„A filmszakma finanszírozása körülbelül ugyanolyan sémák mentén változott, ahogy az egész ország. Igen, itt is van egy központosítási törekvés, mint manapság mindenhol, de van egy nagy különbség."
"Ez a magyar Filmalap, amelynek az a feladata, hogy támogassa a filmjeinket, fogékonynak tűnik a minőségre. Ez alapkérdés. Egy másik törekvés, amit én személy szerint fontosnak tartok, hogy igenis meg kell találni és meg kell szólítanunk újból a közönséget. Készüljenek a szó valódi értelmében vett befogadóinkat, közönségünket megszólító, emberi ízléssel forgatott, igazi mozik. A lényeget nem szokták kimondani: mi imádunk filmet csinálni, ez az életünk. Aki kap pénzt, mert elfogadták a könyvét, és lehetősége lesz elkészíteni, amiben mániákusan hisz, az forgat, akit elutasítanak, az meg azt mondja, hogy ilyen vacak még nem volt a világ. Ez normális. Régen is így volt. Ma azt mondja valaki: ezektől én nem fogadok el pénzt. Persze később elfogadja, de majd azt mondja, hogy nagyon megbánta. De akkor kérdem én: mi lesz Jancsóval, Makk-kal, Szabó Pistával, Gothárral, Jelessel, Fábryval, Huszárikkal, velem és mindazokkal, akik az »átkosban« a kommunista Aczél kezéből kapták a pénzt? Ha nem csal a memóriám, akkor elég sok olyan film készült, ami maradandó. Én mindig azt mondom, hogy mindig az elkészült mű igazol. Mindig azok osztják a pénzt, akik hatalmon vannak, ez így volt, amióta filmet csinálok, és valószínű, így is marad ebben az országban. Mivel nagyon kicsi a piaca a magyar filmnek, szükségünk van az állami finanszírozásra. Szerintem a Filmalap működését az eddig elkészült filmek igazolhatják."
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
