Miközben a maffiabűnök miatt elítélt Portik Tamás korrupcióval vádolja, Rogán Antal alakja egy 300 milliárdos ügyben sejlik fel. Orbán Viktornak azt kell mérlegelnie, felépíthető-e egy népszerűségvesztő maffiakormány-kampány, illetve azt, mi a helyzet a renoméjával.

 
Riválisok: Rogán Antal és Lázár János - Fotó: Máthé Zoltán, MTI

Ha nem is tűnik úgy, de érdemben alakítja át éppen kormányát Orbán Viktor. Ugyanis a jövőben egy gazdasági és egy politikai kabinet lesz a minisztériumok megrendelője. Mindkét grémiumot miniszter vezeti, az előbbit Varga Mihály, az utóbbit Lázár János – legalábbis a kiszivárgott információk alapján. Igaz, egyelőre sem a nevek, sem a hatáskörök nem publikusak, a Miniszterelnökség jelenlegi vezetője csak annyit mondott: a kormányátalakítás számára csak új/ újabb feladatokat jelent. Így egyelőre azt sem tudni, hogy az új szisztéma Lázár erősödését vagy éppen gyengülését jelenti, hiszen nem derült ki, miben illetékes a gazdasági, illetve a politikai kabinet.

Hogy milyen lesz a két kabinet vezetője közötti együttműködés, arról csak találgatni lehet, de azzal, hogy Varga átveszi a gazdasági ügyek menedzselését, Rogán és Lázár egyaránt hátrébb szorul egy picit. És a feladatkör-nyesési folyamat még folytatódik, például a nyugdíjba vonuló Németh Lászlónét váltó, az MNB-től átigazoló Bártfai-Mager Andrea már nem Lázár alárendeltjeként, hanem Orbán közvetlen megbízottjaként felügyeli a Magyar Fejlesztési Bankot, a Magyar Postát, a kormány vagyongazdálkodását stb.

Joggal merül fel a kérdés, hogy Lázár, aki lelkesen próbált a miniszterelnöktől eltérő vagy éppen Orbánnal szemben alternatívát felmutatni (többek között ezért építette vissza kapcsolatát Simicska Lajossal), miért kerül – pro forma – fontosabb pozícióba.

A válasz valószínűleg az, hogy nem kizárólag Lázárt mozgatja a kormánytáblán a kormányfő, ugyanis a Miniszterelnökség vezetője, mint említettük, össze volt kötve Rogán Antallal – gyakorlatilag érdemben ellensúlyozták egymást. Arról viszont egyáltalán nem szólnak a hírek, hogy mit csinál majd az új rendszerben a miniszterelnöki kabinetfőnök. Aki nincs könnyű helyzetben: a Fidesz egyik legdurvább bizalmi válságát éli egy „ingatlantolvajügy” miatt – párton belül és kívül egyaránt. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy a bíróság dönti el, feljelenti-e Rogán Antalt. Emlékeztetőül: egy perben, amit a miniszterelnöki kabinetfőnök indított, mert szerinte Juhász Péter, az Együtt politikusa alaptalanul titulálta őt bűnözőnek, a tanúként beidézett, maffiabűnökért elítélt Portik Tamás arról beszélt: tízmillió forintnyi eurót adott Rogánnak (akkor belvárosi polgármesternek). Ha a bíróság szemernyi hitelt ad is Portik szavainak, kutyakötelessége eljárást kezdeményezni. És máris előállt a csapdahelyzet.

Mindenesetre most sokan mosolyognak boldogan a Fideszben, ugyanis az ügynek nehezen lehet más kimenetele, minthogy a Rogán–Habony páros meggyengül (már csak azért is, mert vallomása szerint Portik Habony Árpádot is jól ismerte.) Abban ugyanis mindenki biztos, hogy a miniszterelnöki kabinetfőnök rengeteg ügyben fogható.

A kérdés az, mit lép a főnöke. Orbán nincs könnyű helyzetben. A többségi álláspont szerint szép komótosan hátrább kellene vonni Rogánt, ugyanis, ha gyorsan „leveszik a pályáról”, az egyértelmű beismerés.

Ráadásul egy kényes politikai erőegyensúly része a kabinetfőnök – példának okáért „üzleti köre” keményen megy szembe Simicska Lajossal és Lázár Jánossal. Igaz, utóbbi pacifikálásával a miniszterelnök játéktere is megnőtt, ráér egy lassabb, az arcvesztést inkább megakadályozó megoldást kimódolni. (De csak részben az, ha a kormányátalakítás kíséretében módosul a szerepe. Igaz, a hivatalos verzió szerint Rogánnak pont azért kellett miniszterelnöki kabinetfőnökké emelkednie, hogy flottabbá váljon a politikai megrendelések teljesítése.)

Nem csoda, hogy a Miniszterelnökség vezetője azt forszírozta, mindenképp meg kell védeni Rogánt, ugyanis sokaknak biztosnak tűnik, hogy minél tovább marad a helyén Rogán, annál jobban odaég. Számos embernek szúrja a szemét a kormánypártban a „mérhetetlen mohóság”, például az, hogy a budapesti tulajdonú cégek összes közbeszerzését most szervezték ki a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft.-be. És hogy, hogy nem, a 300 milliárd forintos bizniszt intéző cég dolgait egy, Rogánhoz és Habonyhoz egyaránt kötődő (ügyek képviseletében, illetve személyi kapcsolatokban) ügyvédi iroda intézi. És kell jobb bizonyíték arra, hogy sokaknak elegük van a Rogán–Habony nyomulásból annál, mint hogy Tarlós István, Budapest főpolgármestere az ügy kirobbanása után megtiltotta a fővárosi cégnek, hogy a politikai érdekkörbe sorolt ügyvédi irodával szerződjön?

Persze az is igaz, hogy nem kell feltétlenül látványosan hozzányúlni Rogánhoz – elég ritkábban szerepeltetni, megnyirbálni hatásköreit, illetve tudatni a holdudvarral, hogy nem kell feltétlenül teljesíteni, amit kér. Erre pedig módot ad a jelenlegi átalakítás, amely azt is lehetővé teszi, hogy átcsoportosítsák a miniszterelnöki kabinetfőnökről leválasztott hatásköröket.

A kérdés az, mit gondol Orbán Viktor a kormányszerkezetről, illetve saját reputációjáról.

Az ugyanis a jelek szerint nem zavarja a miniszterelnököt, hogy ha egyértelművé válik, kihez kell menni közbeszerzési, médiabefektetési és egyéb ügyekben – amíg a jogszerűség látszata adott. Azaz Rogán sorsa azon áll vagy bukik, hogy felépíthető-e egy ellenzéki maffiakormány-kampány, ami érdemben amortizálhatja a Fidesz népszerűségét. Na és persze azon, hogy mi a kisebbik rossz szövetségesi körének (Habony, Matolcsy György jegybankelnök és András – korábban Andy – Vajna), ha Rogánnak mennie kell, vagy ha csak egy kis ideig „jegelik”.

Ám ha Rogán nem sérül, akkor neki és körének formális-informális befolyása olyan meghatározóvá válik, mint amilyen Simicska Lajosé volt ereje teljében.

 

Rogánt vizsgálják, Portikot nem. Pintér Sándor belügyminisztertől és Polt Péter legfőbb ügyésztől kérte levélben Rogán, hogy fogadja be feljelentését a nyomozó hatóság. A miniszterelnöki kabinetfőnök hamis tanúzás és hamis vád miatt tett feljelentést. A hamis tanúzás az ügyészség szerint eleve nem állja meg a helyét, hiszen Portik vallomása kapcsán hamis vádról lehetne beszélni. Ám amíg az alapügyben eljáró hatóság (értsd: a Juhász-féle perben a bíróság) nem tesz hamis vád miatt feljelentést, addig az alapügy, azaz az említett per lezártáig más sem tehet. Viszont az ügyészség befogadott egy, a Portik által említett korrupció gyanúját firtató feljelentést, és elrendelte az ügyben a nyomozást.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!