Ami az államtitkár szerint riogatás, az a valóságban riasztó. Már emberéletekbe kerülnek a kaotikus viszonyok a mentőszolgálatnál.

 
Németh András Péter felvétele

Propaganda szemben a valósággal: miközben az egészségügyi államtitkár újabb mentőautók beszerzésének hírével örvendeztette meg a közvéleményt és az esetek 90 százalékában 15 percen belül érkező segítséget ígért, addig egy 38 éves nő belehalt abba, hogy csak 40 perccel a riasztás után ért ki hozzá a mentő. Az áldozat nevelőapjának számonkérésére a mentőirányítás vezetője csak annyit mondott: keresse inkább Szócska Miklós egészségügyi államtitkárt, hogy adjon több mentőautót. Állítólag erre az esetre is, mint sok másikra, a „kocsihiány” pecsét került, merthogy ilyen is van az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ). „Kocsihiányos” pecsétről Szócska Miklós még nem hallott – most megtekintheti lapunk felvételén –, de az államtitkár okát sem látja ilyennek, hiszen kocsihiány, az nincs. Az OMSZ mindenesetre belső vizsgálatot indított a békásmegyeri eset miatt és meg is állapította: nem történt mulasztás.

A beteg életben maradási esélyeit nem befolyásoló kommunikációs hibát ismertek csak el. A segélyhívást fogadó mentésirányító – az esettől függetlenül – már kilépett a mentőszolgálattól, a másik három érintett mentődolgozó írásbeli figyelmeztetést kapott. Szócska Miklós azért még megjegyezte azt is: aki a mentés fennakadásairól beszél, az riogat. Távol álljon tőlünk a riogatás szándéka, de mi a teendő akkor, ha mindaz, amiről maguk a mentősök számolnak be, finoman szólva is riasztó?

Igyekeztünk feltérképezni, mi okozta a késlekedést, ami a 38 éves nő halálához vezetett Békásmegyeren. Több mentőssel beszéltünk, ők állásukat féltve mind nevük elhallgatását kérték. Amikor a szolgálathoz beérkezett a segélykérő hívás, azonnal infarktusra gyanakodtak. Csakhogy sem a közeli csillaghegyi állomáson, sem máshol nem volt az infarktus kezelésére felszerelt úgynevezett esetkocsi, így a mentésirányító nem tudott segítséget küldeni. A nő nevelőapja, amikor a helyszínre ért, szintén a mentőket hívta, jelezte, hogy a nő eszméletlen állapotban van, majd újraélesztésbe kezdett. A mentősök telefonon próbálták instruálni és legjobbnak látták, ha kiküldik a III. kerületi ügyeletet, míg nem lesz szabad kocsi. Mikor az első mentőautó végre felszabadult, elindítottak egy orvossal „ellátott” rohamkocsit, az István kórházból, illetve egy mentőtisztes esetkocsit az Uzsoki kórházból. Mikor ők a helyszínre értek, az ügyeletes orvost a beteg mellkasának pumpálása közben találták. Csakhogy az orvos az életmentő defibrillátort nem vitte magával a beteghez. De a nő élete még ekkor is megmenthető lett volna – az azóta elvégzett boncolás szerint a halált vérrög okozta –, ha a mentőautóban lett volna vérrögoldó ampulla. Csakhogy ilyen gyógyszert néhány hónapja már – pénzügyi okokra hivatkozva – nem biztosít a mentőszolgálat. Íme, hát egy elkerülhető tragédia története…

A mentősök panasziból a szervezés teljes káosza is körvonalazódik, a kockás papírra, kézzel írt esetfelvételekkel, a filléres hibák miatt veszteglő kocsikkal. „Csepp a tengerben ez a 170 új autó, már az 1-2 éve vásároltakkal is rengeteg a műszaki probléma, nem is csoda, évente megtesznek 60-70 ezer kilométert” – mesélik a sofőrök. És ha van is riasztható autó, nem mindegy, ki utazik vele a beteghez. Sok esetben ugyanis csak egyetlen mentőápoló áll készenlétben, ők viszont igazán komoly esetekben vajmi keveset érnek, hiszen gyógyszert nem adhatnak, de még egy EKG-vizsgálatot sem végezhetnek el.

Ma a mentés gyakorlatilag olyan, mint az orosz rulett – így fogalmazott lapunknak egy mentőtiszt. Mert a békásmegyeri eset nem egyedi. Az ország számtalan pontján fordul elő rendszeresen, hogy nincs megfelelő szintű egység, legfeljebb mentőápoló és a sofőr tud a helyszínre sietni. Gödöllőn korábban hetekig nem tudtak esetkocsit kiállítani, egyszerűen nem volt, aki utazzon vele. A csaknem a teljes belvárost ellátó Markó utcában 60 szolgálatból 35-ben csupán egyetlen rohamkocsi riasztható. Kispest, Lőrinc, Keresztúr is volt az elmúlt időszakban kocsi nélkül, decemberben az északpesti részen lesz ez a helyzet, ugyanis egy mentőtiszt lebetegedett, a túlóra viszont pénzügyi okok miatt nem engedélyezett, így az idő nagy részé - ben nem lesz megfelelő szintű egységük. Csepelről szintén rengeteg panasz érkezett: a hónapban többször is csak egyetlen autó jutott a kerületre, illetve a környező településekre. Az ottani egészségügyi szolgálat vezetője mondta ki, hogy a mentési feltételek nincsenek rendben. Ahogy dr. Berényi Tamás, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke állítja: a békásmegyeri esethez hasonló dráma bármikor megismétlődhet. „Aki hisz a gondviselésben, az el tudja fogadni, hogy bármikor bármi megtörténhet vele” – reagált Szócska Miklós az új járművek átadóján a felvetésre. Azt mondta, bízik abban, ismerik őt már annyira, hogy igenis szembenéz a problémákkal. Abból pedig van bőven…

Mentőgépkocsi (mgk). Betegszállításra, szükség szerint a beteg ellátásának a megkezdésére alkalmas mentőegység. Személyzet: mentőápoló vagy mentőszakápoló, gépkocsivezető
Kiemelt mentőegység (kim). Olyan feladatokhoz riasztják, amikor esetkocsi nem érhető el, vagy előreláthatólag szakápolói szintű beavatkozásra lesz szükség. Személyzet: mentőszakápoló, gépkocsivezető
Esetkocsi. Vezetője mentőtiszt; riasztják mentéshez, valamint sürgős esethez, ha a bejelentés alapján feltételezhető, hogy a beteg mentőtiszti szintű ellátásra szorul. Személyzet: mentőtiszt, mentőápoló, gépkocsivezető
Rohamkocsi (roko). Vezetője oxyologus, esetleg egyéb képesítésű (aneszteziológus, traumatológus, belgyógyász) szakorvos, mentőorvos. Riasztják, ha a beteg élete közvetlen veszélyben van.
Mentőorvosi kocsi (mok). Kizárólag a helyszíni ellátásban vesz részt, beteget nem szállít.
M. I. C. U. Mozgó intenzív osztályként funkcionál, amelyen aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvosok teljesítenek szolgálatot.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!