- Ha egyszerre üt Simicska Lajos és Habony Árpád médiabirodalma, akkor biztos lehetsz benne, hogy valamit jól csinálsz

- Nem a plakátokon múlik a kormányváltás, és senki nem szólt az MSZP miniszterelnök-jelöltjének, hogy baja lenne vele

- Augusztusban berobban a szocialista kampány és jön az árnyékkormány – interjú Botka Lászlóval

 
Botka László - Fotó: Üveges Zsolt

– Belelóg Simicska Lajos az MSZP-be?

– Dehogyis! Nem is értem, mire gondol.

– Azzal, hogy személyesen akadályozta meg a plakátkihelyezést és a választási eljárás szabályainak megváltoztatását, egy értelmezés szerint személyesen tette lehetővé, hogy a Jobbik mutyiból és korrupcióból származó pénzt költsön plakátra. Ha úgy tetszik, Simicska Lajosnak tett szívességet.

– Azért kezdjük már az elejéről! Önmagában értelmezhetetlen és nonszensz, amikor a Fidesz beszél átlátható és tisztességes kampányról és kampányfinanszírozásról,  miután csinált egy igazságtalan választási törvényt és lenyúlta – közpénzből – a média jó részét. Most az Orbán–Simicska háború hozadékaként elvesztette a plakátpiac jó részét. Magyarán bukta abszolút monopolhelyzetét. Amikor egy törvénymódosítással vissza akarta szerezni, akkor minden szocialista képviselő ott volt a parlamentben és nemmel szavazott – a javaslat elhasalt, mert elfogadásához kétharmados többség kellett volna. A kormánypárt képtelen volt elviselni a kudarcot, elbábozta, hogy Áder János visszadobta a törvényt, így gyorsan újra kell tárgyalni. A Fidesz a parlament szétoszlása (értsd: a nyári szünet kezdete) után pár nappal összehívta a Tisztelt Házat. A diktatúrák szokott trükkje ez, hátha nem tud a voksoláson részt venni az ülésen pár ellenzéki képviselő. Amikor bejelentették a rendkívüli ülést, úgy június 15–16-a tájékán, akkor konzultáltam a frakcióvezetéssel, amelyik azt javasolta: az MSZP poroljon le – egy már korábban beterjesztett javaslatot – és dolgozzon ki egy önálló törvényjavaslatot, ami nemcsak a plakátügyet, hanem a választási rendszer néhány baját is orvosolja…

– A sajtóban végig az a kommunikáció jött, hogy ön napokig mit sem tudott erről a javaslatról, majd puccsszerűen söpörte le.

– Ahogy mondtam, az első pillanattól tudtam az önálló javaslat készítéséről, és azonnal nyilvánvalóvá tettem: semmi olyasmit nem támogatok, aminek az a vége, hogy csak az MSZP és a Fidesz szavaz együtt! Minden szónak jelentősége van. És félreértés ne essék: a javaslat kidolgozói megerősítették nekem, hogy ők is pont így gondolják.

– Azt mondta: csak a Fidesz és az MSZP. Magyarán, ha egy harmadik frakció…

– Magyarán akkor lehet igennel szavazni, ha a demokratikus ellenzék teljes egységben támogatja a szocialista javaslatot. Márpedig a június 19-i ötpárti ülésen egyértelműen kiderült: ebben a politikai helyzetben nincs esély tisztességes és igazságos törvényhozásra.

– Hogy érti, hogy nem volt esély: ellenzéki együttműködés hiányában?

– Amikor ismertettük a javaslatunkat, a Jobbik üvöltözött, de ez senkit nem érdekel. Kósa Lajos fideszes frakcióvezető úgy reagált, hogy a tervezet egyes részletei elfogadhatóak számára.

– És az LMP?

– Közölték, hogy szó nem lehet róla. Bár megjegyzem, korábban ők sem zárkóztak el egy saját javaslat benyújtásától. Így 20-án reggel javasoltam a párt elnökségének, hogy az MSZP semmilyen javaslatot ne terjesszen az Országgyűlés elé. Mert az egyetlen elvszerű magatartás, ha a szocialisták nem folynak bele a jelenlegi és volt fideszes oligarchák háborújába. Az elnökség pedig – bármi is jelent meg a sajtóban – különösebb vita nélkül, egyhangúan fogadta el az álláspontomat. Ahogy az Országos Választási Bizottság is.

– A testület döntése pedig kötelezi a frakciót.

– Aminek vezetését nem érhette meglepetésként az álláspontom, hiszen a kongresszuson világossá tettem, hogy semmilyen kollaboráció nincs a Fidesszel. És azt gondolom, hogy a történések engem igazoltak. Elképesztő botrány, hogy a pénteki (június 23-i) ülésre a fideszes Gulyás Gergely eljuttatta azt az e-mailt, amit az ötpárti egyeztetés kapcsán kapott Tóth Bertalan frakcióvezetőtől. Gulyás Gergely ezt a levelet az MSZP hivatalos indítványaként próbálta lobogtatni, noha a házszabály világosan rögzíti, miképp kell egy módosító javaslatot benyújtani – véletlenül sem egy politikus magán e-mail címéről. Ez jól mutatja, hogy semmi értelme összefogni semmilyen kérdésben a Fidesszel, mert a kormánypárt semmit nem tart be. Hogy kizárólag az MSZP koptatása volt a cél ebben az ügyben, azt jól jelzi Kósa Lajos fideszes frakcióvezető elszólása, amikor egy tévéinterjújában arról beszélt, hogyha most meg is szavazzák az MSZP javaslatait, később megsemmisítteti ezeket a paragrafusokat az Alkotmánybírósággal – a testület majd kimutatja a „szocialista részek” Alaptörvény- ellenességét. Szóval többszörös csapdahelyzetet sikerült az MSZP elé állítani, de az utolsó pillanatban kikerültük a „vermet”.

– Csak közben csúnyán repedt a renomé, mert…

– Szerintem nem repedt. A Habony– Mészáros-média azt nyomatta, hogy az MSZP-t lefizette Simicska Lajos. A Simicska-birodalom azt szajkózta, hogy a szocialistákat a Fidesz fizette le. Ez azt mutatja, jól csináltuk. Sikerrel tettük egyértelművé, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos között nincs különbség, a Fidesz és a Jobbik ugyanaz: lopott közpénzen kampányol. Mi a háborújukban nem vehetünk részt, nekünk le kell váltanunk a kormányt, úgyhogy közben a Jobbikot is távol tarjuk a hatalomtól.

– Ehhez persze választást kell nyerni. A fideszes médiavalóságot pedig a mérések szerint – legalábbis vidéken – a jobbikos plakátok törték át. És miközben a Jobbik az utóbbi hónapokban érdemi politikai teljesítményt nem mutatott fel, a plakátok mégis Vona Gábort pozicionálják Orbán Viktor kihívójaként. Szóval nem érzi úgy, hogy az ön által említett kormányváltás elúszhat a plakáttörvényen?

– Nem a plakátokon múlik a választás. Lehet nekünk kétezer is, csak éppen, ha a kollaboráció vádját nem tudjuk magunkról lemosni, akkor hiába rakjuk ki. Maradjunk annyiban, hogy 2014-ben Szegeden 30 darab Botka-plakát volt, a Fidesz által támogatott, agyonpénzelt kihívómnak pedig 300 ívről nézett le az arca.

– De tizenkét éve ön volt a polgármester.

– Azonban ha visszaemlékszik az 1990-es és a 2000-es évek kampányaira, akkor beláthatja, hogy soha nem az MSZP-nek volt a legtöbb plakátja, mégis nyert. Fals duma a plakátok döntő szerepére hivatkozni. Ráadásul ez egy különleges ciklus: korábban plakátot az emberek csak a kampányidőszakban láttak, most pedig egyfolytában szembesültek velük. Joggal feltételezhetjük, hogy a polgárok részben immunissá váltak a plakátüzenetre. És hadd emlékeztessek mindenkit arra, hogy a Fidesz már korábban elfogadott egy városképvédelmi törvényt, ami a polgármesterek és önkormányzatok hatáskörébe utalta annak eldöntését, hogy a településen milyen plakátot lehet kitenni – magán- és közterületen egyaránt.

– Azt akarja mondani, hogyha át is megy a szocialisták plakátjavaslata, a többségében fideszes polgármester vezette településeken simán negligálhatják?


– Így van. Semmi politikai indoka nem volt, hogy a plakátcsapdába besétáljon az MSZP. Hangsúlyozom: azok, akik egy tisztességes szakmai megoldáson gondolkodtak, jót akartak.

– Kívülről úgy tűnik: lebirkózta a frakció vezetését. Hogy érzi: ez erősíti vagy gyengíti Botka László imidzsét?

– Az emberek megértették, amit markánsan képviselek: a Fidesz csapdát állított az MSZP-nek, és mi nem estünk bele. Ezt bizonyítja, hogy a rendkívüli ülés másnapján nekem esett a Fidesz-média. Az össztűzből lehet tudni, ha az ember jót csinál.

– Jól csinálja például, amikor választói szinten akarja egyesíteni a baloldali szimpatizánsokat és nem bíbelődik a különféle formációk vezetőségével?

– Mindenkivel meg kívánok egyezni. Én a kezdetektől fogva azt mondom: a 106 egyéni választókerületben egy demokratikus jelölt kell, és közös lista. Nem én beszélek koordinált indulásról és külön listáról – aminek borzasztó az üzenete, hiszen ezt csináltuk 2014-ben is Budapesten. Nagyszerű vége lett. Most a kihívó szerepéért folyik a küzdelem.

– És a plakátokról „támadó” Vona Gábor nem áll rosszul.

– A mérések mégis azt mutatják, hogy a választók lényegesen nagyobb többsége gondol kormányzóképesnek, mint Vona Gábort. És az is világos, hogy én győzelmi forgatókönyvet tettem le az asztalra. Túlélési forgatókönyveknek nem leszek a szereplője.

– Számos pártvélemény szerint azonban nem látszanak izmosodni a győzelmi remények: a közvélemény-kutatások szerint stabilan 14 százalék körül mérik az MSZP-t a teljes lakosság körében, úgyhogy, ha a helyzet nem változik, újra kell gondolni a stratégiát.

– Ilyen véleménnyel nem találkoztam.

– Pont önnek nem szóltak?

– Csak a sajtóban olvastam ilyesmit. Egy hónapja választottak meg 96 százalékos többséggel miniszterelnök-jelöltnek. Olyan ostoba politikus nincs, aki úgy áll rá egy útra, hogy előre leszögezi, majd két hónap múlva megnézi, hol tart, és akkor esetleg újraértelmezi a stratégiát. Ha valaki mégis ezt teszi, akkor az azt jelenti, hogy az elején feladta. Én minden rosszakarómnak szeretném világossá tenni, én nem vagyok az a feladós fajta. Harcolni fogok és győzni.

– Az elején a „Fizessenek a gazdagok!” kampánnyal tarolt, amit május elsején zárt a Városligetben. Mikor startol az újabb politikai projekt?

– Augusztusban. Az alapértékek felmutatása mellett már konkrét választási vállalásokat teszünk – olyan ígéreteket, amik a munkavállalók, a nyugdíjasok helyzetét jobbítják. Ősszel szakaszosan hozzuk nyilvánosságra programunkat, és megmutatjuk, hogy a demokratikus oldal kormányzóképes.

– Hogy csinálják?

– Folyamatosan találkozom kiváló szakemberekkel, akik arcukat, tekintélyüket adják a programunkhoz.

– Árnyékkormányt épít?

– Eldöntöttem, hogy ezt a szót soha nem használom, noha biztos vagyok benne, hogy a sajtó már a választottaim bemutatásának napján ezt a szót fogja használni. Egyébként abszolút helyesen, mert határozott célom, hogy az embereknek bizonyítsam: tudunk kormányozni.

– Mond neveket?

– Még nem.

– És az összetételéről elárul bármit?

– Nem csak szocialista politikusokat kérek fel, bár kiváló szakpolitikusaink helyet kapnak ebben a csapatban. Alapvetően külsős, közismert szakembereket választottam – akik hozzák szakterületük támogatását is.

– Hogy áll a választókerületi jelöltek kiválasztása?

– Tóbiás József pártigazgató most járja végig a megyéket. Sok helyütt már holnap el tudnánk kezdeni a kampányt, sok választókerületben pedig jelöltnek álltak olyan közösségi hangadók (orvosok, tanárok), akik eddig ódzkodtak a politikától. Az augusztusi kampányban pedig szeretném bemutatni a képviselőjelöltek egy jelentős részét.

– Balos jelölt 11 választókerületet nyert a 106-ból 2014-ben. Most a politológusok úgy számolnak: 40-45 választókerület nyerhető. Osztja a véleményüket?

– Én győzni akarok, és az győz, aki többséget szerez. Ha megnézzük a 2014-es eredményeket, akkor kiderül, hogy jóval több olyan választókerület volt, ahol a Fidesz nem szerezte meg a leadott szavazatok felét sem. És 2014 óta történt egy és más ebben az országban.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!