Hétfőn több ezer Facebook-felhasználó kapott sokkoló „eseményre” meghívót a közösségi portálon. Az akkor még eltűntként kezelt Bándy Kata barátnője hozta létre az oldalt, amelyre pár nap alatt közel húszezren „jelentkeztek”, és osztották meg a lány fényképeit.
Találgatásokkal és tanácsokkal voltak tele a kommentek, sokan lánykereskedelemmel hozták összefüggésbe a csinos lány rejtélyes eltűnését, ezért is fordították le több mint 20 nyelvre az eredetileg angolul és magyarul közzétett információkat. Szerdán megtalálták a lány holttestét, de az oldal még pár napig működött, részvétnyilvánítások, hajmeresztő (például a pécsi rendőrség és alvilág összefonódását középpontba állító) teóriák és leginkább a felháborodás fórumává vált. Ez az oldal időközben megszűnt, de helyét több, az eseménnyel összefüggő felület vette át, köztük a Bándy Kata emlékére, és az Igazságért csoport, melynek taglétszáma közel jár a 3000-hez. Az egyre gyakoribb Facebook-jelenség itt is a szokásos séma szerint működött: pár napon át folyamatosan nőtt a témában megosztók és kommentelők száma, a kezdeti gyász és segítő szándék ingerültségbe, vagdalkozásba csapott át, számtalan téma felvetődött pl. a halálbüntetés visszaállításának kérdése (az egyik legtöbbet idézett szófordulat például a „szemet szemért”), a kommentelők összecsaptak, a mind rosszabb hangulat miatt az eredeti szándék alábbhagyott, az érdeklődés csökken.
„Bizonyos fokig igazságtalan az a nyilvánosság, amit ez az ügy kapott, és aminek legfőbb oka, hogy Bándy Kata csinos, értelmes, a fotói alapján szimpatikus lány volt. Ha nem rendelkezett volna ezekkel a tulajdonságokkal, akkor is fontos kellene hogy legyen az, ami történt vele, hiszen egy ember volt. De az emberi természet már csak ilyen: jobban beleéljük magunkat egy ilyen típusú személy tragédiájába. A nagyfokú nyilvánosság jó, mert sokan tudnak az esetről, segíthetett volna a megtalálásában, és most segíthet az ügy megoldásában és talán abban is, hogy mások elkerüljenek egy ilyen helyzetet” – mondja dr. Németh Zsolt kriminológus. Az egyik népszerű blogbejegyzés arról értekezik, hogy a nagyfokú Facebook-aktivitás, a sok információ nehezítheti a rendőrség munkáját, széttartóvá teheti a figyelmét. „A rendőrség nagyon helyesen nem zavartatja magát az álhírektől, találgatásoktól, amik azért segíthetik a gondolkodást, a nyomozást – világosít fel a kriminológus. – Ennek a szakmának vannak szabályai, protokolljai, amin ez az újfajta információáramlás nem változtat. A rendőrség tudja, hogy milyen tényeket hogyan csoportosítson.
Annyi problémát okozhat a nyilvánosság, hogy nyomást gyakorol a politikusokra, a rendőri vezetőkre, és általuk a nyomozókra, hogy minél előbb eredményeket mutassanak fel. Ez történt például Kiskunlacházán 2008-ban, ahol a 14 éves Horák Nóra megölése során sokan roma elkövetőkre gyanakodtak, sőt cigánybűnözést emlegettek, majd fél évvel később kiderült, hogy szomszédja ölte meg a kislányt”.
Kísért a múlt
A mostani megdöbbentő gyilkossághoz hasonló rémtettek előfordultak már hazánkban. Az elmúlt évtizedek legfelkavaróbb eseteit gyűjtöttük össze.
- 1966-ban a Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányság öt halottat talált egy sírbolttá vált házban. Az öt nő halálát súlyos, baltával okozott fejsérülések okozták. A háztulajdonos, özvegy Fazekas Sándornén öt, Nagy Istvánnén hat, lányán kilenc fejsérülést találtak. Cs. Nagy Edit tizennégy fejsebből vérzett, nyolc hónapos kislányát falhoz vágták. A gyanú Cs. Nagy Edit férjére, Burai Árpádra terelődött, akit mindenki Tibiként emlegetett. Halálbüntetésre ítélték, felakasztották. Majd egy évtizeddel később kiderült: nem mindegyik gyilkosságot ő követte el. Előkerült a tettestárs is, akit szintén felakasztottak. A vérnyomok nem Buraitól származtak, de a baltán megtalálták az ő és mások ujjlenyomatait is. Magyarországon akkor végeztek először gyanúsítotton DNSvizsgálatot. Burainak 46 helyett 47 kromoszómája volt. Szexkromoszómája XYY volt. Az ilyen kromoszómával rendelkezők testi adottságai nem különböznek a többi férfiétól, viszont elég nagy számban fordultak elő egy skót (más források szerint ír) börtönben. Ebből arra következtettek, hogy a férfi kromoszómatöbblete agresszívabb jellemet eredményez, ám ezt a feltételezést tudományosan eddig nem alapozták meg. Az idősebbek emlékezhetnek egy mondásra, ami ekkor született: eltűntek, mint a Burai-iratok a Markóból.
- Labancz Anna 1970. április 19-i meggyilkolása a magyar kriminalisztika egyik legismertebb ügyévé vált. A gyilkosság 1990-ben elévült, a tettes azóta sem ismert. A 23 éves ápolónőt a megyei kórház nővérszállójának ablakában leszúrták. A gyilkosságot egy akkor tizenhét éves, reménytelenül szerelmes kamasz fiúra bizonyították, akit később egy másik gyilkosság miatt húsz évre ítéltek. Asperján György író dokumentumregény formájában dolgozta fel a rejtélyes esetet, szerinte nem ez a férfi volt az elkövető, hanem egy Labancz Annával egykorú mérnök, aki rövid és beteljesületlen kapcsolat után még évekig zaklatta az ápolónőt. Meg is nevezi az általa feltételezett tettest, aki tudomása szerint ma boldog nagypapa.
- A köztudatban balástyai rémként élő Szabó Zoltán, 1998 áprilisa és 2001 augusztusa között négy nőt megerőszakolt és brutálisan megölt. Két áldozatát édesanyja tanyájára csalta, ahol többször fejbe vágta őket, holttestüket pedig a közelben elásta. A harmadik nőt egy gyümölcsösben fojtotta meg, majd szintén elásta. A negyediket 300 ezer forintért gyilkolta meg, de előtte őt is megerőszakolta. Az ügyészség szerint egy holtan talált prostituálttal szintén Szabó végzett, ám ezt nem tudták bizonyítani. Tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést kapott 2004-ben a Szegedi Táblabíróságon.
- A 14 éves Horák Nórát Kiskunlacházán gyilkolták meg 2008. november 23-án éjjel, holttestét a helyi művelődési házhoz közeli erdős részen találták meg. A rendőrség 2009. június 26-án vette őrizetbe a gyilkossággal és több nemi erőszakkal gyanúsított P. József festőt. Beismerő vallomásából kiderült: a hajnalban hazafelé tartó lányt megerőszakolta, majd megfojtotta, mert félt, hogy meghallják a sikoltozást. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Bencze József, akkori országos rendőrfőkapitány tízmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel, a kiskunlacházi polgármester pedig egymilliót. Az áldozat emlékére szervezett eseményen hatezren vettek részt.
- A francia diáklány, Ophélie Bretnacher esete diplomáciai vitát kavart hazánk és Franciaország között. A 22 éves lány a Corvinus Egyetemen tanult Erasmus ösztöndíjjal, és 2008. december 4-én tűnt el Budapesten. Utoljára egy térfigyelő kamera felvételén volt látható az akkori Roosevelt téren. Táskáját és mobiltelefonját a Lánchídon találta meg két olasz fiatalember, akik azokat a lány barátaihoz vitték. A rendőrséget a lány főbérlője kereste fel. A holttestet 2009 februárjában találták meg a Dunában, Csepelnél. A lány valószínűleg a folyóba fulladt. A rendőrség szerint baleset vagy öngyilkosság történhetett, bár nem találtak ujjlenyomatot a Lánchídon. A gyilkosságot sem zárták ki teljesen, mert vérömlenyt találtak a testen. Nicolas Sarkozy a blogjában is foglalkozott Ophélie eltűnésével. A francia nyomozók kétszer is jártak Magyarországon. Ophélie apja emberrablás és szándékos emberölés gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a párizsi ügyészségen. A lány holttestét kiadták Franciaországnak, ahol újabb boncolást végeztek, és ismét megállapították, hogy a halált fulladás okozta.
Krausz Viktória
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
