Tóbiás, Molnár, Harangozó és Szanyi is összegyűjtötte a szocialista elnökjelöltséghez szükséges számú aláírást ? A párt többfordulós küzdelemre számít ? Csöppnyi egység sincs: Budapest és a Deák-kör is megosztott – egy hónap múlva tisztújítás az MSZP-ben
Felrúgta a 2014-es jelöltindítási megállapodásokat az MSZP – háborog a dunaújvárosi affér miatt a Demokratikus Koalíció. Az ügy lényege: az időközi önkormányzati képviselői választáson a két éve kötött paktum értelmében a DK embere indulhatott volna szocialista támogatással, ám az MSZP saját jelöltet állított. Ha a szocialisták nem léptetik vissza, Gyurcsány Ferenc felmondottnak tekinti a 2014-es megállapodást. Az MSZP pedig valószínűleg elégedetten hátradől. Annak ellenére, hogy két „együtt repülési” forgatókönyv létezett. Az egyik szerint az MSZP és a DK vállvetve megy neki a 2018-as választásoknak. Ez gyakorlatilag a két kisebb párt, az Együtt és a PM halálos ítélete lett volna, hiszen ez esetben semmi szükség nincs rájuk egy választási szövetségben, szavazóik pedig a voksoláson valószínűsíthetően a két nagy balpártra voksoltak volna. A másik eshetőség szerint a DK a két kicsivel kapaszkodik össze – ebben az esetben azonban el kellene hozniuk az MSZP-bázis nagy részét.
Csakhogy a szocialista párt már nem az a párt. Pontosabban a Gyurcsány-fóbiája megmaradt, de már nem fél beszélni róla. A fenekedés egyik oka, hogy Gyurcsány a közös választási indulásban hisz, míg az MSZP egyedül állna startvonalhoz. A szocialisták ezúttal eltökélték: ők diktálnak a baloldalon, már csak azért is, mert úgy hiszik, a legjobb eredményt egyedül indulva érhetik el a választásokon. Nem véletlen, hogy a párt függetlensége az egyik kulcstémája az MSZP június 25-i tisztújításának, pontosabban az elnökválasztásnak. A szocialista krónikákban mindössze egyszer volt ekkora az elnöki poszt körüli nyüzsgés, mint most, amikor négyen aspirálnak a párt élére. Sorompóba lép Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, aki rendelkezik azzal a ritka képességgel, hogy a parlamentben képes kiborítani Orbánt. Ringbe száll Molnár Gyula volt újbudai polgármester, aki egyfajta Fidesz-mártíromságra építhet, a bíróság épp most mentette fel – bizonyíték hiányában – az ellene indított lejárató hadjáratból keletkezett ingatlanügyben.
Beszáll a küzdelembe Szanyi Tibor, aki erőseket mond, és EP-képviselőként Brüsszelből kommandírozná a szocialista pártot. És persze újrázna Tóbiás József jelenlegi pártelnök is. Hogy végül ki mérkőzik majd az első szocialista címéért, arról szórnak a vélemények, legtöbb forrásunk azt mondja, a verseny még többé-kevésbé nyílt, és az is megeshet, hogy valaki visszalép.
Ha mégis rangsort kellene állítani, akkor a legkisebb esélye Szanyinak lehet. A megmaradó három jelölt esetében már bajosabb a jóslás. A napokban öt megyében tartottak szimpátiaszavazást, amiből akár ki is lehetne indulni, de kevéssé érdemes. Egyrészt innen a 360 kongresszusi küldött talán hatoda, ha kikerül, így az eredmény nem reprezentatív. Másrészt az ötből két-három megyében a Tóbiást mindenképpen megdönteni kívánó Mesterházy Attila emberei szervezték a voksolásokat – még úgy is, hogy az egykori pártelnök csapatai erősen megfogyatkoztak az utóbbi időben –, illetve két megye a Harangozó testvérek befolyása alatt áll.
Bár az MSZP a mai napig a megyei logikán latolgatja az esélyeket, az már a múlté, hogy egy megyét teljhatalommal uraljon az elnök, és a megye összes kongresszusi küldöttének a szavazatát garantálni tudja. Egy megyét mégis érdemes kiemelni, nevezetesen Csongrádot. Bár kevés kongresszusi küldöttet ad, Botka László szűkebb pátriájaként mégis érdekes.
Ugyanis jelen állás szerint Csongrád Tóbiást támogatja, ami annyit tesz: a szegedi polgármester is kiáll érte. Ami azt is jelenti, hogy Botka László ismét elindul a választmányi elnöki posztért, amire az állítólag Molnár Gyula mögé besorolt Hiller István is aspirál. Botka szerepe azért érdemel külön említést, mert afféle örök reménységként őt sokan emelnék miniszterelnök-jelöltté 2018-ban, ezért a szegedi polgármester támogatása sokat ér Tóbiásnak.
A tisztújítás szempontjából azonban az igazán döntő tényező Budapest, úgy is mint a legtöbb kongresszusi küldöttet adó pártszervezet A korábbi híreket, miszerint a fővárosiak Molnár Gyulát támogatják, mostanság többen is cáfolták: a fővárosi szervezetek ezt a napokban döntik el. Mindenesetre Molnár mögött az MSZP értelmiségi holdudvarának jó része és a szocialisták nagy öregjei látszanak felsorakozni, bár az ez utóbbiakat tömörítő Deák-körben újabban Tóbiás támogatói is felbukkantak.
Az persze Molnár esélyeit javítja, hogy jelentős az elégedetlenség Tóbiással szemben, igaz, legtöbbször a kritikusok hozzáteszik: nem személyével, hanem rendszerével van baj. A legtöbben azért orrolnak rá, mert túl nagy teret enged Baja Ferencnek, sok kritikust gyűjtött Katona Tamás pártigazgató is, jó szocialista szokás szerint nagy az elégedetlenség a párt kommunikációs stábjával szemben, és meglepő módon a nagy önállósággal mozgó Gőgös Zoltán elnökhelyettes is a kritikusok célkeresztjébe került. Hogy mi lesz a vége, azt persze senki nem tudja, ha nem lép vissza senki, akkor legtöbb forrásunk kétkörös elnökválasztást gyanít. És ebben az esetben nagyon sok múlhat a helyszíni szónoklatokon is – a kiszámíthatatlanságot is oldaná, ha megvalósulna az az elnökségben felvetődött ötlet, hogy az elnökjelöltek az eddigi zárt fórumokon lefolytatott viták után nyilvánosan is ütköztessék elképzeléseiket, valahogy úgy, ahogy az amerikai elnökjelöltek teszik, csak kicsiben.
Szocialista eljárás
Az MSZP legfőbb szerve a kongresszus, ez emeli pajzsra az országos tisztségek viselőit, többek között az elnökség tagjait. Ám az országos tisztújítást helyi, illetve megyei előzi meg. Ennek során döntenek a települési/kerületi vezetőkről, illetve kitalálják, kiket delegálnak a kongresszusra.
Kikből áll a szavazótábor?
A mellékelt ábrán a Publicus Intézet lapunk megrendelésére készített telefonos havi pártpreferenciakutatásainak 2015 decembere és 2016 májusa közötti összesített adatai láthatók. Azt mutatják, hogy az összes megkérdezett szavazó hány százaléka támogatja az MSZP-t, illetve a Jobbikot (életkori, települési, végzettség és nem szerinti bontásban).
A reprezentatív adatbázisba 6 ezer fő került, a hibahatár +/–1,3 százalék.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
