Az Aszad-kormány felfüggesztette a civilek evakuálását az orosz segítséggel visszafoglalt és rommá lőtt Kelet-Aleppóból. Újabb humanitárius katasztrófa van készülőben, amire a világ csak szavakban reagál, tettekben nem. Pedig az együttérzés már nem segít Aleppo gyermekein...
„Csak két választásunk maradt: a halál vagy a kitelepítés. Mindkettőtől meghasad a szívünk.” Ezt az üzenetet posztolta Abdulkafi Alhamdo, még csütörtökön este. Az aleppói angoltanár hónapok óta tudósította a világot Twitter-csatornáján arról, mi zajlik a szíriai kormányerők által körbevett és ostromlott keleti városrészben. Alhamdo két fotót is készített – még utoljára – imádott városában. Az egyiken még fent van a nap, a másikon már alig dereng valami fény. „A szabadság utolsó fényei” – írta.
Szíria második legnagyobb városa, az egykor két és fél milliós Aleppo a Bassár el-Aszad elnök elleni lázadók fellegvárának számított a lassan öt éve tartó polgárháborúban. A várost 2011-ben foglalták el az Aszad-ellenes erők, és a kormánycsapatoknak mostanáig csak a város egy részét sikerült visszahódítaniuk.
A 2011 óta zajló polgárháború az év márciusában kezdődött, a tunéziai forradalom hatására, eredetileg kormányellenes demonstrációkkal. Az emberek Aszad elnök és a politikai elit autoritárius hatalomgyakorlása ellen tiltakozva vonultak utcára, reformokat követelve. A rendfenntartók erőszakos beavatkozása miatt a tüntetések zavargássá fajultak, a rendőrség éleslőszert, később harckocsikat vetett be a civilek ellen. Novembertől a hadseregből dezertáló katonák megalapították a Szabad Szíriai Hadsereget, amely gerillaháborút indított a rendszer ellen. A szomszédos arab országok és Törökország által támogatott SzSzH egy évvel később már több várost tartott ellenőrzése alatt. A konfliktus megértéséhez tartozik, hogy a szíriai keresztények és síiták a többségben síita Aszad-rezsimet támogatják, míg a lázadók többsége a szunnita lakosság soraiból kerül ki. A háborúba később a kormányerők oldalán kapcsolódott be a térségben korábban pozíciókat vesztő Oroszország, a lázadókat pedig az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország segíti. A helyzetet bonyolítja, hogy ugyanezen az oldalon harcolnak iraki szunniták, csecsenek, afgánok és nyugat-európai dzsihádisták. Egyetlen közös céljuk van: Aszad rendszerének megbuktatása. Hogy utána mi lesz, az egyelőre nem világos. Ha most kéne tippelni, azt mondanánk: a mostanihoz hasonló káosz.
Az iménti tények fényében nem meglepő, hogy Aleppo bevételét Moszkvában jelentette be Viktor Poznyihir altábornagy, az orosz fegyveres erők vezérkara műveleti főosztályának helyettes vezetője.
A szíriai harcokba légi erejével és szárazföldi katonáival részt vevő Oroszországnak döntő érdemei vannak abban, hogy Aszad elnök visszaszerezte a kezdeményezést és – egyelőre úgy tűnik – Aleppót a lázadóktól.
A hónapok óta tartó ostrom nem kímélte a város civil lakosságát. A felkelőket támogató vagy csak rossz sorsuk miatt Kelet- Aleppóba született férfiak, nők és gyerekek tízezrei vesztek oda a szíriai és az orosz légierő bombázásaiban. Az európai országok és Törökország közvetítésével létrejött számtalan tűzszünet egyike se volt elég tartós ahhoz, hogy a Kelet-Aleppóban rekedt civilek elhagyhassák az ostromlott várost.
Segélykiáltásaik, mobiltelefonra felvett videoüzeneteik a világ minden pontjára eljutottak. Tőlük és a városban még működő néhány civil aktivistától tudunk mindarról a szörnyűségről, ami Aleppóban az elmúlt hónapokban történt. Közéjük tartozott Abdulkafi Alhamdo, a Guevara néven publikáló palesztin mesterlövész lány, vagy a hétéves Bana Alabed, akinek Twitter-üzeneteit milliók osztották meg, és akiről a Vasárnapi Hírek is írt a múlt héten. Hogy mi lesz, mi van velük ezekben a napokban, csak sejthető. Az orosz katonák által támogatott, a városba benyomuló kormánycsapatok szisztematikusan irtják a még harcoló ellenállókat és a harcok elől, a romok között fedezéket kereső civileket. A korábban Kelet-Aleppóból tudósítók sorra semmisítik meg személyes dokumentumaikat, törlik Facebook- és Twitter-profiljukat. Bana édesanyja éppen csütörtökön jelentette be, hogy egyelőre felhagynak az internetes tudósítással, és megpróbálják átvészelni a következő napokat.
Bassár el-Aszad csütörtökön a Facebookon közzétett videoüzenetében üdvözölte katonáinak „történelmi sikerét”. Az elnök szerint a lázadók kiűzése Aleppóból fordulópontot jelent a szír polgárháborúban. „Történelmet írtunk” – mondta mosolyogva Aszad.
Nyugat-Európában számos tüntetésen követelték, hogy kormányaik lépjenek fel a Szíriában folyó népirtás ellen. Kelet-Aleppo polgármestere, aki csütörtökön Brüsszelbe látogatott, azt az üzenetet hagyta az uniós vezetőknek, hogy az elveszetteket már nem lehet visszahozni az élők sorába, de még meg lehet menteni azokat, akik életben maradtak.
A kérdés, hogy a hangzatos ígéretek és szándéknyilatkozatok mellett mire van erejük és lehetőségük ezeknek az országoknak?
Az ENSZ 100 ezer menekült befogadására rendezkedett be a felkelők által uralt szíriai Idlib városban, a hírek szerint azonban az embereket egyelőre a kormány által felügyelt területekre szállítják. Az ENSZ Törökországgal is tárgyal új menekülttáborok felállításáról. Az ostrom alatt eddig több mint 100 ezer embert, köztük 47 ezer gyereket evakuáltak.
Angela Merkel német kancellár az európai uniós vezetők csütörtöki csúcstalálkozóján azzal vádolta Oroszországot és Iránt, hogy felelősek a szíriai Aleppo civil lakossága elleni, emberiesség elleni elkövetett bűncselekményekért.
Ugyanitt François Hollande francia elnök úgy fogalmazott, „az Oroszország ellen foganatosított szankciók az újra megnyitható lehetőségek közé tartoznak”. Hollande ugyanakkor azt is mondta: elképzelhetetlennek tartja, hogy Moszkva megvétózhatna egy humanitárius megoldást Szíriában. Theresa May brit kormányfő az ülést követően újságíróknak elmondta, az uniós vezetők az ostromlott Aleppo városa polgárainak kimenekítésének biztosítását tartották legsürgetőbb feladatuknak.
Az Egyesült Királyság 20 millió angol fontot (csaknem 7,5 milliárd forint) ajánl fel a rászorultak támogatására.
Egyetlen hazai segítőszolgálat sem indított kampányt az aleppói civilek megsegítésére. Bár ők sem gyűjtenek nyilvánosan, a magyar Baptista Szeretetszolgálat a szíriai baptistákon keresztül tud segítséget küldeni, most elsősorban pénzügyit. A libanoni baptistákon keresztül évek óta támogatják a libanoni–szír határon lévő baptista iskolát is, ahol 400 szír menekült gyereket oktatnak. Az aleppóiaknak szánt segítséget a Baptista Szeretetszolgálat a következő bankszámlaszámra várja: KDB Bank 13555555-55555555-55555555 „Aleppó” megjelöléssel.
A Magyar Vöröskereszt vagy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat anyaszervezetei ugyan jelen vannak Szíriában, de Magyarországon nem folyik gyűjtés a számukra. Ezért a pénzadománnyal segíteni szándékozó magyarok direkt kell, hogy eljuttassák felajánlásaikat az Aleppóban tevékenykedő csoportoknak, köztük az elmúlt hónapokban közel 80 ezer ember életét megmentő, sok aktivistáját elvesztő szervezetnek, a White Helmetsnek (Fehér Sisakosok), amelynek az alábbi címen keresztül küldhetnek pénzt:https://herofund.whitehelmets.org/donate/crowdfund
Azok, akik aggodalmukat és felháborodásukat szeretnék kifejezni az aleppói civilekkel szembeni kegyetlenkedések miatt, a Kettős Mérce által a Magyarországi Orosz Nagykövetség elé szervezett demonstráción tehetik meg vasárnap délután 15 órától.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!