Belehalunk a levegővételbe – Kína után nálunk betegednek meg a legtöbben a légszennyezettségtől

Kína után Magyarországon halnak meg a legtöbben a légszennyezettség miatt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikája azért igazán riasztó, mert míg a kínai nagyvárosokról rengeteg olyan kép készül, amin alig lehet látni valamit is a szmogtól, mi futóversenyeket rendezünk Budapesten. Igaz, a szmogriadó már nálunk sem ismeretlen.

 

Egy régi, középkori mondás szerint a városi levegő szabaddá tesz. Igaz, ez arra vonatkozott, hogy a városokban lazultak a feudális kötöttségek, vagyis például azt jelentette, hogy tisztes munkával megbecsült polgárrá válhatott bárki, s főként a maga urává. Ám az iparosodás kiteljesedésével, a gyárak és üzemek épülésével, a belső égésű motorok megjelenésével, a tömegközlekedés és autózás kiteljesedésével inkább mondhatnák ma már így a szlogent – különösen az OECD j e l e n t é s e után –: a városi levegő beteggé tesz. S ha valamilyen oknál fogva ki is tudnánk szellőztetni a várost, a szennyeződés kicsapna vidékre. És amit elvisz a szél, az valahol, valamilyen formában megjelenik a légkörben. Abban a légkörben, ami körbeöleli a bolygó felszínét.

Vagyis: Kínában és felettünk is ugyanaz az égbolt. A Föld mint bolygó pedig már csak olyan, hogy azt nem nagyon lehet kiszellőztetni; nem lehet ablakot vágni az űrbe, mondván, mindaz a sok szennyező anyag, amit az ember elfüstöl, eléget, elpöfékel, az egyszer majd elszisszen az űrbe. Minden szennyeződés itt marad felettünk, és nem tűnik el nyomtalanul, legfeljebb átalakul – és nem utolsósorban hatással van a szervezetünkre.

Persze, legyinthetnénk könnyedén, hogy az OECD mostani jelentése csupán statisztika, ám a helyzet az, hogy minden statisztikai adat emberéletekből, -halálokból áll össze.

Ezúttal a szívbetegséget, az agyvérzést, a tüdőrákot és a hörghurutot veszi alapul, és kimutatásaik szerint míg Kínában egymillió emberből 953,7 hal meg a rossz levegő miatt, Magyarországon 937,6. Bennünket a görögök (744,2), a szlovákok (705,7) és a csehek (674,7) követnek. Mielőtt bárki azzal állna elő, hogy a statisztikai sorrend ebben a formában csalóka, hiszen Magyarországon ez 9370 ember halálát jelenti, Kínában ugyanakkor 1,6 milliót – arról nem beszélve, hogy Indiában pedig 1,4 milliót –, arányát tekintve riasztó a helyzet. Azt mutatja, hogy valami nagyon nincs rendben a városok levegőjével.

Csak a kipufogógázok mintegy 200 káros összetevőt bocsátanak a levegőbe. S mivel a káros anyagokra is hat a gravitáció, különösen veszélyben vannak a sétáló házi kedvencek, a kutyák és a macskák. Az ezredforduló után bécsi kutyákat vizsgálva arra a következtetésre jutottak osztrák tudósok, hogy az alacsonyabb ebek jóval több káros anyagot lélegeznek be, mint nagyobb testű társaik, így sokkal gyakoribb náluk a daganatos megbetegedés. A forgalmas utak mellett megülő por miatt kifejezetten veszélyes lehet csecsemőket tolni babakocsiban, de veszélyben vannak a gyerekek, a gyalogosok, illetve a kerékpárosok és motorosok is.

Szennyeződésnek hívunk minden olyan anyagot, amely megváltoztatja a légkör alapösszetételét. A 78 százalék nitrogén, a 21 százalék oxigén, az 1 százalék nemesgáz, széndioxid és vízgőz olyan ideális összetételű állapot, amely talán már csak a tankönyvekben létezik. A változás évszázadok óta tart, folyamatos és megállíthatatlan. Íme, néhány változó, amely alapjaiban teheti tönkre az életünket.

Először öt évvel ezelőtt álltak elő olyan átfogó, a Föld minden területére kitérő nemzetközi vizsgálattal, amely a légkörben lebegő por eloszlására volt kíváncsi.

Az eredmény megdöbbentő: az emberiség nyolcvan százaléka olyan helyen él, ahol a szálló por koncentrációja meghaladja a Világegészségügyi Szervezet (WHO) ajánlott határértékét (10 mikrogramm ultrafinom por egy köbméter levegőben).

A Föld városiasodási ütemet látva (1800-ban a népesség 3 százaléka élt városban, 2016-ban 65 százalék) az emberiség többségének pár évtized múlva már arra sem lesz esélye, hogy vegyen egy nagy levegőt – legfeljebb azt is boltban; igaz, zacskókban és dobozokban már ma is kapható.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!