Jövő csütörtökön szavaznak a britek arról, kilépjenek-e az Európai Unióból. A referendum kimenetele megjósolhatatlan. Annyi biztos csak, akár az igenek, akár a nemek kerülnek fölénybe, a britek jól már nem jöhetnek ki a dologból. Ahogy azt is borítékolni lehet, hogy június 23-a után az Európai Unióban sem megy minden tovább a megszokott kerékvágásban. A népszavazás különösen kockázatos Magyarország és Lengyelország számára: a különutas kormányok minden tétjüket a britekkel kötött szövetségre tették fel.

Egy héttel a referendum előtt a britek 47 százalékának áll szándékában nemet mondani országuk EU-tagságára. 44 százalékuk teszi le egyértelműen a voksát az európai integráció mellett. A bizonytalanok aránya 8 százalék felé közelít. Mindez a kilépéspárti nemkampány sikerességét mutatja, ugyanis kilenc hónappal ezelőtt még az igenek voltak határozott – akár az 50 százalékot is meghaladó – többségben, és jóval többen voltak, akik nem tudtak még állást foglalni a kérdésben. Mostanra viszont beért a nemzeti szuverenitás szószólóinak kampánya, így könnyen lehet, hogy egy hét múlva megszavazzák a kilépést az EU-ból.

„És ez nyilvánvalóvá fogja tenni az euroszkeptikusok számára, hogy nem tudnak teljes mértékben elszakadni az Európai Uniótól” – nyilatkozta lapunknak dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.


Az őrület kezdete

A nemzetközi sajtóban a Nagy-Britannia és a kijárat szavak összevonásából csak brexitként emlegetett kilépési kampány önmagában nem újdonság. Az ország eleve nehezen lett az európai integráció tagja, és az évek során rengeteg konfliktust szült, hogy a britek rendszeresen úgy érezték, túl keveset kapnak azért cserébe, amit adnak. „A kilépési őrület már John Major miniszterelnöksége alatt elkezdődött 1992-ben, de végül nem jutottak sehova, mert megosztott volt a konzervatív párt” – magyarázta a szakértő.

A kormányváltással aztán a kedélyek is lecsillapodtak, és Tony Blair kifejezetten Európa-barát politikát folytatott. A 2000-es években Nagy-Britannia támogatta a bővítést, és rögtön megnyitotta a munkaerőpiacát az új tagállamok számára. Arra viszont nem készültek fel, hogy százezrek fognak az országba érkezni. Jelenleg 850 ezer lengyel állampolgár él az országban, a magyarok létszámát 300 és 500 ezer közé teszik, London lett a második legnagyobb magyar város – a válság azonban átfordította a kelet-európai munkavállalók kezdetben pozitív megítélését.

„A brexit egyértelműen a bevándorlásellenesség erősödéséhez köthető” – válaszolta a Vasárnapi Hírek kérdésére Pawel Zerka, a varsói WiseEurope intézet külpolitikai kutatási vezetője. A fordulópontot 2014 jelentette, mikor a korábban jelentéktelennek hitt Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) fényes győzelmet aratott az európai parlamenti választásokon.

A győztes mindent visz elvére épülő választási rendszerrel ellentétben az EP-választásokon a listára leadott szavazatok arányában osztják el a helyeket, így a megszokottól gyökeresen eltérő eredmények születtek. Az euroszkeptikusok 24 képviselőt küldhettek az európai törvényhozásba, míg a Munkáspárt 20, a konzervatívok pedig 19 delegáltat. A hagyományos politikai pártok így lépéskényszerbe kerültek. David Cameron miniszterelnök a 2015-ös választások előtt tett ígéretet arra, hogy újraválasztása esetén népszavazást írnak ki Nagy-Britannia uniós tagságáról. Mivel ismét kormányra került, már nem volt visszaút. Cameronnak végig kellett csinálnia, amibe belekényszerítette magát.


Régi dicsőségünk

A bezárkózás vágya egyébként egész Európára jellemző. A Pew Research Center globális közvélemény-kutató intézet a napokban hozta nyilvánosságra felmérését, amelyhez tíz európai ország állampolgárainak véleményét kérték ki. Eszerint a britek több mint fele gondolja azt, hogy minden országnak a saját problémájával kellene törődnie, és 40 százalékuk szerint az ország nemzetközi befolyása hanyatlik. Viszont ezek az értékek az európai átlag alatt vannak, és kifejezetten érdekes, hogy a magyar válaszadók háromnegyede szeretné, ha az országoknak egyedül kellene megküzdenie a problémájával.

A UKIP-es és a pártjukon belül amúgy kisebbségi álláspontot képviselő tory politikusok Brüsszellel kapcsolatos kifogásai is ismerősnek tűnhetnek a magyar fül számára. Zavarja őket, hogy a demokratikus felhatalmazás nélküli szakértők mindenféle jogszabályokat erőltetnek az országra. Az uniós bürokrácia túl nagy, és nemzeti parlamenteknek nincs elegendő beleszólása az uniós szinten meghozott döntések végrehajtásába. Az is gond számukra, hogy az EU miatt nem szabhatnak feltételeket annak, kit engednek az országba, így a más uniós tagállamokból érkező munkavállalókat is azonos feltételek illetnek meg a munkához kötődő szociális juttatásoknál. Az euroszkeptikusoknak nem tetszik az sem, hogy az országnak fizetnie kell az uniós kasszába, de nem ők döntik el, a támogatásokat melyik régióknak utalják, hanem az EU. A vitában döntő érvnek tartják, hogy Nagy-Britannia nettó befizetőnek számít. A buszok oldalán például olyan felirat virít, mely azt állítja, hetente 350 millió fontot küld Nagy-Britannia Brüsszelnek, amit inkább az egészségügyre kellene fordítani.

Ugyanakkor ez durva leegyszerűsítése a dolognak, mivel Nagy-Britannia rengeteget profitál az áruk, személyek és a tőke szabad áramlását biztosító egységes piacból, ahogy erre a brit jegybank, a költségvetési tanács és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanulmányai is rámutattak. „A gazdasági érveknél minden racionalitást nélkülöz a brexitkampány.

A támogatói egy régi típusú szuverenitásmodellt keresnek, a 20. századi dicsőség vagy nagyság modelljét. Ez ma már nem működik, mert az országok kölcsönösen függenek egymástól. Ha Nagy-Britannia nem ad kedvezményeket, nem is fog kapni” – nyilatkozta lapunknak Gálik Zoltán. Érdekes adalék, hogy a Pew Research Center már idézett kutatásából az is kiderül, hogy elsősorban az 50 feletti britek siratják az elveszett nagyságot, és a korosztályban ötödével többen vannak azok, akik szerint minden országnak a saját problémájával kellene törődnie, mint a 18 és 34 év alattiak körében. Viszont az idősebbek hagyományosan aktívabbak a választások során, így ez a nézetkülönbség akár döntő is lehet a későbbiek során.


Norvég minta

Ha jövő pénteken arra ébredünk, hogy a kilépés mellett döntöttek a választók, az ország még része marad az EU-nak. A szabályok szerint két év alatt kell a kilépés feltételeit megtárgyalni, de ezt az időszakot meg is lehet hosszabbítani. Valószínűleg nem lesz zökkenőmentes az elválás, mivel az EU történetében erre még soha nem volt példa, és azt sem tudni, a tagállamok mennyire lesznek majd engedékenyek a britekkel szemben.

„A gondok már ott kezdődhetnek, hogy a kilépéspártiak győzelme után David Cameronnak távoznia kell a posztjáról, a tárgyalásokat pedig az új kormánynak kell megkezdenie” – hívta fel a figyelmet Pawel Zerka. De az új kormány kezét erősen megköti majd az, hogy a Képviselőház 650 tagjából mintegy 400 Európa-párti, aki eleve nem akart volna kilépni az EU-ból. Így vélhetően a tárgyalások során sem fognak törekedni arra, hogy minden kapcsolatot megszakítsanak az európai integrációval.

Ami alapvetően lehetetlen is lenne, mivel valóságos gazdasági csődöt jelentene az ország számára, ha ezentúl csak a vámok és egyéb illetékek megfizetése után kereskedhetnének Európával. „Azonban ha Norvégia vagy Svájc példáját követve az Európai Gazdasági Térség tagjai akarnak lenni, hogy profitáljanak az egységes piac előnyeiből, annak meg kell fizetni az árát” – mutatott rá Gálik Zoltán. Ugyanúgy meg kellene felelniük az európai szabályozásoknak, hogy bejuthassanak a piacra, de a későbbiekben ezek megváltoztatásába már nem szólhatnának bele.

Ráadásul a mostani befizetést felváltaná egy díj, amelyből semmit nem kapnának vissza uniós támogatás formájában. „Norvég és svájci modell valójában nem létezik. Az egységes piacból egyszerűen nem érdekük kiválni, de például az uniós versenypolitikából sem, mert az jól működik. Hasonló gondot jelenthet, hogy a kilépés már nem tudják majd a pénzügyi központjuk, a londoni City érdekeit a jelenlegi viszonyok szerint képviselni” – állítja a szakértő.

A tárgyalások során kifejezetten érzékeny pont lehet az európai munkavállalók helyzete. A keményvonalas brexitpártiak vissza akarják állítani a korábbi szigorú szabályokat. Máris napvilágot láttak olyan kutatások, amelyekből kiderül: az uniós állampolgárok mintegy 90 százaléka nem dolgozhatna az Egyesült Királyságban, ha a harmadik országokra érvényes kritériumokat vennék figyelembe az ő esetükben is.

A mérsékeltebbek közé tartozó volt londoni polgármester, Boris Johnson viszont csak az újonnan érkezők esetében érvényesítené a szigorú szabályokat. Vagyis aki eddig is Nagy-Britanniában dolgozott, az ezután is maradhatna. De minden valószínűség szerint ezt sem lehet majd megvalósítani. „A visegrádi országok biztosan amellett fognak érvelni, hogy a britek ezután is adják meg a munkavállalóknak járó kedvezményeket, különben nem egyeznek bele abba, hogy Nagy-Britannia az egységes piachoz hozzáférjen” – figyelmeztet Gálik Zoltán.

Az európai partnerek hozzáállásáról egyébként sokat elárul Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nyilatkozata, miszerint „a kint, az kintet jelent, a bent pedig bentet”. Vagyis „tiszteletben fogják tartani a brit nép akaratát”, ha nem kérnek egységes piacból.

Ha mégis sikerül az egységes piachoz való hozzáférésről megegyezniük az EU-val, akkor a világ összes többi részével kötött kereskedelmi megállapodásokat is újra kell tárgyalni, mivel azokért eddig az EU felelt. De ezután egy 65 milliós piacot képviselnek majd az EU 445 milliós piaca helyett, ezért könnyen lehet, hogy Nagy-Britannia már nem lesz olyan vonzó célpont az országok számára. Barack Obama amerikai elnök is kerek perec kijelentette, az USA és az EU között folyó Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) tárgyalásain kilépés esetén Nagy-Britannia hátrébb kerül az amerikaiak listáján.


Új Európa

Ha a nettó befizetőnek számító állam kilép az EU-ból, kevesebb támogatás érkezhet az uniós kifizetésektől erősen függő gazdaságokba – így Magyarországra is. De ennél nagyobb problémákkal is szembesülhet Kelet-Európa. „Megváltozik az európai integráció geometriája. A francia–német tengely erőteljesebben tudja majd érvényesíteni a szavát, hiszen a britek eddig ellensúlyt jelentettek velük szemben, ami lehetővé tette, hogy az eurózónán kívüli országok hangja is érvényesüljön az új együttműködésekben” – mondja Gálik Zoltán, aki szerint a franciák „gyanúsan csöndesek” a brexit kérdésében.

Ez arra utal, hogy erősen készülnek az új helyzetre, mikor megnövekszik a befolyásuk. A kilépés különösen kedvezőtlenül érintheti a magyar és lengyel kormányt. „A Beata Szydlo vezette kabinet tavaly Németország helyett Nagy-Britanniát nevezte ki elsőszámú uniós szövetségesének. Pedig akkor már fennállt a veszélye a brexitnek, és a lengyel munkavállalókat is kellemetlenül érintették a felvetett munkajogi korlátozások” – hívja fel a figyelmet Pawel Zerka. De ez a stratégia csak látszólag volt előnytelen Varsó és a hasonlóan állásponton lévő Budapest számára, mert abban hittek, hogy a britek vezetésével átalakulhat az európai integráció, és a nemzeti kormányok és parlamentek nagyobb szuverenitást kapnak majd. „Azért viselkedett Varsó eddig olyan fölényesen, mert azt hitte, Brüsszel gyengébb lesz. De ez csak akkor működik, ha az Egyesült Királyság marad. Ellenkező esetben Németország vezetésével létrehozhatják az integrációnak egy sokkal szűkebb körét, melybe a lengyelek nem akarnak belépni” – magyarázta.

De sem Varsó, sem Budapest nem készült fel arra, hogy elhagyja az uniót. „Ez egy politikai játszma, mely főként a belső céljaikat szolgálja, hogy a saját országukban megszilárdítsák a hatalmukat. Egyik kormány sem ismerte fel, hogy a tűzzel játszanak. Most viszont valóban testet ölt annak a veszélye, hogy Varsót és Budapestet kiteszik az európai integráció belső köréből” – mondja Pawel Zerka, aki ennek ellenére is optimista. Állítja, ha a magyar és a lengyel kormányban tudatosodik a veszély, a retorikájukon is gyökeresen változtatnak majd. „Nem hiszem, hogy Magyarországot és Lengyelországot kizárnák az EU-ból, vagy ők maguk döntenének a távozás mellett” – véli Pawel Zerka. Egyrészt azért, mert Nagy-Britannia egy szigetország, amelynek a helyzetét nem lehet a két országéval összehasonlítani. A briteknek mindig is különleges kapcsolatuk volt az EU-val, sokkal kevésbé integrálódtak az EU-ba, mint Magyarország vagy Lengyelország.

Ráadásul az EU-ból való kilépésnek biztonságpolitikai vonatkozása is van, amiről Közép-Európa nem felejtkezhet el.


Alkudozás

Egészen más lesz a felállás, ha jövő csütörtökön a maradás melletti voksok kerülnek fölénybe.

Februárban David Cameron ígéretet kapott az Európai Tanács elnökétől, Donald Tusktól arra, hogy ebben az esetben a tagság bizonyos feltételein módosítanak. Viszont erre a többi tagállamnak is rá kell bólintania. Magyarország és Lengyelország mindenképpen partner lehet abban, hogy a nemzeti parlamentek egy úgynevezett piros lapos eljárás során blokkolhassák az Európai Bizottságnak azon kezdeményezéseit, amelyek sértik a nemzeti szuverenitásukat. Ahogy egy olyan, a Lisszaboni Szerződéshez csatolt kiegészítést is támogatnának, mely kimondja, a preambulumban szereplő, bizonyos olvasatokban politikai unióra utaló „Európa népei közötti egyre szorosabb egység” kifejezés ne vonatkozzon Nagy-Britanniára.

Varsó és Budapest azzal a brit kezdeményezéssel is maximálisan egyet tudna érteni, hogy az eurózónán kívüli tagállamok ne kerüljenek hátrányba a valutaövezet tagjaival szemben. A versenyképesség fokozásának gumiszabályként is értelmezhető követeléssel meg végképp nem lenne gondjuk.

Pawel Zerka szerint Svédország is támogathatja Nagy-Britannia kezdeményezéseit. „Jelen pillanatban egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy sikerül megállapodásra jutni, mert más országokban, például Ausztriában vagy Hollandiában szintén megváltozott a politikai helyzet. Így a nemzeti kormányoknak valóban teret nyerhetnek Brüsszellel szemben” – véli a lengyel szakértő.

Ám Kelet-Európa érdeke merőben eltér Nagy-Britannia álláspontjától a munkavállaláshoz kapcsolódó szociális juttatások korlátozásának kérdésében. „A 2016 februárjában kötött megállapodás szerint fokozatosan érvényesítenék az adójóváírás korlátozását, 2020-tól pedig a családi pótlék új rendszerét. Minden egyes ország felé külön indexálással állapítanák meg, hogy milyen kedvezményeket adnak, amivel jelentős adminisztrációs terheket rónának a helyi önkormányzatokra” – hívja fel a figyelmet Gálik Zoltán.

Így elképzelhető, hogy London engedékenyebb lesz ebben a kérdésben, hiszen a rendszert nehezen lehetne fenntartani, és ha a munkavállalásban keménykedne, fontos szövetségeseit veszhetné el. „Nem hiszem, hogy a magyar és lengyel munkavállalók helyzete jelentősen rosszabbra fordulna” – mondja Pawel Zerka. Sőt, a kutató szerint az is elképzelhető, hogy „minden marad a régiben, mert a brit politikai elit annyira megkönnyebbül attól, hogy a kilépés katasztrofális következményeit elkerülték, hogy nem lesz kedvük alkudozni a többi kormánnyal”. Bár ez a forgatókönyv a legkevésbé valószínű.



 

A Financial Times száz ismert közgazdászt kérdezett meg arról, milyen hatása lehet a brit gazdaságra a brexitnek. Egy sem gondolta úgy, hogy a 2017-es gazdasági kilátások javulni fognak tőle. Hatvanheten gondolják, hogy romlani fog a helyzet a most érvényes prognózisnál, a többiek szerint pedig nem okoz majd változást a kilépés. Középtávon már eltérnek a vélemények: 76 szakértő szerint romolhat az ország teljesítménye, míg mindössze 8 gondolja úgy, hogy a kilátások javulni fognak. Még az európai reformok iránt elkötelezett Open Europe intézet is úgy számol, hogy 2030-ban 2,2 százalékkal kisebb lehet egy EU-n kívüli Nagy-Britannia GDP-je, mint ha tagok maradnának.

 

Felfüggesztették a népszavazási kampányt a brit pártok, miután csütörtökön egy munkáspárti képviselőt megöltek. Jo Cox a Leedshez közeli Birstall könyvtárában tartott fogadóórát, mikor két férfi verekedésére lett figyelmes az utcán. Megpróbált közbeavatkozni, mire az egyik férfi – akit a helyiek csak Tommy Mairként emlegettek – egy régi fegyverből rálőtt, majd a földre került nőbe kést is szúrt. Egy szemtanú szerint a támadó azt ordította, Nagy-Britannia az első, amit egyesek azzal hoznak összefüggésbe, hogy Jo Cox a brexit ellen kampányolt. A támadót letartóztatták.

 

A brexitkampányban sokan hangoztatták, hogy az EU-nak nagyobb szüksége van a brit piacra, mivel Nagy-Britannia többet exportál az uniós országokba, mint fordítva. Ez azonban csak Németországra és Hollandiára igaz. A többi országgal épp ellenkező a helyzet, Nagy-Britannia kereskedelmi mérlege deficites. A Magyarországgal folytatott kereskedelemben is hasonló a helyzet. 2014-ben 1,8 milliárd font értékben exportáltak, míg magyar termékeket 3,1 milliárd font értékben hoztak be. De az Egyesült Királyság ezzel együtt is csak a 9. helyen áll azon a listán, amely a magyar export célországait rangsorolja, mivel a magyar kivitel mindössze 3,6 százaléka irányul a szigetországba.


Az integráció alapvető formái
Szabadkereskedelmi övezet: a tagországok minden vámot és kvótát eltörölnek az egymás közötti kereskedelemben, de a külső országokkal szemben saját maguk határozzák meg a vámok és kvóták mértékét
Vámunió: a tagállamok szabadon kereskednek egymással, és egységes kereskedelempolitikát folytatnak, vagyis a többi országgal folytatott kereskedelemben azonos vámokat alkalmaznak
Közös piac: vámunió és a termelési tényezők (tőke és munkaerő) szabad áramlása
Egységes piac: teljes liberalizáció, melynek érdekében a kereskedelem útjában álló összes akadályt lebontják, összehangolják az adózási szabályokat és a gazdaságpolitikákat (tökéletesen működő közös piac)
Gazdasági unió: a teljes piaci integráció mellett a gazdaságpolitikát is harmonizálják, bizonyos gazdasággal kapcsolatos politikaterületeket nemzetek feletti szinten irányítanak
Politikai unió: a nemzetállamok megszűnnek, minden politikaterületet a nemzetek feletti szinten irányítanak és hajtanak végre

 

A brit költségvetés és az egyetemek számára pozitív eredményt hozhat, ha az ország kilép az EU-ból. Így nem lesznek kötelesek azonos feltételeket biztosítani a másik 27 tagállamból érkező diákok számára, akik gyakran felveszik a hitelt a felsőfokú tanulmányaikra, majd törlesztés nélkül hazautaznak, és a nagy bérszínvonal-különbségek miatt soha nem is kezdik el vonni tőlük a részleteket. A magyar diákok előtt viszont sok kapu bezáródhat ezáltal, mivel a magasabb tandíjakat képtelenség lesz megfizetni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!