Vége a másfél colos csőlátásnak? - Kelemen Hunor-interjú

– Fél Európa fel van háborodva azon, hogy Romániában a demokratikus intézményrendszert leépítik, az RMDSZ véleményét azonban nem lehetett hallani. Miért?

– Az RMDSZ-nek megvolt a világos és pontos véleménye és ezt el is mondtuk akkor, amikor a két házelnököt és az ombudsmant (a nép ügyvédjét) leváltották: nem vettünk részt a szavazáson, mert úgy gondoltuk, hogy mindhárom csere túllépi a házszabályt és magát a törvényt.

– Traian Băsescu államelnök leváltásáról sem foglaltak állást.

– Az alkotmánybíróság véleménye nem mondta ki egyértelműen, hogy az államelnök alkotmányt sértett, ugyanakkor utalt arra, hogy súlyos kihágásokat követett el. Ezért úgy döntöttünk, hogy az elnök parlamenti felfüggesztésekor minden képviselőnek a lelkiismeretére bízzuk, szavaznak-e vagy sem a kérdésben.

– A szavazóiknak sem tanácsolnak semmit?

– A magyar közösséget Băsescu személye mindig is megosztotta. 2007-ben már tapasztalatot szereztünk az államfő felfüggesztéséről, amiről a frakcióban is különbözőképpen gondolkodnak. Nem akartuk sem a pártot, sem a magyar közösséget szétszakítani azzal, hogy állást foglalunk a kérdésben. Az a legkorrektebb megoldás, ha azt mondjuk az embereknek, szavazzanak a lelkiismeretük szerint.

– Mi történhet a demokratikus intézményrendszerrel?

– Hosszú ideig vita tárgya lesz még, hol sérül a jogállamiság. Azt biztos, hogy a most hatalmon lévő Szociálliberális Szövetség (USL) nagyon rövid idő alatt lépett meg olyan változtatásokat, amelyeket nem készítettek elő, nem bocsátottak társadalmi vitára, és nem egyeztettek az Európai Unióval. Ilyen például az alkotmánybíróság jogkörének megcsorbítása. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy koalícióban a Demokrata-Liberális Párttal, mi voltunk azok, akik megadtuk a lehetőséget az alkotmánybíróságnak arra, hogy a parlament határozatait is felülbírálhassa. Vagyis mi is hoztunk olyan döntéseket, amelyek vitathatóak. Ha az európai felet leszámítjuk, most a bal- és a jobboldal élethalálharca folyik.

– Miért voltak olyan fontosak ezek a lépések Victor Ponta kabinetjének?

– Szerintem az USL az államelnök leváltásához vezető utat próbálta egyengetni. Ugyanis ha az alkotmánybíróság felülbírálhatja a parlament változtatásait, akkor biztosan megvétózza Băsescu leváltását. Ugyanígy, ha az ombudsmant nem cserélik le, akkor a kormány sürgősségi rendeleteit egy személyben megtámadhatta volna a bíróságon. Pontáék valóban követtek el súlyos és elfogadhatatlan hibákat. Az ombudsman leváltása nem volt törvényes: a tisztviselő csak tette a dolgát.

– Korábban azt nyilatkozta, hogy sok minden indokolja Băsescu leváltását. Tudna mondani erre példát?

– Az államelnök megítélése nagyon megosztja a romániai társadalmat. Az utóbbi három évben erőszakkal próbálta a kormánnyal az elképzeléseit elfogadtatni, például az alkotmány módosítását is. Nem sikerült, de az alkotmánysértés szándéka megvolt. Ezért mondtam azt, hogy lehetne okokat találni. A gond az, hogy jórészt politikai az a dokumentum, amelyre az USL a vádiratot alapozta.

– A júniusi helyhatósági választásokon a magyarok 86 százaléka az RMDSZ-t támogatta. Sikerülhet ezt az eredményt a novemberi parlamenti választásokon megismételni?

– Ez a szándékunk. A következő hónapokban azon leszünk, hogy a magyar közösség érdekeit tekintsük mérvadónak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a demokratikus intézmények és elvek ne sérüljenek olyan módon, hogy az a jogállam működését veszélyeztesse. De azt is figyelembe kell venni, hogy egy másik országban, ha megosztó kérdések merülnek fel, akkor a választók egy része támogatja, a másik meg nem. Ami rendben is van, mert 20-30-60 százalékot is megszerezhet a párt. Viszont ha tőlünk pártol el a közösség egy jelentős része, nem jutunk be a parlamentbe. Azt a támogatottságot, amelyet hosszú évek alatt szereztünk, nem fogjuk felélni egy olyan ügyért, mint Băsescu leváltása, ezért döntöttünk úgy, hogy a választóinkra bízzuk a döntést.

– Ha a választási eredmények úgy hoznák, hajlandóak lennének koalícióra lépni az USL-lel?

– A választásokig semmiféle koalíció vagy kormányzási pozíció nem foglalkoztat bennünket. Valószínűleg december elejére alakul meg új parlament, az akkori erőviszonyokat figyelembe véve fogunk majd tárgyalni, hogy minél erősebb képviseletet tudjunk biztosítani a közösségnek.

– Úgy hírlik, alkut kötött Victor Pontával: azért cserébe, hogy a magyar tisztviselők megmaradhassanak hivatalukban, az RMDSZ is támogatja a választási rendszer átalakítását. Igaz ez?

– Csak cáfolni tudom. Az oktatási tárcánál valóban megmaradt az államtitkárunk, és a megyei főtanfelügyelőket és helyetteseiket sem váltották le, de ez nem képezi alku tárgyát. Az anyanyelvi oktatás kérdésében egy tapodtat sem vagyunk hajlandóak hátrafelé mozdulni. Két hónapja is azt mondtuk az új miniszterelnöknek, hogy még a legsötétebb időkben, az 1990-es évek elején is voltak a tárcánál olyan államtitkárok vagy helyettes államtitkárok, főosztályvezetők, akik az anyanyelvi oktatásért feleltek. Akár ellenzékben, akár kormányon vagyunk, azt szeretnénk, hogy ezt az elvet őrizzék meg. A magyar oktatás nem lehet a jobb- és baloldal, a kormány és ellenzék vitájának áldozata. Ezért maradhattak meg az embereink a pozícióikban. De emögött semmiféle alku nincs.

– Mi a véleménye a választási törvényről, amely a „győztes mindent visz” elvét vezetné be az eddigi arányos képviseleti rendszer helyett?

– Nem tudunk egyetérteni vele. Értékeljük azt a gesztust, amely 7 százalék feletti kisebbségénél pluszmandátumot biztosítana, de 3-4 megyét leszámítva nem segítene érdemben, és nem biztosítana arányos képviseletet. Szerencsére az alkotmánybíróság ezt megoldotta, mert nem olyan rég alkotmányellenesnek minősítette a jogszabályt.

– A héten Budapestre látogatott, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel megegyeztek abban, hogy „együtt lépnek bizonyos kérdésekben”. Ezzel egy időben Kövér László országgyűlési elnök a Magyar Hírlapnak adott interjújában élesen bírálta az RMDSZ-t, mondván „bolsevik gyökerekből táplálkozik”. Mit tudnak kezdeni Fidesz kétarcúságával?

– Az Orbán Viktorral folytatott tárgyalást és a közösen megfogalmazott konklúziókat tartom mérvadónak. Ahogy mondtam már, Kövér László másfél colos csőlátásban szenved, de ez már bennünket nem lep meg. Ha valaki megnézi a programunkat, láthatja, hogy se bolsevizmus, se baloldaliság nincs benne, legfeljebb imitt-amott liberális beütések a gazdaságpolitikában. Ráadásul mindig jobbközép kormányoknak voltunk a tagjai. Az erdélyi magyar ember ítélete a fontos, nem az, hogy Kövér László álmatlan éjszakáin miket gondol rólunk.

– Ha eltekintünk ettől, a mostani budapesti látogatása javított a viszonyon a magyar kormánnyal?

– Az elmúlt időszakban többször is találkoztam Orbán Viktorral, és azt tapasztaltam, hogy ő is nyitott arra, hogy rendezzük a Fidesz és az RMDSZ viszonyát. Az erdélyi magyarság identitásának alapvető kérdéseiben, például Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karai vagy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása, eddig is szót értettünk.

– A romániai parlamenti választások után felvetődhet annak a lehetősége, hogy pártot alapítanak Magyarországon?

– Az ötlet már nagyon rég megfogalmazódott, és nem tartom szentségtörésnek, hogy az erdélyi magyarságnak stratégiai elképzelései legyenek. De jelenleg az a prioritás, hogy a román parlamentben erős frakciója legyen a szövetségnek, 2012-re ez bőven elég feladat.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!