Élja Orban – skandálták a lengyel vendégtüntetők a március 15-i ünnepen. Orbán Viktor politikája, igazán messzeható: már nemcsak Magyarországot, de Lengyelországot is megosztja. Adam Michnik, a lengyel közélet legendás alakja, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője nyilatkozott lapunknak.
– Azt hiszem, úgy vélik, hogy Orbán a magyar változata Jaroslaw Kaczyńskinak. Hogy jobban értsék, tudni kell, milyen környezetből jöttek ezek a lengyelek. Ők azt a lengyelt jobboldalt képviselik, amely elsősorban Kaczyński pártjához, a tavalyi választáson is alulmaradt Jog és Igazságossághoz, valamint az időnkénti szélsőséges hangvételéről is ismert Radio Maryja katolikus rádióhoz kötődik. Szerintük ma Lengyelország a katasztrófa szélén áll, ahová a kormányzó liberálisok juttatták. Amilyen Lengyelországot látni szeretnének, az közel áll Orbán víziójához: egy autoriter állam, amelyben minden demokratikus intézmény – így a sajtó is – alá van rendelve a kormányzó, vezérelvű pártnak. Kaczyńskiék Orbán példájára hivatkoznak, azt mondva, hogy ők is ezt szeretnék csinálni odahaza. Nagyon is hasonlít ez arra, amit egyszer már kipróbáltak, Jaroslaw Kaczyński kormányzása idején, ami az európaitól teljesen különböző értékrenden alapul. Ez az autoriter koncepció ütközik meg Lengyelországban a korszerű, liberális demokrácia elveit vallóval. Lengyelországban így vált belpolitikai kérdéssé a magyar ügy.
– Nem hozza ez kellemetlen helyzetbe Donald Tusk miniszterelnököt? A Fidesz ugyanahhoz a politikai családhoz tartozik, mint az ő pártja, a Polgári Platform, míg Orbán lengyel hívei neki ellenfelei a lengyel arénában.
– A Tusk által Orbánnak nyújtott nagyon-nagyon óvatos támogatás elsősorban annak köszönhető, hogy attól tart: a magyar ügy precedenst teremthet arra, hogy másképp kezelje Brüsszel a kelet-közép-európai, volt szocialista országokat, mint az unió régi tagjait. Vagyis nem Orbán, hanem elvek mellett áll ki, hogy az unió ne mérjen kettős mércével.
– Nálunk mintha az Európához való viszony lenne az új törésvonal a politikában. A lengyelek hogy viszonyulnak az Európai Unióhoz, és változott-e ez az utóbbi időben?
– Lengyelországban nincs senki, aki azt mondaná, hogy az országnak ki kellene lépnie az unióból. Ebben az értelemben pozitív a változás, mert a belépést nálunk óriási viták előzték meg, nem úgy, mint Magyarországon, ahol a túlnyomó többség akkor a belépés híve volt. Ha vannak is jelenleg viták az EU-ról, akkor azok akörül folynak, hogyan lehet kiutat találni az unió nehéz helyzetéből. Léteznek persze – hogy úgy mondjam – eurofób erők is, ez főleg a Radio Maryja és köre, köztük azok, akik Orbánnak tapsoltak az önök ünnepén. Aztán vannak olyanok, akik úgy tekintik az uniót, mint a bőségszarut, amiből kimeríthetetlenül vehetnek ki pénzt anélkül, hogy bármilyen kötelezettséget vállalnának. Azonban a kormány álláspontja egyértelmű: kiáll az európai integráció erősítése mellett.
– Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter Berlinben úgy nyilatkozott: a németeknek kellene vezetniük az Európai Uniót…
– Ilyet nem mondott. Azt mondta, hogy ma a legnagyobb felelősség az unióért Németországot terheli – és ez igaz is. Ideje tudomásul venni, hogy a második világháború véget ért, és Angela Merkel nem Hitler örököse, ahogy ezt egyes idióta görög lapok írták, és nem szabad kihasználni a németellenes érzelmeket szövetségesünk ellen. Nekem tetszett ez a beszéde, és támogattam is a Gazeta Wyborczában megjelent kommentáromban.
– Tavaly ön is vendégtüntető volt, fel is szólalt a Milla rendezvényén. Bízik még a civil szervezetek jövőjében?
– Meggyőződésem, hogy a magyar civil társadalom piros lapot ad Orbánnak, akinek a politikája elszakítja Magyarországot Európától és a világtól. Nem fogják hosszan elviselni az autoriter központosító politikát, különösen, ha ez nem párosul jelentős gazdasági sikerekkel. A magyarok sokáig elviselték a gulyáskommunizmust, de nem hiszem, hogy a gulyásorbánizmust is olyan sokáig bírnák, főleg, ha csak Orbán lesz, és gulyás nem.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
