Szigetvári Viktor szerint Bajnai Gordon örökre az Együtt alapítója marad.
- Az új ügyvezető társelnök szerint az MSZP és a DK tusakodik egymással igazából.
- Az Együtt nem bízza másra, hogy megtalálja a helyüket a politikai palettán.
– Miben különbözik Szigetvári Viktor Bajnai Gordontól?
– Ez egy rossz kérdés, noha nem tisztem minősíteni.
– Azért válaszol?
– Nem Bajnai Gordon helyére léptem, arra vagyok kész, hogy az önkormányzati választásokig vezessem a politikai munkát. Átmeneti időszakban van a párt, senki nincs kész rá, hogy egyszemélyi elnök legyen. Így egy olyan alapszabályt fogadtunk el pusztán egy-két ellenszavazattal, amely átmeneti időszakot ír elő. Közben a több ezer aktivistánkat-szimpatizánsukat fel kell venni a pártba, és még az idén végig kell vinni egy normális tisztújítást, amelynek végén a közgyűlés választ majd egy elnököt és két alelnököt.
– Volt értelme az önkormányzati választások előtt felbolygatni az Együttet?
– Szükség volt olyan vezetésre, ami egyben tudja tartani ezt a pártot – miközben megszüntettük a platformokat: a Millához kötődő Juhász Péter, illetve a Szolidaritáshoz érdemben köthető Székely Sándor lett a két másik társelnök. Egyben maradtunk, az új ellenzéki erőt megtestesítő pártot hozunk létre.
– Egy Bajnaira épülő pártot miképp lehet Bajnai nélkül működtetni?
– A párt alapítója mindörökké Bajnai Gordon lesz, a napi ügyektől ugyan hátrébb lép, de a párt irányát, stratégiáját kijelölő politikai tanácsot ő vezeti.
– Miért húzódik ki a frontvonalból?
– Egyrészt azzal indokolt, hogy le kell vonnia a tanulságokat a választási kudarcból. Másrészt úgy gondolja, hogy az egyszemélyes pártok hosszú távon nem életképesek. A választók fejében ez jó pár évig Bajnai Gordon pártja marad, nekünk arra kell törekedni, hogy „több arcot” adjunk ennek a pártnak – ebben abszolút számíthatunk Gordonra.
– Átmeneti vezetési struktúráról beszélt. Nem tart attól, hogy a kampány közepén „mindenki” azzal lesz elfoglalva, hogyan emeltesse magát egyszemélyi elnökké?
– Amikor úgy 214 küldöttből mintegy 210 rábólint az új alapszabályra, akkor én nem félek a széttartástól. Egyébként az önkormányzati jelöltállításban túl vagyunk a lényegi egyeztetéseken, nemsokára az MSZP-vel és a DK-val beszélünk a „hogyan tovább”-ról.
– És hogyan: mit kezd például azzal a helyzettel, hogy míg a fővárosban több mint 13 százalékot tud az Együtt-PM, addig vidéken alig éri el a 4 százalékot?
– Nem azért lettem ügyvezető társelnök, hogy azt hazudjam a tagságnak: ezzel szeptemberig minden rendben lesz. Most ott állunk, hogy számos megyében be tudunk jutni a megyei közgyűlési listára.
Ezt a lécet – a Fidesz antidemokratikus ajánlási rendszere miatt – például az LMP nem tudta megugrani. Továbbá egyes helyeken lesznek polgármesterjelöltjeink, illetve a megyei jogú városokban szerintem tudunk olyan javaslatokat tenni, ami elfogadható korábbi szövetségeseinknek. Nyilván a sikeres ellenzéki polgármestereknek, például az MSZP-s Botka Lászlónak Szegeden nem fogunk keresztbe tenni.
– Ami a szövetségeseket illeti: a huszonvalahány százalékos EP-választási részvétellel a háta mögött a DK úgy kommunikál, mintha a baloldal vezetője lenne, és mindenki másnak, az Együttnek is igazodnia kellene. Igazodik?
– Nem akarok egy MSZP–DK vitába beszállni…
– Ez egy MSZP–DK vita?
– Kitapintható a valós eredményt túlbecsülő magabiztosság. A harcból mi kimaradunk, mert az utóbbi két és fél év megmutatta, hogy hova vezet, ha az ellenzék erői egymást marják. Az a lényeg, hogy alkalmas emberek kellenek, lehetnek DK-sok vagy épp MSZP-sek: ha a szocialisták Hunvald Györgyöt indítják a VII. kerületben, biztos, hogy nem kérünk belőle, ha Gajda Pétert Kispesten, biztos, hogy támogatni fogjuk. A legnagyobb politikai hibát akkor követné el a DK, ha most újra kritizálni kezdené reménybeli szövetségeseit. Amennyiben a DK bármelyik politikusa egy kicsi liberális mozgalomnak bélyegez minket, miközben a fővárosban centire ugyanazt az eredményt értük el, amit ők, akkor ajánlom figyelmébe Mesterházy Attila hatalompolitikai törekvéseit, amelyek nem vezettek sehova. Ne más keresse a mi politikai helyünket. Bízza csak ránk, majd mi megtaláljuk azt.
----------------
Szigetvári Viktor - névjegy
• 35 éves, a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett politikaelmélet szakon. 2001-ben került a Magyar Szocialista Párt közelébe, ahol először tanácsadóként, később államtitkárként dolgozott. 2010 tavaszán és őszén az MSZP országos kampányigazgatója volt, majd 2011-ben a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány kuratóriumának tagja lett. 2013 januárjában kilépett az MSZP-ből, majd márciustól az Együtt 2014 Választói Szövetség Párt egyik társelnöke lett.
Átformálta vezérkarát az Együtt. A szervezetet immár egy kilencfős elnökség vezeti, három társelnökkel az élen – az egyikük úgynevezett ügyvezető. A három társelnök a Millából érkező Juhász Péter, a Szolidaritásból érkező Székely Sándor, illetve a Haza és Haladást megjelenítő Szigetvári Viktor (ő lett a primus inter pares). Bajnai Gordon a Politikai Tanácsot vezeti a jövőben, a mintegy ötvenfős testület egyfajta választmányként segít a pártirány kialakításában. Az alapszabály egy decemberig tartó átmeneti időszakot rögzít, ezalatt épülnek ki a különböző párttestületek, illetve decemberben lezajlik egy teljes körű tisztújítás, aminek a végén az Együtt már egy klasszikus, elnök vezette vezérkart választ.
Hogy akkor mi szükség a decemberig tartó átmeneti időszakra? A legnyomosabb indok valószínűleg amögött a passzus mögött rejlik, hogy akkor most elkezdik beléptetni az új tagokat. Az Együtt eddig ugyanis „platformlábakon” állt, mindegyik tagszervezet – Haza és Haladás (HH), Milla, Szolidaritás – azonos számú taggal (előbb tíz, majd száz) rendelkezett, és ez a kvázi paritásos szisztéma garantálta, hogy azonos nyomatékkal volt jelen mindegyik szereplő a vezetésben. Nem véletlen a beléptetések elnapolása, ugyanis minimum pár száz és maximum ezerkétszáz tagjelöltje van a valamilyen vidéki hálózattal is rendelkező Szolidaritásnak.
És ha ez a tömeg egyszerre beáramlik a szervezetbe, akkor felborulnak az erőviszonyok. A mostanában vezetőtársainak nyilvánosan beszólogató Kónya Péter csak a Szolidaritás egy részének a hangja – aki egyébként már régóta szorgalmazta, hogy közelítsenek a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióhoz. Az együttműködés csúcspontját állítólag egy közös parlamenti frakció összekalapálása jelentette volna. Ám Kónya ötletét pártján belül levették a napirendről. És akkor az a vélemény kapott többséget, hogy a Szolidaritás utcai tüntetésekkel építsen új arcot. Ezzel párhuzamosan a „másik Szolidaritás” együttműködött a taggyűlés menedzselésében a Millával és a HH-val. Lesz tehát mit elrendezni a végleges struktúrafelállásig.
Az Együtt, Magyarország legfrissebb politikai ereje nem enged céljaiból, de képes tanulni a kudarcaiból – így kezdődik a párt tegnap elfogadott politikai nyilatkozata. Rögzítik: az áprilisi kormányváltó összefogás módja, annak rossz kompromisszum árán létrejött formája alkalmatlan volt a kormányváltáshoz szükséges bizalom elnyerésére. „Nem lehetünk többé a kisebbik rossz” – írják, hozzátéve: mivel Magyarországot kormánya a korrupció legsötétebb formáinak nyílt támogatásával a tűrhetetlen társadalmi különbségek, a társadalmi méretű bizalmatlanság és az európai periféria kiáltástalan világába vezeti, az Együttnek dolga és felelőssége ezt megállítani. „Meg kell újítani a magyar progresszió és szabadelvűség politikai ajánlatát. Nincs okunk arra, hogy céljainkon és értékeinken változtassunk. Mindenkit várunk, jöjjön jobbról vagy balról. Középen találkozunk!” – zárul a nyilatkozat.
Az építkezni próbáló Együttnek kutyanehéz pénzügyi éve lesz: a kampányt úgynevezett halasztott fizetésekkel élték túl. Az önkormányzati választásokra pár milliós hitelt kell felvenni, ugyanis az országgyűlési választások kiszárították a kasszát. (Emlékeztetőül: az Együtt mintegy 200 millió forint állami támogatást oszthat be – 2014-ben ezt természetesen időarányosan fizeti a kincstár.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
