Ez a hétvége átírhatja a menekültválság megoldását célzó európai, de leginkább a német elképzeléseket. Három német tartományban is választásokat tartanak a mostani „szupervasárnapon”, és ha az eredmények nyomán megrendül Merkel kancellár pozíciója, az lesz az igazi migrációs válsághelyzet – nem az, amit a magyar kormány teljesen törvénytelenül bevezetett.
Jövő csütörtökön ülnek újra össze az Európai Unió állam- és kormányfői, hogy meghozzák a végleges döntést a menekültválság megoldásáról. Az e heti fejlemények tükrében azonban még csak megsaccolni sem lehet, milyen eredményre jutnak majd.
A döntés kulcsfigurája ezúttal is Angela Merkel német kancellár lehet, akinek viselkedését egyre nehezebb megmagyarázni. Mint kiderült, a német kormányfő annak érdekében, hogy a most hétvégén három tartományban is megrendezendő választásokra valami ütőssel rukkolhasson elő, a hétfői csúcs előtt is tárgyalni kezdett a török kormánnyal. Ahmed Davutoglu török miniszterelnök ezért egy olyan javaslattal állhatott elő, ami alaposan meglepte az európai döntéshozókat: minden, Görögországba jutó migránst visszatoloncolnának Törökországba, ám helyettük azonos számú menekültet kell az európai országoknak befogadniuk a török menekülttáborokból. Egyelőre rejtély, Merkel mégis miből gondolta, hogy a német választóknak kedvére lesz majd az elképzelés.
A három tartományt – Szász-Anhalt, Rajna-vidék-Pfalz és Baden-Württemberg – is érintő „szupervasárnap” előtti utolsó felmérések azt mutatják, hogy a kancellár pártja, a CDU mindenhol komolyan veszített a népszerűségéből. A helyzet Baden-Württembergben igazán drámai: a tartományban a második világháború óta legnépszerűbb pártnak számító konzervatívok vereségre készülnek, amit súlyosbít, hogy szavazóik 8-10 százaléka a szélsőjobbos és migránsellenes AfD-hez (Alternatíva Németországnak) pártolhat.
A CDU becsültét Rajna-vidék-Pfalzban mentheti meg, de itt is igen szoros a verseny: a konzervatívok és a szociáldemokraták tartományi miniszterelnök-jelöltje is 35-35 százalékos támogatottsággal számolhat. Míg Merkel folyamatosan veszít a menekültválságon, a török kormány folyamatos nyerésben van, mivel egy ideje európai vezetők szemet hunytak afelett, hogy az ország tényleges vezetője, Recep Tayyip Erdogan vezetési stílusa egyre több autoriter jegyet mutat. Ősszel 3 milliárd eurós támogatást ígértek az országnak azért cserébe, ha nem engedi tovább a migránsokat, és az uniós országokba vízummentes belépést ígérő egyezményt is kilátásba helyeztek. Az európai országok közti egyre mélyülő ellentétet és a kontinentális Görögországban feltorlódott 50 ezer ember jelentette humanitárius válsághelyzetet kihasználva Törökország nyugodtan folytathatta a zsarolást. És be is jött neki a manőver, mivel hétfőn már arról volt szó, hogy még 3 milliárdot ki tudnak az EUból sajtolni, és a törökök is hamarosan egy szál útlevéllel látogathatnak Európába. Az egyezménytervezetnek különösen az utolsó pontja elgondolkodtató, hiszen könnyen lehet, hogy Európa megszabadul ugyan 1-2 millió migránstól, de cserébe 78 millió törököt kap a nyakába.
Az elképzeléseknek az is hatalmas problémája, hogy Görögország jelenlegi gondjaira nem kínál megoldást. Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök hiába kel ki minden lehetséges fórumon az országát ért igazságtalanság miatt, nem sokat ér el vele. Újabban Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével ekézik egymást Twitteren. A vita főként arról szól, hogy a javaslat a 28 tagállam közös megállapodásának tekinthető-e, vagy az Ausztria nyomába lépő országok egyoldalú döntésének a következménye.
Az Ausztria által elindított lavina ezalatt tovább görgött: Szlovénia, Horvátország és Macedónia sorra jelentették be, hogy belépésre jogosító okmány, azaz vízum és útlevél nélkül senkit nem engednek be a területükre. Amint a jogvédő szervezetek is rámutattak, ez a menedékjog végét jelenti, hiszen a migránsok azért nem jönnek legális úton – például Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető által korábban javasolt módon, repülővel –, mert nem tudnak vízumot igényelni az EU területére. Viszont, ha az illegális balkáni útvonalat lezárják, akkor ez azt jelenti, hogy az EU saját területén sem adja meg nekik a lehetőséget arra, hogy menekültstátust igényeljenek. A Törökországban felállítandó uniós irodák kapacitásairól pedig egyelőre nem sokat tudni.
A Görögországban várakozó tömeg most már nemcsak a Ciprasz-kormánynak okoz fejtörést, hanem az menekültválság terhei alatt szintén roskadozó olasznak is. A hírek szerint az embercsempészek elkezdték ajánlgatni az embereknek, hogy Albánián át Olaszországba szállítják őket.
A magyar kormány is egyre inkább arra készül, hogy a migránsok Bulgária és Románia érintésével Magyarország felé veszik az irányt, bár egyelőre még nem kezdték el építeni a kerítést. Emellett arra is számítanak, hogy a Macedóniában és Szerbiában rekedt összesen 2500 ember Magyarország felé veszi az irányt. Ezzel összefüggésben szerdán Pintér Sándor belügyminiszter migrációs válsághelyzetet hirdetett az egész ország területére. A bejelentés érdekessége, hogy ezzel a kormány saját jogszabályát értelmezte kreatívan, mivel a szeptemberi törvénymódosításban a Magyarországra érkező menedékkérők számától teszik függővé a válsághelyzetet. Ezt a számot sem havi, sem heti bontásban nem érte el a regisztráltak száma. Ugyanakkor a törvényben van egy olyan paragrafus, amely „bármely migrációs helyzettel összefüggő körülmény” esetén lehetővé teszi a válsághelyzet kihirdetését. A kormány 7,3 milliárdra taksálja az egyelőre teljesen értelmetlen válsághelyzet költségeit, amely katonák és rendőrök reagáló képességének fokozásával, azaz a határra vezénylésükkel jár. A határon azonban egyelőre semmi nyoma ennek az erődemonstrációnak, már csak azért sem, mert a vidéki rendőrállomány jelentős részét Budapestre csoportosították a március 15-i ünnepségek és tüntetések biztosítására.
6000 menekültet telepítenének át havonta Görögországból és Olaszországból az Európai Bizottság tervei szerint. A javaslat csak arról a 160 ezer emberről szól, akinek a befogadásáról tavaly egyeztek meg az uniós vezetők (és amit most Orbán Viktor népszavazásra akar bocsátani). Eddig mindössze 885 embert helyeztek el, így a Bizottság egyre sürgeti a terv végrehajtását, ami havi 6000 fővel számolva is két évig tartana. A gond azonban az, hogy csak ebben az évben 200 ezren érkeztek a két érintett országba, és az ő áttelepítésükről egyelőre szó sincs.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
