A magyarok kétharmada antiszemita? A befolyásos, ám ellentmondásos megítélésű amerikai szervezet, a Rágalmazásellenes Liga (ADL) friss antiszemitizmus kutatása erre a következtetésre jutott. Lett is belőle politikai vihar. A felmérés eredményét vitatja Kovács András szociológus, a hazai antiszemitizmus kutatója. Azt nem, hogy az elmúlt években erősödött a zsidóellenesség, de nem ennyire. Kovács Andrással beszélgettünk.
– ... ez ugyebár relatív fogalom, mettől fogva „erős”?
– És mettől antiszemita?
– Az antiszemitizmust vizsgáló felmérések többsége azt próbálja mérni, hogy egy adott országban mekkora az aránya azoknak, akik negatív sztereotípiákban gondolkodnak a zsidókról, megvetik, gyűlölik, sőt diszkriminálni is hajlandóak őket.
– Hol a határ sztereotip gondolkodás és antiszemitizmus között?
– A skótok zsugoriak, az írek iszákosak, a németek hangosak, az olaszok szoknyavadászok, a zsidók kapzsik. Ezek mind sztereotípiák. Vannak persze pozitívak is: szorgalmas németek, hősies magyarok, intelligens zsidók. Ha valaki negatív sztereotípiákban gondolkodik egy csoportról, az lehet, hogy előítéletes, de nem feltétlenül az, hiszen nem biztos, hogy ellenséges érzületei is vannak a skótokkal, írekkel, zsidókkal szemben, sőt diszkriminálni is hajlandó lenne őket. Lehet, hogy csak olyan asszociációkat idéz fel, amiket mindannyian megtanulunk különféle csoportokról a szocializációnk során. Az egyik baj az idézett ADL-felméréssel éppen az: csak az évszázados sztereotípiákkal való egyetértést vizsgálja a tíz európai országban – például, hogy egyetért-e a megkérdezett azzal, hogy „túlságosan nagy hatalmuk van a zsidóknak a gazdasági életben”. A sztereotípiákban való gondolkodás jelezhet antiszemitizmust, de önmagában még nem az.
– Akkor hogyan lehet az antiszemitizmust mérni?
– A modern kutatások szerint, ha a sztereotipizálás negatív érzelmekkel is párosul, akkor már antiszemitizmusról beszélhetünk. Ha a negatív érzelmen kívül még diszkriminációra is hajlamos valaki, például ha kívánatosnak tartaná, hogy cigányokat ne engedjenek be szórakozóhelyekre, hogy szegregálják őket az iskolákban, vagy ha azt szeretné elérni, hogy mondjuk, korlátozzák a zsidók arányát bizonyos foglalkozási csoportokban, mint a háború előtt a zsidótörvények, akkor szélsőséges előítéletességről beszélünk, mert ebben az esetben az előítéletesség diszkriminációra irányuló cselekvési készséggel is együtt jár. Ennek a három dimenziónak a mérésére a szociológusok jól bevált eszközöket alakítottak ki. Az ADL-felmérés azonban ezeket nem használja.
– Mindezek alapján tényleg erősen antiszemita a magyarok többsége?
– Az én méréseim szerint 1994 és 2006 között a magyar felnőtt lakosság 10-12 százaléka volt szélsőségesen antiszemita. 2006 után ez az arány 20-25 százalékra nőtt. Választási években mindig felmegy a mutató, utána viszont jellegzetesen csökken. 2010-ben 24 százalék volt, tavaly decemberben viszont 20 százalék. Bár ez is megdöbbentő szám, mégis drasztikusan eltér az ADL adataitól, amik szerint 60 százalék fölött lenne az országban az antiszemiták aránya.
– És mi az eltérés oka?
– A mintával és a kérdésekkel is valószínűleg baj van. Bár 500 fős mintán is lehet egy sereg dolgot vizsgálni, egy olyan bonyolult jelenséget, mint az előítéletesség, jobb nagyobb mintán kutatni, és jobb a kérdéseket nem telefonon feltenni, pláne nálunk, egy olyan országban, ahol százszor meggondolják a potenciális interjúalanyok, hogy ilyen kényes témában válaszoljanak-e egy ismeretlen telefonáló kérdéseire. A kutatók nem hozták nyilvánosságra, hogy mekkora volt a válaszmegtagadók aránya a vizsgálat során. Vélelmezhető, hogy ebben az esetben a vad és elszánt antiszemiták kevésbé haboznak válaszolni a kérdésekre, mint azok, akiknek nincsenek erős indulataik vagy határozott véleményük a zsidókkal kapcsolatban, vagy egyáltalán nem is érdekli őket ez a dolog. Könnyen belátható, hogy emiatt, sok válaszmegtagadás esetén, az antiszemiták valós súlyuknál jóval nagyobb arányban kerülhettek be a válaszadók közé. Torzító tényező lehetett a kérdésfeltevés is. Mint már mondtam, két kérdés inkább sztereotípiákra irányult, de a sztereotipizálás még nem jelent feltétlenül antiszemitizmust. Még nehezebben értelmezhető azoknak a válasza, akik egyetértettek azzal a kijelentéssel, hogy „a zsidók lojálisabbak Izraelhez, mint ahhoz az országhoz, amelyben élnek” – és ezért antiszemitának minősültek. A megkérdezettek egy része nyilván természetesnek tartja például, hogy a kisebbségben élő magyarok lojálisabbak legyenek Magyarországhoz, mint Romániához. Ha ugyanígy gondolkodik a zsidókról, akkor ez most antiszemitizmus vagy sem? Lehet ez is, az is.
– Vannak tehát a magyar zsidóellenességnek sajátosságai?
– A legszembetűnőbb, hogy a hagyományos, háború előtti antiszemitizmus nálunk erőteljesebben van jelen, mint Nyugat-Európában, és az antiszemita beszéd sokkal elterjedtebb és elfogadottabb, mint a kontinens nyugati felén. Itthon a hazai antiszemita retorikát még mindig leginkább a „zsidó világösszeesküvés” évszázados rögeszméi uralják. A nyugati országokban viszont gyakoribb az az antiszemitizmus, ami az Izraellel kapcsolatos véleményekben jelenik meg, azaz amikor az izraeli politika akár legitim kritikája helyett arról beszélnek, hogy mit tesznek „a zsidók” az arabokkal, vagy az izraeli politikát a náci zsidóüldözésekkel hasonlítják össze azt mondva, hogy „a zsidók úgy bánnak a palesztinokkal, mint a nácik velük”. Eltérő az is, hogy míg Magyarországon a szélsőjobb erőteljesen antiszemita, a nyugati szélsőjobb retorikájában alig van szerepe az antiszemitizmusnak, ott a bevándorlás és az iszlám a fő téma. Az érem másik oldala, hogy míg Magyarországon elenyésző az erőszakos antiszemita bűncselekmények száma, addig például Franciaországban és Németországban több száz ilyen cselekményt regisztrálnak évente – és mint a legutóbbi német elemzések is rámutattak, ezek többségét nem radikális muszlimok, hanem hazai szélsőjobboldaliak követik el.
– Annyiban egybevágnak az ön és az amerikai szervezet kutatásai, hogy 2006 után az antiszemitizmus kézzelfogható erősödését regisztrálják. Mi okból?
– Ez mindenekelőtt a gazdasági válság és – az 1990 utáni politikai rendszerbe és a politikai osztályba vetett bizalom megrendülésének következményeként – egy új szélsőjobb megjelenésének eredője. Nem szükségszerű, hogy romló gazdasági helyzetben nőjön az előítéletesség, de tény, hogy nálunk most így van. Gyors és kiszámíthatatlan gazdasági és társadalmi változások idején, amikor az emberek fenyegetve érzik egzisztenciájukat, hajlamosak lesznek megszemélyesíthető bűnbakot keresni. És ehhez kéznél van a gonosz IMF, a könyörtelen Világbank – és persze az ezeket a háttérből irányító zsidók. Ahhoz azonban, hogy sokan kezdjenek el így gondolkodni, az is kell, hogy legyenek olyan közszereplők, médiumok, amelyek ebbe az irányba terelik az érzületeket.
– A fiatal generáció jelentős része, a felmérések szerint, a Jobbik potenciális szavazója. Az antiszemitizmus erősödése okozta a Jobbik megerősödését vagy fordítva: a Jobbik térnyerése erősíti az antiszemitizmust?
– Az új szélsőjobb – a Jobbik és a környezetét képező kisebb szélsőjobboldali csoportosulások – 2006-tól tartó megerősödése kétségtelenül az egyik fontos oka az antiszemitizmus hangossá válásának. Valószínűleg több antiszemita van ma az országban, mint tíz évvel ezelőtt, de az biztos, hogy az antiszemiták sokkal hangosabbak, mint korábban, sokkal gátlástalanabbul és kendőzetlenebbül hangoztatják nézeteiket. Erre bátorítja őket, hogy a parlamentben, a köztereken és a médiumokban gyakran szereplők szájából hallanak ilyen nézeteket. Az átlagember, még ha vannak is előítéletei, meggondolja, hogy nyilvánosan mit mond ki. De ha azt érzékeli, hogy közszereplők, politikusok, írók kimondanak olyan dolgokat, amiket ő eddig nem mert, akkor felbátorodik, és azt gondolja, ha nekik szabad, akkor nekem is, hiszen ők biztosan jobban tudják, mit lehet, s hol a határ. Tehát a közszereplők, a mintaadó csoportok felelőssége óriási.
Tíz európai országra kiterjedő közvélemény-kutatást tett közzé március 20-án egy amerikai zsidó szervezet, a Rágalmazásellenes Liga (ADL). A zsidósággal szembeni attitűdöket vizsgáló kutatás szerint Magyarországon európai átlagban kiugróan erős az antiszemitizmus, a lakosság csaknem kétharmada gondolkozik elítélően a zsidókról. Az ADL felmérésében négy kérdésre kellett válaszolni: egyetért-e azzal, hogy a zsidók hűségesebbek Izraelhez, mint saját országukhoz? Egyetért-e azzal hogy a zsidóknak túl nagy a hatalmuk az üzleti életben? Egyetért-e azzal, hogy a zsidók túl nagy hatalommal rendelkeznek a nemzetközi pénzpiacokon? Egyetért-e azzal, hogy még mindig túl sokat beszélnek a holokausztról? Bónuszkérdés: a zsidók felelősek-e Jézus haláláért?
Magyarországon tárgyalt az EBESZ antiszemitizmust figyelő főmegbízottja. Andrew Baker Martonyi János külügyminiszterrel, a Fidesz részéről Fónagy Jánossal, valamint a szocialista Kovács Lászlóval és az LMP-s Schiffer András képviselőkkel is megbeszéléseket folytatott. „Tájékoztattam Andrew Baker urat arról, hogy az európai trendeknek megfelelően az elmúlt években Magyarországon is megjelent a kapitalizmusellenesség, Európa-ellenesség, Izrael-ellenesség, a gazdasági válság nyomán idehaza is megerősödtek bizonyos szélsőséges csoportok” – mondta a hvg.hu-nak Fónagy János. Szerinte azt senki nem gondolhatja, hogy a Jobbikra szavazó mintegy 800 ezer ember 800 ezer neonáci szimpatizánst, szélsőjobboldalit is jelent. Úgy véli, a párt szimpatizánsainak nagy része csalódott, elkeseredett, akik számára vonzó lehet egy leegyszerűsítő retorikával élő, kormányzati felelősséggel nem terhelt politikai erő. Schiffer András szerint a kormányzati politikában demokráciadeficit van, antiszemitizmus nincsen, úgy fogalmazott: „a kormány demokráciateljesítménye és az antiszemitizmus között kapcsolatot kereső cikkeket a lehető leghatározottabban visszautasítom”. Úgy véli, a legfrissebb felmérés eredményei ellenére nem erősebb az antiszemitizmus, mint máshol Európában. „Az más kérdés, hogy a magyar politikai közbeszédben ezt a kártyát rendszeresen kijátsszák-kijátszották.” Hozzátette: a Jobbik a legjobb példa arra, hogy az elmúlt nyolc év antirasszista retorikája csődöt mondott.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
