítik az idén lejáró gázszerződést követő újabb hosszú távú megállapodás alapelveit – vélekedett Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője.
Emlékeztetve, ennek előkészítését még az E.ON kezdte meg, s mivel két ország közti szerződésről van szó, az uniós szabályok sem tiltják ennek megkötését. Véleménye szerint, önmagában a hosszú távú szerződés nem lenne ördögtől való. Sőt, még a piaci árképzést sem akadályozná. De nagyon sok múlhat a mennyiségen. A hazai földgázigény a 14,5 milliárd köbméteres éves csúcsfogyasztásról mostanra jóval 9 milliárd köbméter alá esett. A magyar kitermelés olyan évi 1,2 milliárd köbméter lehet, a nyugati betáplálási pont kapacitása már eléri a 3 milliárd köbmétert, ráadásul a térség legnagyobb – 6,5 milliárd köbméteres – tárolókapacitásával rendelkezünk. Aligha érdemes tehát évi 4 milliárd köbméter földgáznál nagyobb mennyiségre szerződni az oroszokkal. Más szóval, a korábbinál akár egyharmaddal szűkebb keretek között is nagy biztonsággal kezelhető lenne a lakossági gázellátás.
Nem csak azért érthetetlen a magyar kormány sietsége, mert hazánknak most egyáltalán nem sürgető az oroszokkal a hosszú távú gázszerződés megkötése, hanem azért is, mert a földgázkitermelés technológiájában szinte forradalmi átalakulások zajlanak. A tengerentúlon annyira olcsóvá vált a földgáz az elmúlt években, hogy az olajkitermelés melléktermékeként jelentkező mennyiség jó részét egyszerűen elégetik. A földgáznak egyelőre nincs olyan világpiaca, mint a kőolajnak. Regionális árjegyzések működnek, melyeket nem a piaci törvények, hanem a politika szabályai alakítanak. Jellemző az orosz árpolitikára, hogy minél nagyobb tételben vásárol tőlük egy ország, annál drágábban kapja a földgázt.
Magyarán, Moszkva nem jutalmazza, hanem bünteti az elköteleződést. Az európai földgázpiac elszigeteltsége azonban a tengeren érkező cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas terminálok építésével néhány éven belül oldódhat. Ha valakinek fontos most hosszú távú szállítási elkötelezettségeket kialakítani, az éppen az orosz fél. Oroszország joggal tarthat attól, hogy évtizedes távlatban jelentősen csökkennek az európai eladásai, miközben a konkurens kínai piacra ilyen időtávon esélye sincs a vezetékhálózat kiépítésére.
Elemzők szerint, ha a miniszterelnök valóban csak a magyar emberek lakásainak biztonságos gázellátását tartja szem előtt, akkor évi 1,5–3 milliárd köbméternél nagyobb mennyiségre nem szerződik hosszabb távon az orosz féllel. Még ebben az esetben sem teljesen érthető, hogy miért ennyire sietős az ügy. És ekkora mennyiség esetén is könnyen előfordulhat, hogy a piaci változások nyomán a költségvetés bánja majd az árkülönbözetet, vagyis a gázimport veszteségét.
----------------------------
Elképesztő dolgok derülnek ki, ha megnézzük az európai árstatisztikát: 2013-ban épp azokban az országokban került sokba a földgáz, ahol nagy volt a fogyasztás orosz kitettsége. Belgium például egyáltalán nem vett gázt az oroszoktól, s a belgák 401 dollárt fizettek ezer köbméterért. Ellenben Lettország csak az oroszoktól vásárolt, s 531 dollárt fizetett ezer köbméterenként a gázért. Magyarország gázfogyasztásának 65 százaléka származott Oroszországból, s 440 dollárt fizettünk ezer köbméter gázért. Magyarán a földgázt annál olcsóbban tudjuk beszerezni, minél több piac felé nyitunk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
