Új frontot nyitott Vlagyimir Putyin orosz elnök: az orosz hadsereg elit alakulatait és legmodernebb eszközeit küldte Szíriába, hogy az Iszlám Állam (IS) elleni harcban segítse régi szövetségesét, Bassár el-Aszadot. Ha hinni lehet a híreknek, a héten már az 59. katonai szállítmány hajózott át a Boszporuszon. Az orosz haderő első feladata Latakia és Tartúsz városának megtartása.
„Az orosz befolyás és a katonai jelenlét sem új dolog Szíriában” – nyilatkozta Rácz András Oroszország-szakértő a Vasárnapi Híreknek. Oroszország geopolitikai megfontolásokból az 1950-es évek óta támogatja a szír rezsimet. 1948-ban, Izrael megalapításakor a szovjet vezetés remélte, hogy közel-keleti hídfőállást építhet ki az országban. Dávid Ben-Gúrión miniszterelnök azonban hamar egyértelművé tette, nem kér a szovjet orientációból. „Ezért váltott a Szovjetunió, és a szocialista, szekuláris berendezkedésű arab államokat kezdte el segíteni. A ’90-es években a támogatás gyengébb volt, mert Oroszország maga is rosszabb állapotban volt katonai és gazdasági értelemben is” – magyarázta Rácz András.
A szír polgárháborúban viszont Moszkva egyértelműen kiállt Aszad mellett: katonai tanácsadókat küldtek, fegyvereket adtak el, és két éve is orosz közvetítéssel jött létre a nemzetközi megállapodás a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről, ráadásul Oroszországnak még a szovjet időkből maradt egy katonai bázisa is Szíriában. Mivel a most szeptemberben Szíriába vezényelt elit alakulatok létszámáról csak találgatni lehet, a szakértő óvatosan fogalmazott a háború kimenetelével kapcsolatban. Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy „a támogatás megfordítja a háború menetét és Aszad a helyén maradhat”. A nemzetközi közösség számára az Iszlám Állam legyőzése a fontosabb cél, hiszen a terrorszervezet az egész térség stabilitását és gazdasági működését veszélyezteti. „Ha Aszad megőrzi a hatalmát, az a kisebbik rossz” – véli Rácz András. Másik mellékhatásként pedig Putyin nemzetközi megítélése is javulhat, hiszen agresszorból az IS elleni harc egyik jelentős figurájává válhat.
Az más kérdés, meddig képes a szíriai háborút finanszírozni az orosz gazdaság, melynek kisebb részben a szankciók, nagyobb részben az alacsony olajár okozott komoly károkat.
„A strukturális gondok jól láthatóak, a második orosz régió ment csődbe nemrég. A rendszer recseg-ropog, de egyelőre bírja: rövid távon nem kell attól tartani, hogy összeomlana az orosz gazdaság” – magyarázta a szakértő. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy „a Szovjetunió sem tudott egyszerre két háborút folytatni huzamosabb ideig. Máris látszik: amint Szíriában megjelentek az orosz katonai alakulatok, Kelet-Ukrajnában csitultak a harcok.” Oroszországnak nincs végtelen mennyiségű eszköze és a modern hadviselésre alkalmas katonája. Néhány évig ki lehet tartani, de a hosszú távú kilátások borúsak: az orosz gazdaság és társadalom strukturális bajaival függ össze, és ezekre nincs egyszerű és gyors megoldás” – mondja Rácz András.
Egyes elméletek szerint az orosz titkosszolgálat áll a menekülthullám mögött. Az oroszok lényegében bosszút akarnak állni Európán a szankciókért, ezért a feléjük elkötelezett országokon – Görögországon, Szerbián és Magyarországon – keresztül terelik őket, amit az is mutat, hogy idén vált ez az útvonal rendkívül népszerűvé.
„Nem gondolom, hogy bármelyik orosz állami szervnek kapacitása és erőforrása lenne arra, hogy az Európába érkező csaknem félmillió migráns mindegyikét eligazítsa, hogy merre menjen és pénzelje is őket. Nem kell őket túlbecsülni. Óvnék mindenkit attól, hogy minden bokorban ólálkodó KGB-ügynököket sejtsünk” – figyelmeztet Rácz András.
Támadást indít Szíriában az Iszlám Állam ellen a francia légierő – jelentette be Jean-Yves Le Drien hadügyminiszter. A légi csapások a következő hetekben indulhatnak. Franciaország az első európai állam, amely Szíriában is beavatkozik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
