Tudásátokűző - Interjú Gergely Verával, a közérthető fogalmazás szakértőjével

– Hogyan lett Magyarország első közérthetőfogalmazás-szakértője? Egyáltalán, létezik ilyen szakma?

– Létezik, nem én találtam ki. Az angolszász és skandináv országokban már sok évtizede igény van arra, hogy érthetőbben fogalmazzanak az állami és a magánszférában. Ehhez pedig szükség van szakértőkre, akik segítenek leegyszerűsíteni az évtizedek alatt megkövült bonyolult hivatali nyelvezetet. Az Amerikai Egyesült Államokban például 2010-ben fogadták el a Plain Writing Act-et, a törvényt, amely kimondja: a szövetségi intézményeknek közérthetően kell fogalmazniuk, amikor az állampolgárokkal kommunikálnak. Állampolgári jognak kellene lennie, hogy megérthessük, amit a hivatal mond vagy ír. Különben hogyan élhetünk a jogainkkal, és hogyan teljesíthetjük a kötelességeinket. Magyarországon még szinte egyáltalán nem beszélünk erről a témáról, pedig fontos lenne.

– Először azt gondoltam, biztosan nyelvész, aztán meglepve olvastam, hogy eredeti szakmája közgazdász. Mégis, mi vitte rá, hogy az ügy szószólója legyen?

– Öt évig szoftvertesztelőként dolgoztam, és a programok leírása sem volt egyértelmű, ami alapján vizsgálnom kellett volna a terméket. Lépésről lépésre eljutottunk odáig, hogy magam írtam ezeket a leírásokat, mert úgy tudtam megfogalmazni őket, hogy minden szereplő megértette, miről is van szó. Kiderült, hogy ebben jó vagyok.

– Kik használják Magyarországon a legérthetetlenebb bikkfanyelvet?

– A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a műfaj koronázatlan királya. Tavaly hirdettük meg először a 444.hu hírportállal a VILÁGOS?!? díjat, ahol az olvasóktól vártuk, hogy küldjenek jó és rossz példákat. A beküldött érthetetlen szövegek ötöde a NAV-tól jött, és az arány szerintem idén is hasonló marad. A fő probléma, hogy általában egy négyoldalas levélben kell megtalálni azt a négy sort, ami a lényeget tartalmazza, de az is olyan bonyolultan van megírva, hogy alig lehet megérteni. Az állami szféra ebben sokkal rosszabb, mint a magáncégek. Az utóbbiaknak általában pénzügyi érdekük fűződik ahhoz, hogy megértsék őket az ügyfeleik.

– Milyen következményei vannak, hogy az emberek nem értik meg ezeket a hivatalos leveleket, tájékoztatókat vagy akár szerződéseket?

– A 2008-as pénzügyi válság egyik oka az volt, hogy az emberek nem értették, milyen termékeket vettek meg. Ráadásul ezek olyan bonyolult banki konstrukciók voltak, amiket már a szakértők sem láttak át. Az angol jegybank vezető közgazdásza azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy sokszor szándékos a ködösítés, mert így olyan dolgokat is lehet adni az embereknek, amit egyébként nem vennének meg. Egyik kedvenc példám az információ elrejtésére a Quaestor betéti tájékoztatója. A 14. oldal közepén volt alig érthetően megfogalmazva, hogy erre az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája nem vonatkozik. Nyilván ezzel kellett volna kezdeni. Ugyanakkor szerintem a legtöbb esetben nem szándékos félrevezetésről van szó.

– Hanem?

– Egyszerűen ezt szokták meg, ez tűnik hivatalosnak, ilyen sablonokból dolgoznak. Sok esetben jogszabályok kötelezik a cégeket, hogy bonyolultan fogalmazzanak. Dolgozok biztosítóknak is, és nagyon komolyan szabályozva van, hogy mit kell beleírni a szövegekbe. Kemény küzdelem, hogy érthetőek is legyenek. A pénzügyi szolgáltatóknál kulcskérdés, hogy jogilag védve legyenek.

– Akkor mégis mi a megoldás?

– Szerintem erre van az apró betűs rész, amitől ugyan kicsit félünk, mert van egy beidegződés, hogy ott van az ördög elrejtve. Arra mégis tökéletes, hogy azokat az információkat belepakolják, amiktől az ügyfél nem lesz okosabb, mégis kötelező leírni. Ami fontos, azt ne takarja ki a sok egyéb haszontalan információ.

– Hogyan lehetne ezt a szemléletmódot jobban elterjeszteni? Egyáltalán mikor felejtenek el a hivatalnokok érthetően írni?

– Legtöbbször kapnak egy sablont, amit valaki évekkel ezelőtt megfogalmazott, és abban cserélgetik a dátumokat. De a probléma már az iskolában kezdődik, az alapok hiányoznak. A középiskolában belénk vert bevezetés-tárgyalás-befejezés szerkezet már eleve a terjengős, mellébeszélős írást várja el, aminek a végén levonunk egy következtetést, vagyis ott van a lényeg, pont azzal kellene kezdeni.

– Be tud már számolni sikerekről?

– A Helsinki Bizottságnak van egy kezdeményezése: azt vizsgálták, mennyire érthetőek azok a tájékoztató szövegek, amiket a gyanúsítottak kapnak a kihallgatásuk előtt. Megértik-e, hogy mik a jogaik és kötelességeik. Ebből az derült ki, hogy a legtöbb esetben nem érthetőek a paragrafusokkal és szakzsargonnal teletömött jogi szövegek. Ehelyett készítettünk egy érthetőbb változatot, amit a kutatás szerint is sokkal jobban értenek. Remélem, hamarosan használni is kezdik a hatóságok.

– Mik azok az alapvető szabályok, amit a hivataloknak be kellene tartania?

– Érdemes úgy gondolkozni egy szöveg írásakor, hogy hogyan magyaráznád el a nagyszüleidnek. Ha ezt szem előtt tartod, már sokkal érthetőbb lesz a végeredmény.
Emellett van több alapvető szabály, például tudni kell, mi a célközönség és mi az írás alapvető célja. Fontos tudni, hogy az olvasóid milyen előzetes információkkal rendelkeznek. Te, a szöveg írója nagyon sok mindennel tisztában vagy, amivel az olvasód nem, ezt nevezik a tudás átkának. Meg kell próbálnod elfelejteni ezt a többlettudást, és az olvasó fejével kell gondolkozni és arra összpontosítani, neki mire van szüksége.
A szöveget kezdd a lényeges információval, mert az elejét biztosan elolvassák, utána jöhetnek csökkenő fontossági sorrendben a további tudnivalók. Tagold alcímekkel, írj viszonylag rövid mondatokat, és kerüld a szenvedő szerkezetet. Ha mondjuk az „adózóra” vagy a „terheltre” hivatkozol, nem biztos, hogy az olvasó rögtön azonosítja, hogy az rá vonatkozik.

– Miért lenne érdeke a hivataloknak, szervezeteknek, hogy érthetőbben fogalmazzanak?

– Nagyon sok esettanulmány mutatja, hogy már egy űrlap vagy levél átírása akár százszoros anyagi haszonnal járhat. Maradjunk a NAV példájánál. Ha a fizetendő összeget egyértelműen leírnák, és a határidőt nem nekem kellene kiszámolnom az alapján, hogy mikor kaptam kézhez a küldeményt, mennyi a fellebbezési idő és így tovább, akkor biztos, hogy többen fizetnének időben. Vagyis igenis: az érthető fogalmazás az ő érdekük is lenne.

 

Ilyen egyszerű

Eredeti szöveg: A gyors és kényelmes eljárás érdekében lehetőséget biztosítunk előzetes időpontfoglalásra az ország összes okmányirodájába, így ennek köszönhetően minimálisra csökkentheti várakozási idejét.
Vera átirata: Az ügyintézéshez időpontot is foglalhat.


Eredeti szöveg: Amennyiben az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság hitelt érdemlő igazolására szolgáló eredeti dokumentum bemutatása akadályba ütközik.
Vera átirata: Ha nem tudja hitelesen igazolni azt, hogy jogosult egészségügyi szolgáltatásra.


Eredeti szöveg: Nem kell fizetnie, kivéve, ha…
Vera átirata: Csak akkor kell fizetnie, ha…

Eredeti szöveg: Felhívom az adózó figyelmét arra, hogy amennyiben adófizetési kötelezettségét a határozatban előírt határidőben nem teljesíti, terhére késedelmi pótlékot számítunk fel, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Vera átirata: Ha nem fizet időben, akkor késedelmi pótlékot számítunk fel. Ennek mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

 

TOVÁBBI RÉSZLETEK
a kozerthetofogalmazas.hu honlapon.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!