Esterházy Péter így felelt: 'Lehetséges, hogy Magyarország és az Északi-sark egy és ugyanaz?'

A svéd sarkkutatásban nagy hagyománya van annak, hogy az expedíciókra művészeket is magukkal visznek a tudósok. Régebben ennek praktikus oka volt, ugyanis a festőket és grafikusokat azért invitálták meg az útra, hogy térképeket és egyéb illusztrációkat készítsenek a kutatók számára. A szokást az 1980-as években tette általános gyakorlattá a Svéd Sarkkutató Intézet: innentől sajátos mecenatúraként a jégtörő hajókon a szakemberek mellett kötelező lett egy-két művészt is elvinni, hogy ihletet kapjanak a munkájukhoz.


Kopogtattak az ajtón

A költőként, műfordítóként és egyetemi tanárként is tevékenykedő Gunnar D. Hanssont nagyon meglepte, mikor hat évvel ezelőtt felkérést kapott arra, hogy kísérje el az Odin jégtörő legénységét északi-sarki expedíciójukra. A hajóút fő célja az volt, hogy megvizsgálják a Lomonoszov-hátság üledékes tengerfenekét, és mellesleg új impulzusokat adjanak Hanssonnak, aki írt már enciklopédiaszerű versesköteteket a makrélákról, a tisztafa történetéről és a lundákról is.

„Mondtam is a sarkkutatóknak, nem tudom, lehet-e írni egy olyan helyről, ahol 40 millió négyzetkilométeren át csak jég van, emberek meg sehol. Regény semmiképp nem születhet szereplők nélkül – vall kezdeti kételyeiről az irodalmár, aki a múlt héten Budapestre látogatott. – A fedélzeten aztán történt velem valami. Láttam a nagy fehérséget, és egyszerre csak jönni kezdtek a gondolatok. Lírát lehet az ürességről írni. Az emberi agy igenis keresi a tisztát, az üreset, a fehéret, az érintetlent.”

Hansson a Göteborgi Egyetem irodalomprofesszora, és egy évvel az expedíció előtt fejezte be átfogó tankönyvét az európai irodalomról.

„Még mindig a fejemben kavargott a sok szerző hangja. Nem hittem volna, hogy ez lesz, de Emily Dickinson egyszer csak kopogtatott az ajtómon, mert látott itt valami érdekeset, és leíratná velem” – mondja Hansson. Sokan mások – például Novalis és Edmund Burke – is meglátogatták a kabinjában, hogy felajánlják a társszerzőségüket, mivel mindannyiuknak volt valami kapcsolata az Északi-sarkkal. Így született meg A Lomonoszov-hátság című kötet, amely versek, félig tudományos írások és tényszerű megállapítások sajátos keveréke lett.


Az Északi-sark és Magyarország

„Esterházy Péter is velem volt a fedélzeten – emlékszik vissza az alkotófolyamatra Hansson. – Megírtam neki, hogy olyan helyen vagyok, amelyik folyton mozog.”

Az északi-sarki jég ugyanis nem szilárd, az áramlatok hatására a táblák negyed csomóval, vagyis óránként körülbelül 450 méterrel haladnak. Erre a magyar író azt válaszolta: „Lehetséges, hogy Magyarország és az Északi-sark egy és ugyanaz? Magyarország is állandóan változik, és a jég, ah, szívünkön a jég is szüntelen zajlik, tizennégy csomóval.”

A svéd költő-műfordító magyar felesége, Márky Ildikó révén került kapcsolatba Esterházyval és a magyar irodalommal. „Ildikó még kislányként vándorolt ki az édesanyjával Svédországba 1956-ban. Teljesen kétnyelvű, svédül is publikál novellákat” – mondja a költő, aki Radnóti Miklós, József Attila és Ady Endre egy-egy kötetének, illetve Esterházy novelláinak a svédre ültetetésében is segített feleségének. „Nagyon különleges dolog Esterházyt fordítani, mivel megújította a magyar nyelvet. Tudomásul kell venni, hogy a szerző fordításánál vannak lehetetlen kihívások. De ha ezen túlteszem magam, mindig próbálok valami majdnem olyan mulatságosat vagy pikírtet keresni, mint amilyet ő tudott. Esterházy adta nekem az egyik legkomolyabb leckét írásból” – avat be a műfordítás titkaiba Hansson, aki jelenleg a Hasnyálmirigynapló svéd változatán dolgozik a feleségével.


James Bond a jégen

De visszakanyarodva a 2009-es expedícióra, Hansson egyik este egy tudóssal vacsorázott, aki azt javasolta, írjon detektívsztorit az utazásból, mert ma minden fontos történet egy nyomozásról szól. Ez elszomorította a költőt, „mert én egy régi vágású ember vagyok, aki továbbra is azt gondolja, az emberi agynak szüksége van a költészetre”.

Az izgalom aztán mégsem maradt ki a sajátságos kötetből, mert az író Lomonoszov sör címmel egy filmforgatókönyv-vázlatot is belefűzött a műbe, amely a jégtörő hajó névadójául szolgáló Odin isten mítoszát értelmezi újra. „Az európai felfogás szerint a költészet nem belülről, hanem kívülről fakad. Például megihlethet egy különleges ital, amit nagyon nehéz megszerezni, de ha sikerül, akkor költőként kezdünk el gondolkozni” – magyarázza a szerző.

A történet aztán úgy állt össze, hogy Hansson a lírára való igényt ötvözte a Sarkkörön túli természeti kincsekért folytatott versennyel. „Minden fehér 40 millió négyzetkilométeren át, ami maga a valóra vált ártatlanság. Közben egyre több konfliktus árnya borul az Északi-sark fölé, hiszen mindenki meg akarja szerezni a területet” – mondja Hansson. A svéd expedíciót is azért indították, hogy mintát gyűjtsenek egy üledékvizsgálathoz, melynek segítségével meg lehet állapítani, kinek van joga a Lomonoszov-hátság kiaknázható tengerfenekéhez.

A nemzetközi jog szerint azt az országot illeti meg a terület, amelyiknek a kontinentális talapzatával egybefügg. A kanadaiak, az oroszok és a dánok is maguknak követelik a területet, de valójában nem lehet igazat tenni köztük, mert a Lomonoszov-hátság Szibériáról szakadt le több százmillió évvel ezelőtt. „Akkor még nem létezett Oroszország, így az ENSZ dönti majd el kérdést. Az lenne a legjobb, ha nemzetközi vízzé nyilvánítanák

De soha nem vehetünk ilyesmit biztosra, ha erős gazdasági érdekek húzódnak a háttérben” – véli a svéd költő, aki végül egy James Bond-sztorit írt Odin sörének költői utóhatásairól, melyben a szentpétervári maffia, Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a dán kormány és a svéd királynő is szerepel.


Jönnek majd a britek

A svéd irodalmár elképesztően aggasztónak tartja azt a versenyt, amely az egyre olvadó északi-sarki jégtakaró alatti természeti kincsekért folytatnak az államok és a nagyvállalatok. „A folyamat az egész világgazdaságot megváltoztatja.

Az olajkészletek 30 százaléka az Északi-sark alatt lehet, ami borzasztóan érdekli az Exxont, a Schellt és a többi nagyvállalatot. Közben az oroszok északi-sarki szuperhatalmaként gondolnak magukra, épp most építenek három új atommeghajtású jégtörő hajót. Sőt Kína, India és Dél-Korea is hasonló hajókat fejleszt, mert megvalósulhat a régi álom, és új kereskedelmi utak nyílhatnak az Északi-sarkon keresztül” – magyarázza Hansson.

Az Amerikai Egyesült Államoktól sem lehet sok jót várni, hiszen a frissen megválasztott amerikai elnök, Donald Trump a kínaiak mítoszának tartja a globális felmelegedést, amellyel meg akarják fosztani a nyugatiakat a gazdasági növekedéstől. Neki csak azt javasolja a költő, hogy tegyen egy látogatást nyáron az olvadó Északi-sarkra. „Túl késő van már. Nagyon fejlett technológiára lenne szükség, hogy csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást és a globális felmelegedést, folyamatosan emelkedik a tengerszint. A britek kilépnek az EU-ból, de aztán majd menekülhetek az egyre szárazabb Magyarországra, ha elárasztja a szigetországot a tenger” – figyelmeztet az Északi-sarkot is megjárt költő.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!