Március tizenötödike - Így is lehet ünnepelni

Aba-Novák Agóra Kulturális Központ
Szolnok, Hild János tér 1.
Vasúttörténeti és Vasútmodell Kiállítás.
A több mint 350 méter hosszú modellpálya Magyarország öt jelentős vasútmodellező klubja közös munkája.

Egri vár
Eger, Vár 1.
Fegyverbemutató, zászlófelvonás és ágyúlövés. Várműhely és kézműves foglalkozások.

Pusztai Állatpark
Hortobágy, 33
(1,5 kilométer a Kilenclyukú hídtól)
Gólyák készülnek papírból, gólyákról énekelnek dalokat, verseket tanítanak. Még gólyalábon is szét lehet nézni az állatparkban.

Csicsergő Szabadidőközpont
Nova, Zuggó köz 1.
Kenyérlángos-készítés a hagyományos építésű, szabad téren álló göcseji parasztkemencénkben.

Kikelet Havi Palóc Piac
Parád
Minden, amit ki lehet tenni, s amit meg lehet venni.

Tavaszi Horgász Szakkiállítás és Vásár
SYMA Rendezvény- és Kongresszusi
Központ
Budapest, Dózsa György út 1.
Halak és csupa olyan eszközök, amelyekkel ki lehet fogni a halakat. Nem csak férfiaknak!

Kitaposott ösvényeken
Mi az a boroszlán? És a körtike? Pele apó merre jár? Mit láthatunk az Apródok útján? Érdekesebbnél érdekesebb kérdésekre kaphat választ az, aki arra vállalkozik, hogy végigjárja Magyarország mintegy száz tanösvényének egyikét.
A tanösvények jellemzően a természetben vezetnek végig egy meghatározott útvonalon, de egy szokványos kirándulásnál sokkal praktikusabbak és biztonságosabbak.
A turistáknak nem kell attól tartaniuk, hogy eltévednek, mivel az ösvények jól követhetők, ráadásul a meghatározott állomáshelyeken különféle ismeretekkel gazdagodhatnak a látogatók. Ezek az információk rendszerint valamilyen tájelemmel kapcsolatosak, a geológiai alakzatoktól kezdve különleges állat- és növénytársulásokon át egészen a kultúrtörténeti érdekességekig terjedhetnek.
A Bakonybélről induló Boroszlán-tanösvény például egy cserje orgonára emlékeztető lila vagy rózsaszín, májusban-júniusban nyíló virágáról kapta a nevét, de a 8 km-es körtúrára nemcsak ebben az időszakban érdemes elindulni, hiszen egész évben csodás dolgokat láthatunk a Magas-Bakonyban.
A csákvári Vidrafű-tanösvény mocsaras részeken vezet keresztül, így csak szakvezetéssel fedezhetjük fel a „tündérszép, fehér virágú” növényt és a láp többi érdekességét.
A tatai Fényes-tanösvény pedig az azonos nevű fürdő területén fekszik, így évszaktól és életkortól függően 500 és 1300 Ft közötti összeget kell fizetni a belépésért. Ezért cserébe a kirándulók kötélhídon vagy csónakkal járhatják be a karsztforrásokat bemutató ökoturisztikai útvonalat, melyen a gyerekeket külön vízi játszótér várja aranymosó tóval, vízipuskával és vízikerékkel.
Bizonyos tanösvények készítői munkafüzetekkel is készültek a gyerekek számára. Ha például a Tapolcai-medence különleges kőzeteit és felszínformáit szeretnénk megnézni, érdemes letölteni a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kankalin-sorozatában a Bazaltorgonák-tanösvényhez készült füzetét, az Ipoly vidéken pedig Hangya Dani túrafüzete segíthet a gyerekeknek a Gyadai-tansövény megismerésében.

A magyarnemzetiparkok.hu/tanosvenyek vagy a kirandulastervezo.hu oldalon kiválaszthatjuk, melyik nemzeti parkban, milyen témában és mennyire hosszú utat szeretnénk megtenni. Megéri előre tájékozódni, mert vannak tanösvények, amelyeket csak előzetes bejelentkezéssel vagy belépővel lehet bejárni.

Fényes és kényes
Furfangos kérdés: ha vörös, akkor rubin, ha kék, akkor zafír; ha narancssárga, akkor padparadsa, ha pedig színtelen, akkor leukozafír. Mi az?
A válasz az, hogy ez az egyik legkeményebb ásvány a Földön, a korund – de ez nem érdekel senkit, hiszen a Drágakővadászok című dokumentumfilm-sorozat lényege az, hogyan szerezzenek, jussanak minél olcsóbban értékes ékszeralaphoz. A geológus-ékszerszakértő-kereskedő trióból álló csapat ugyanakkor éppen arra a fontos felismerésre mutat rá, hogy micsoda bóvlikat képesek magukra aggatni az emberek, ha valamiről azt hiszik – vagy elhitetik velük –, hogy értékes.
ben

DRÁGAKŐVADÁSZOK,
Spektrum, 11 óra, Rubin, zafír, jáde
Színes, magyarul beszélő, amerikai
ismeretterjesztő filmsorozat,
60 perc, 2013.

Veszprém is sikerrel vette a vidéki állatkertek megújítási programját.
Többéves átalakítási munka után vadregényessé és felfedezni való élményparkká változott a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark.
A meredek falú állatkerti völgyben alig emlékeztet valami a régmúlt látványához, viszont annál több új dologgal találkozhatunk a jövőben – így a Magyarországon egyedülálló, mintegy 5 ezer négyzetméteres madárröptetővel.
Ben

TERÍTÉKEN
Főzzük meg a forradalmat!
Március 15-én – hiába vasárnap – felejtsük el a rántott húst, és együnk valami igazán alkalomhoz illőt.  
Bár maga Petőfi Sándor leginkább az éhezést ismerte, és a róla elnevezett rostélyost valószínűleg sohasem kóstolta, valami hasonlóval találkozhatott gyermekkorában, már csak azért is, mert Petrovics István mészárszékéből kerülhetett időnként marha az asztalra. A felvidéki ízekkel „megbolondított”, s szlovák recept szerint készülő burgonyalángossal (amit édesanyja, Hrúz Mária is bizton készített) körített étellel a költő rajongói akartak emléket állítani a korán elhunyt poétának.
A recept nem bonyolult: 1,4 kiló marharostélyost szeletekre vágunk és kiklopfolunk, sózzuk, köménymaggal megszórjuk és lisztbe hempergetjük. Zsírban hirtelen kisütjük, majd melegen tartjuk, közben a visszamaradt zsiradékban 20 deka kockára vágott szalonnát megizzasztunk, rádobunk 25 deka felkockázott hagymát, 1 gerezd zúzott fokhagymát és pirospaprikával meghintjük. Visszatesszük a hússzeleteket is, lefedve megpároljuk, majd ha kész, ráöntünk egy üveg házi lecsót, és az egészet összeforraljuk.
Ha igazán forradalmiak akarunk lenni, burgonyalángos helyett tálaljuk Batthyány-rizzsel (amelyet sok petrezselyemzölddel és fehérborssal ízesítünk és húslevessel főzünk, végül sok vajjal teszünk ízessé), desszertnek pedig készíthetünk kokárdasütit (amelyet némi ételfestékkel és kézügyességgel formázhatunk megfelelő kinézetűre).

Szigorúan felnőtteknek érdemes legalább egyszer kipróbálni az 1848-as szabadságharc „hivatalos” italát is. A forradalom első napjaiban az ikonikus Pilvaxból a Szabadság Csarnoka lett, itt mérték először az akkoriban jelképpé váló szabadságitalt is, ami nem más volt, mint a lengyelek által divatba hozott krampampuli, vagyis cukorra és kávéporra öntött, majd meggyújtott spiritusz. Nem csoda, hogy a márciusi ifjak oly nagy hévvel vetették bele magukat a forradalomba…
DHN