A Fidesz pénzzel, a baloldal erővel - Megmozdulhat jövőre az idén befagyott pártrendszer, mindenki kampányol
- Jövőre nem lesznek tetszhalottak - Befagyott a pártrendszer az idén, de jövőre a baloldal erőlátszattal, a Fidesz pénzzel mozgathatja népszerűségét
- A kormánypárt bajban van: a PISA-sokk lenullázhatja a nyugdíjemelés politikai hasznát
- Hiú ábránd azt hinni, hogy Budapestet automatikusan viheti a demokratikus ellenzék – villáminterjú Pulai Andrással, a Publicus Intézet vezetőjével
– Ha megnézzük miképp alakult a pártok népszerűsége 2016-ban…
– …kezdjük messzebbről, tekintsünk vissza 2015 májusáig.
– Miért?
– Mert csak így érthető, hogy mi történt a Jobbikkal és a Fidesszel.
– Az előbbi, akkor volt a csúcson: a teljes lakosság körében mintegy 17-18 százalékos népszerűséget virított.
– Hát ez az. Mára 10-11 százalékra sorvadt támogatottsága, azaz elvesztette szimpatizánsainak harmadát. Bebizonyosodott, hogy nem működik a stratégiája: hiába cserélte le az elnökség jó részét Vona Gábor, hiába cukiskodik, hiába kap tisztességes felületet a mainstream médiában – a néppártosodása senkit nem érdekel. Lényegében Fidesz 2 lett – márpedig a Fidesz 1 náluk jobb.
– És ha visszatér a régi radikális-nemzeti retorika?
– Késő. A Fidesz számos kérdésben radikálisabb a Jobbiknál, a kormánypártot nem lehet jobbról előzni. Próbálkozott ilyesmivel a Jobbik, ám a Fidesz maga mögé utasította: a menekültügyben például annyira beszorította, hogy Vona pártja nem is kampányolt az októberi népszavazás finisében.
– Csak az idei évet nézve viszont, úgy tűnik, tetszhalott állapotban vannak a pártok.
– Teljesen befagyott a pártok népszerűsége. A legerőteljesebben a Fidesz kedveltsége hullámzott: 23 százalék volt az alja, 27 százalék a teteje. A növekedést egyébként kizárólag menekültkampánynak köszönheti a kormánypárt.
– Képes lesz megtartani ezt a pluszt?
– Valószínűleg nem. Két hónappal a kampány után már elkezdett apadni a Fidesz népszerűsége, és a fogyás tempójában terebélyesedik a bizonytalanok tábora.
– Hogyhogy? A politikailag aktív nyugdíjasokat nem zárta rá a kormányra az Erzsébet-utalvány-osztás és a nyugdíjemelés?
– Olybá tűnik. De egész biztosan a jövő hónapban lehet ezt kijelenteni. Illetve nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy most lett publikus a rendkívül kedvezőtlen PISA-jelentés. Ami azzal szembesítette a „hétköznapi rasszizmussal működő” középosztálybeli szavazót, hogy az oktatási rendszer lerohadása nemcsak a szegény- és cigánygyerekek baja, hanem már az övé is.
– Az MSZP, a DK és az Együtt kedveltsége alig egy-egy százalékkal izmosodott az említett kampány alatt. Számít bármit ez a növekmény, hiszen a hibahatáron belül mozog?
– Ám együttesen már átlépi a hibahatárt a baloldali pártok népszerűség-növekedése, és ez egy választási együttműködés esetén már befolyásolhatja az eredményt.
– Feltéve, ha a demokratikus ellenzék képes megtartani ezt a pluszt. Képes?
– Egyelőre úgy tűnik, hogy nem.
– Budapesten sem? Hiszen pont a Publicus Intézet mérte, hogy az MSZP és a DK a fővárosban képes lenne maga mögé utasítani a Fideszt.
– Két százalékponttal vezet a fővárosban a baloldal. De hiú ábránd azt hinni, hogy ez automatikusan így marad. És ha mégis: a Fidesz – legalábbis helyi szinten – rögvest összefogna a Jobbikkal, ahogy egykor ezt a kisgazdákkal tette. Egy ilyen szövetség lenyomásához pedig szükség lenne az összes kis pártra, az Együttre, a PM-re, mindre.
– Mit gondol: jövőre felolvad, kienged a pártrendszer és érdemi mozgások indulnak, vagy a választásokig nem változnak érdemben az erőviszonyok?
– Elvileg 2017-ben az ellenzéki pártok kialakítanak valamiféle együttműködési rendszert, és ha ez megtörténik, akkor a közvélemény- kutatók elkezdik „egyben” mérni őket. Így világosan kiderül, hogy a balos szövetség egyértelműen népszerűbb a Jobbiknál. Ez pedig kiválthatja az „erősebbhez húzás” reflexét: ez történt az összes időközi választáson, így nyert Veszprémben független, Újpesten és Salgótarjánban szocialista, Tapolcán jobbikos. Egyszóval mindig arra szavaztak, aki képes volt elküldeni a Fideszt.
– És mit tehet a Fidesz, hogy elrugaszkodjon a 23-27 százalékról? Ha az Erzsébet-utalvány nem menő, akkor mennyire maximalizálhatja a szavazatokat a béremelés?
– Biztos, ami biztos, a Fidesz most is több ügyet tesztel. Nyilvánvalóan szociális populizmussal támad a kormánypárt, ez lehet a béremelés. De hogy ezt hitelesen, átütően tudják kommunikálni, szükség lesz negatív kampányra is, azaz nemcsak azt kommunikálják majd, hogy a kormány pénzt ad a dolgozóknak, de azt is, hogy komoly veszélyben van valamilyen megszerzett juttatás.
Pulai András
A Publicus Intézet vezetője, Európa-tanulmányokat végzett és nemzetközi kapcsolatokat tanult Magyarországon, Ausztriában és Londonban. Korábban több – hazai és külföldi – kutató és kormányzati intézményben dolgozott mint kutató, elemző.
Orbán és Gyurcsány a vesztes
Töretlenül uncsi a pártpreferencia-kutatás, egyedül a Fideszt és a DK-t hozhatja lázba a népszerűségi statisztika, ugyanis a két párt alól kicsúszott bázisának egy része. A Fidesz két százalékot bukott egy hónap alatt, noha a tapasztalatok szerint a populista intézkedéseknek (értsd: Erzsébet-utalvány és nyugdíjemelés) hizlalniuk kellett volna a kormánypárt táborát. A DK támogatói egy százalékát vesztette el, ám így sokkal több oka van aggódni, mint a Fidesznek, hiszen sokkal szerényebb a támogatói köre. Hogy mi miatt apadhatott kedveltsége, arról csak találgatni lehet, de valószínűsíthető, hogy a népszavazási kampány alatt szerzett plusztámogatói szivárognak el, most, hogy már csak mintavételesen van napirenden a menekültügy.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, december 9 és 14 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát.
A kérdőíves vizsgálatot 2016. december 9-14 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!