Zsírszösz és gonzó

A KDNP szerint a felség nem nyilvános bevallásában van a magyarázata annak, hogy Harrach Péter frakcióvezető tízmilliós bevételéből hogy futotta egy kétszer annyit érő ingatlanra. A fideszes Gelencsér Attila tavalyi megtakarításai 14,5 millióval nőttek, az adóssága 4,8 millióval csökkent – úgy, hogy erre semmilyen alapja nincs a bevallásban. Papcsák Ferenc zuglói polgármester 28 milliót takarékoskodott össze egy év alatt; bevallása alapján ez csak úgy jöhetett össze, hogy eladta a Ladáját. (Egy másik érdekesség a hvg.hu-tól: Papcsák tavaly eladta Zugló OTP-részvényeit, és mintegy százmillió forintért vett E-Star Nyrt. – RFV papírokat. A cégben kétezer részvénye volt, sőt, az RFV felügyelőbizottságának is tagja volt. Az erről szóló cikk megjelenésekor a polgármester helyreigazítást követelt, mondván: az ügylet idején már nem volt részvényes. A vagyonnyilatkozat szerint igen.) Külön kategóriát képeznek a megajándékozottak: Fülöp István a szüleitől kapott egy lakást Debrecenben, a szintén fideszes Gulyás Gergely pedig az édesapjától megkapta újbudai lakása másik felét. A szocialista Horváth András Tibort egy 300 négyzetméteres székesfehérvári házzal, L. Simon Lászlót, a Nemzeti Kulturális Alap fideszes elnökét három gyümölcsössel, egy szőlővel, egy tanyával és három szántóval ajándékozták meg, a hajdúnánási polgármestert, Szolláth Tibort (Fidesz) pedig egy szántóval. II. kerületi kollégája, Láng Zsolt saját kerületében jutott egy 708 négyzetméteres ingatlanhoz, „ajándékozással vegyes adásvétellel”.

Lázár János a városa vagyonával gazdálkodott igen kreatívan: a Napi Gazdaság írta meg, hogy annak idején Hódmezővásárhely kibocsátóként a kötvény feltételeinek (devizanem, kamatozás) meghatározója is volt. A közgyűlés 2007-ben folyamatos megbízást adott a polgármesternek devizaspekulációkra, hogy a forint és a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásaiból a befektető profitáljon. A tőzsdézésből 1,6 milliárd forint bevétele lett a városnak. Aztán jött a válság, és lejárt az Erste Bank által adott türelmi idő is, így ultimátumot adtak a banknak az árfolyamveszteség megosztása érdekében, a kormánnyal is fenyegetőzve.

Vannak más érdekes szerzemények is, például Deutsch Tamás Csongrád megyei díszpolgári címe. A jelek szerint még a fideszes képviselők is szégyellték saját döntésüket, mert zárt ülésen hozták azt meg. Szintén nem büszkélkedett a Debreceni Egyetem a köztársasági elnök látogatásával. Mi más lenne az oka, hogy az épületben nem voltak hallgatók, és hogy „a helyszínt hermetikusan lezárták” (HajduPress), így az MTI-n kívül még az akkreditált fotósokat se engedték Schmitt Pál közelébe. A plágiummal vádolt államfő amúgy határozatot hozott arról, hogy Magyarország Köztársasági Elnökének Érdemérme néven kitüntetést alapít, és hatályon kívül helyezte azt a 2010-es rendelkezést, amely szerint a kitüntetés hátoldalán a „dr. Schmitt Pál köztársasági elnök érdemérme” felirat látható. Változott: a kormány hozzáállása is. A korábbi veretes cáfolatok után Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár arról beszélt a Heti Válasznak, hogy ha valaki nem a saját munkáját adja be, az csalás.

A Főpolgármesteri Hivatal a múlt héten „sajnálattal észlelte”, hogy a Magyar Narancs „egyes írásai kifejezetten Budapest érdekei ellen dolgoznak”. Tarlós Istvánék levele szerint a lap „a BKV valós helyzetét, a bajok eredőjét mélyen eltitkolva próbált legutóbb is ellentétet gerjeszteni, erősíteni – a miniszterelnök és a főpolgármester között légből kapott zsarolást emlegetve –, már-már rágalmazó módon”. A levél azzal zárul: „aki hamis képet festve, a megoldást akadályozva, gonzó újságírási technikával interpretálja a BKV-problémát, az egyértelműen Budapest ellen küzd”. De a gonzókat nem állíthatták meg: először egy olyan fővárosi javaslatot ismertettek, amely szerint a BKV-t az autósoktól szedett havi 10 ezer forinttal mentenék meg a csődtől. Az országos botrányt követően Tarlós, Rogán és Vitézy Dávid BKK-főnök egymásra mutogatva minősítette baromságnak a sarcot. De a gonzóknak ez sem volt elég: a Narancs leközölt egy emlékeztetőt, amely a „sín környéki zsírszöszizzások” (igen, így hívják) okozta metrótüzek kapcsán összehívott egyeztetésen készült, Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató aláírásával. Ebben az áll, hogy a BKV-nak létre kell hoznia egy olyan eljárási rendet, amelyik többek között meghatározza a karbantartók, pályafenntartók s egyéb dolgozók feladatát és „a munkájukat befolyásoló politikai elkötelezettségük figyelését”. Dobson Tibor katasztrófavédelmi szóvivő szerint ezt „valahogy úgy kell érteni, hogy ha valakiről kiderül, hogy szélsőséges, terroristacsoport tagja, vagy más módon kötődik hozzá, akkor az nem kerülhet ilyen pozícióba, hiszen kockázatot jelent”. Hogy ez hogyan derül ki, azt nem merjük firtatni, mert a végén még minket is gonzózással vádolnának.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!