Nincs belekódolva – legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint – a centralizált, Lázár Jánosnak túlhatalmat biztosító rendszerbe az erővel való visszaélés lehetősége. Magyarán, ha az „első miniszter” nem basáskodik, akkor konszolidáltan működik majd a gépezet. Nos, a lázári konszolidáció nyitányaként a fejlesztési pénzek elosztását felügyelő miniszter lenullázta a budapesti projekteket, több százmilliárd forint forrástól fosztva meg a fővárost.
Rendelkezésének áldozatul esett például az erősen romos 3-as metró. Tarlós István rögtön ringbe szállt, a főpolgármester azt ígérte: ha nem lesz metrórestauráció, leállítja a naponta 500 ezer utast szállító vonalat, mert nem kockáztatja egyetlen ember életét sem. Egyébként meg reméli, hogy Lázár meggondolja magát. Aki viszont azt állítja: az uniós források elosztási elvei tiltják, hogy a régió és Budapest több pénzt kapjon, ő nem tehet semmiről.
Nem teljes életidegen Lázár János érvelése, miszerint az EU pénzosztási szabályai miatt nem lehet több projektet finanszírozni uniós forrásból a közép-magyarországi régióban és így a fővárosban. „Az a kérdés azonban mindenesetre jogos, hogy szükségszerű volt-e budapesti beruházások azonnali és teljes törlése” – figyelmeztet Heil Péter. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt helyettes vezetője szerint erre pontosabb választ az az EU-val már megtárgyalt megállapodás adhatna, ami az uniós források költését szabályozza majd a következő 7 évben, csakhogy ezt a dokumentumot a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra.
Az bizton tudható, hogy az Orbán-kormánynak a jelenlegi 7 éves EU tervezési ciklusra ötödével kevesebb uniós támogatást sikerült szereznie, mint elődeinek a 2006 és 2013 közötti időszakra. A közép-magyarországi régiónak már csak ezért is jóval kevesebb forrás jut. Viszont az is biztos, magyarázta Heil Péter, hogy Budapest az uniós átlag felett van, így másra költhet, másra kell költenie, mint az ország többi részének – magyarán: az ilyen fejlettségű települések esetében az unió nem nézi jó szemmel, ha infrastrukturális beruházásokra megy el a támogatás. Ezt viszont évek óta lehetett tudni, jelezte az NFÜ volt helyettes vezetője, aki épp ezért nem érti, Lázár miért épp most lendült akcióba.
Ráadásul, hangsúlyozta Heil, az alapvető probléma a magyar költségvetés rossz állapota. Példának okáért Prága is hasonló helyzetben van, ám a cseh infrastrukturális beruházásoknak csak mintegy 50 százaléka valósul meg EU-s forrásból, a többit a büdzsé képes maga fedezni – így a cseh fővárost is tudja kompenzálni. Lengyelországban a regionális és helyi önkormányzatok is jelentős forrásokkal rendelkeznek. Magyarországon viszont az infrastrukturális fejlesztések 97százalékát állja az unió, semmi pénz nincs a költségvetésben „saját projektekre”.
Mindenesetre Tarlósnak akár jól is jöhet a polémia: a Fidesszel való tusakodás látszatával kampányolhat, mondván: neki csak a budapestiek érdekei fontosak. Ez persze csak „elterelő hadművelet”, hiszen ahogy azt lapunk korábban megírta, a budapesti önkormányzati választási rendszernek hála, egy jobboldali győzelem esetén Tarlós a budapesti fideszes polgármesterek foglya lesz. Úgy tűnik, ezt a hét végére Lázár is felmérte: egyrészt sietett jelezni, hogy a kormány már idén márciusban garanciát vállalt a budapesti 3-as metró felújítására, másrészt viszont Tarlósra mutogat, mondván, a főpolgármesternek ahelyett, hogy idehaza hepciáskodik, inkább Brüsszelben kéne lobbiznia, mivel „nem lehet dél-alföldi fejlesztés forrásait Budapesten elkölteni”.
A kettőjük közt feszülő vitát kicsit enyhíteni látszanak Csepreghy Nándor szavai. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára péntek este már arról beszélt, hogy egyelőre még nem született olyan döntés, hogy elvennének minden fejlesztési forrást a fővárostól, bár azt ő sem tagadta, hogy valószínűleg kevesebből gazdálkodhat majd Budapest. Azért üzent is a főpolgármesternek: „a kormánynak nincs olyan szándéka, hogy Tarlós Istvánnak kellemetlen perceket okozzon."
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
