A rákfajták legtöbbjének kialakulása pusztán a véletlenen múlik.
- Mégis van remény: a betegséggel kapcsolatos mély tudás lehetőséget ad a személyre szabott gyógyításra.
- A rák elleni harc legfontosabb terepe az információ, a jövő páciense a lehetőségeit ismerő aktív beteg.

 
 
 

Amit a legkevésbé szeretnénk egy betegséggel kapcsolatban hallani, az az: vagy sikerül elkerülnünk, vagy nem, s mindez pusztán a szerencsén múlik. Márpedig egy friss kutatás éppen ezt állítja – bizonyos ráktípusok esetében nem a genetika, de még csak nem is a helytelen életmód növeli a megbetegedés kockázatát, hanem egyszerűen a balszerencse.

A John Hopkins egyetem szakemberei az amerikai lakosság körében történt felmérésük alapján jutottak a döbbenetes megállapításra, amelynek eredményeit a Science című tudományos folyóiratban publikálták. Ha rákról van szó, általában öröklött genetikai hibákra, helytelen életmódra, nem megfelelő környezetre és ehhez hasonló tényezőkre szokás hivatkozni. Véletlenre és balszerencsére semmiképp, pedig a kutatók most úgy vélik, ez a legkockázatosabb faktor.

Hogy mi lehet ez a balszerencse? A kutatók a szövetek regenerálódását vizsgálva arra jutottak, hogy a rákos megbetegedések kétharmad részében egész egyszerűen arról van szó, hogy a sejtosztódás során véletlen hibák keletkeznek, és ezek váltják ki a betegséget. És minél többet osztódik egy sejt annak érdekében, hogy a szövet egészséges maradjon, annál nagyobb a kockázata a bekövetkező hibának. Vagyis nemhogy befolyásolni vagy elkerülni nem képes az ember a rákot, de még csak megjósolni sem igazán lehet, hogy kialakul-e. Ráadásul azon daganatos megbetegedések kockázatát növeli igazán ez a faktor, ahol a szöveteknek gyorsabban kell regenerálniuk magukat.

Ami választ adhat például olyan kérdésekre is: miért gyakoribb a végbélrák a vékonybélráknál – azért, mert a vastagbél sejtjei sokkal gyorsabban osztódnak, s így nagyobb az esélye a sejtosztódás során keletkező hibáknak. Vagyis a szakembereknek sikerül magyarázatot adniuk arra is, hogy egyes daganatos betegségek miért gyakoribbak másoknál – ennek pedig komoly haszna lehet a gyógyításban is.

 

Azért ne dobjunk el mindent

A kutatók összesen 31 ráktípust tanulmányoztak, ezek közt van kilenc, amelyek esetében azért nem lehet pusztán a véletlenre hivatkozni. Ilyen a dohányzáshoz erősen köthető tüdőrák, valamint a túlzott alkoholfogyasztás és a májrák közti kapcsolat sem okozhat ma már senkinek meglepetést. A fennmaradó 22 daganatos betegség (köztük például az agydaganat, a leukémia és a petefészekrák) esetében viszont úgy találták, hogy a kialakulásuknak leginkább ezekhez a sejtosztódási hibákhoz lehet köze. Azt is érdemes hozzátenni, hogy olyan betegségekkel, mint a mellrák vagy a prosztatarák nem foglalkoztak a kutatók, ugyanis ezen esetekben egyelőre nem sikerült meghatározniuk a sejtek osztódási arányát.

Ám még mielőtt végképp fatalista életszemléletet alakítanánk ki, érdemes megfontolni a kutatást vezető professzor, Cristian Tomasetti szavait: „A legnagyobb félelmem az, hogy az emberek semmit sem tesznek. De ennek az ellenkezője is igaz.”

Azt ugyanis egyetlen kutató sem vitatja, hogy például a dohányzás elhagyása vagy a bőr megfelelő védelme a káros napsugaraktól kifejezetten csökkenti a tüdő-, illetve a bőrrák kialakulásának kockázatát, úgyhogy arra azért nem érdemes hivatkozni, hogy úgyis a biológia felelős a daganatokért, s közben füstölni, mint a gyárkémény. Persze vannak, akik egész életükben dohányoznak, és mégsem a tüdőrák okozza a halálukat.

„Igazság szerint többségük egyszerűen szerencsés” – magyarázta Bert Vogelstein professzor, a John Hopkins egyetem kutatásának vezetője. De hogy kit illet ilyen szerencse és kit nem, azt is pusztán a véletlen dönti el…

 

Személyre szabva

Szakemberek szerint ugyanakkor a kutatás leginkább arra világít rá, mennyire fontos a betegség megelőzése, vagyis a prevenció. A megelőzés mellett pedig a betegség kezelésének egyik kulcsfontosságú eleme, ha személyre szabva gyógyítanak minket, míg a kutatás másik nagy vívmánya az lehet, hogy így legalább azt is tudni, mely rákfajtákat érdemes külön és kiemelten figyelni, mivel kialakulásuk esélye viszonylag nagy. Ahogy Tomasetti fogalmazott: „Mindent meg kell tennünk, amit korábban tettünk, csak mostantól sokkal jobban kell csinálnunk, mint ahogy eddig.”

 

Gyógyító tudás

„Hadd mutassam be a kollégát” – jelenti be az újságírót a diagnosztikai laboratóriumban az orvos. „Merthogy ugyanaz a munkánk: a betegtájékoztatás” – fűzi hozzá, majd be- és körbevezet a jövő rákellenes harcának terepén, amelynek legfontosabb eleme az információ.

A – főként a laikusok körében – nagy érdeklődést kiváltott cikk a rák kialakulásának „balszerencse faktoráról” fontos dologról árulkodik. Mostanra olyan mennyiségű információ gyűlt össze az orvosi adatbázisokban a betegség megjelenését okozó génhibákról, hogy nagy biztonsággal lehet százalékosítani azokat az arányokat, amelyeket a szakemberek korábban is sejtettek.

A rák elleni küzdelem kulcsszava az elkövetkezendő években az információ lesz minden területen: a megelőzésben, a szűrések tekintetében és a gyógyulás esélyeit megsokszorozó célzott terápiák elérésében – a jövő páciense pedig a korábban magát tehetetlennek gondoló passzív beteg helyett a lehetőségeit ismerő, önmaga sorsáról dönteni tudó aktív beteg.

Az életmentő tudás megszerzésében a gyorsan fejlődő informatikai szolgáltatásoknak lesz kiemelkedő szerepe. Nem véletlen, hogy a rákgyógyítás legrangosabb szakmai eseményének, a Chicagóban évente megrendezett ASCO-konferenciának az idei logója egy chip, jelmondata pedig: tudást nyerni az adatokból.

Az eseményen pedig kiállítóként helyet kap a magyar KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ csapata is legújabb fejlesztésükkel, az Oncompass-szal, amelynek lényege pont az elképesztő mennyiségű adat szűrése és közvetítése a beteg és az orvos számára.

 

Célzott segítség

A KPS azon túl, hogy feltérképezi a rákbetegek génhibáit, és ez által ajánlani tudja a leginkább megfelelő célzott terápiát, fel is kutatja a világban annak elérési lehetőségeit saját informatikai rendszerével. Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?

Az a páciens, aki akár kezelőorvosa tanácsára, akár tudatos betegként hatékony terápiás lehetőségek után kutatva felkeresi a központot szövettani eredményeivel, a molekuláris, azaz a sejtek génállományát feltérképező, azok jellegzetes „meghibásodásait” kiszűrő diagnózist kap. Ennek a típusú diagnózisnak azért van jelentősége, mert a rákot okozó hibás gének köre lényegében teljesen ismert, és a leggyakoribb génhibák már kapcsolatba hozhatók célzott hatóanyagok hatásosságával. Jelenleg több mint 30 gyógyszer már forgalomban van szerte a világon, és további 200-at éppen vizsgálnak. Tehát az esetek 80-90 százalékában a tumorban talált génhibára már van valamilyen ellenszer.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ilyen arányban hozzá is férnek a betegek a célzott kezeléshez, sem azt, hogy ezek minden esetben hatásosak is. De a pontosabb molekuláris diagnózis ismeretében kiválasztott célzott terápia azzal is nagymértékben növelheti a gyógyulás esélyeit, hogy a beteg nem veszít időt a különböző gyógyszerek próbálgatásával és kikerülhetőek általa a nem megfelelő hatóanyagok káros következményei. Azonban még rengeteget kell tanulnunk ahhoz, hogy minden esetben megfelelően válasszuk meg a megfelelő hatóanyagot. Hiszen a legtöbb gyógyszer a kezelt betegek 60 százalékánál nem vagy csak korlátozottan hatásos. A nemkívánatos gyógyszerreakciók pedig évente mintegy 100 ezer ember haláláért és kétmillió személy kórházi kezeléséért felelősek, csak az Amerikai Egyesült Államokban.

Jelenleg tehát a rákbetegek leginkább olyan terápiákat kapnak, amelyek általában a leghatékonyabbak a legtöbb betegnél, és nem azt, amelyik számukra a legjobb. Ezért van szükség a személyre szabott kezelésekre.

 

Gyöngyöspatáról Malagába

A KPS csapata megnézi, hogy a betegek számára a célzott terápiás gyógyszerek közül melyik van forgalomban, melyik finanszírozott, melyre szerezhető támogatás vagy szponzoráció például egy gyártótól, melyik klinikai vizsgálat van éppen nyitva és hogy a pácienst alkalmassá teszik-e a paraméterei arra, hogy részt vegyen benne – az egész világot monitorozva.

„Az a missziónk, hogy mindenkinek ugyanolyan esélyei lehessenek, legalább az információ megszerzésének szintjén, mint annak a jól szituált amerikainak, aki besétál a Harvard Klinikájára gyógyíttatni magát, sőt talán több is” – mondja dr. Peták István, az intézmény tudományos igazgatója. A kutatóorvos nem titkolja, hogy ez a tudás orvosra és betegre egyaránt súlyos terheket róhat.

Volt olyan eset, amikor a páciens a KPS jelentésével felkereste a kezelőorvosát, és kérte, hogy biztosítsa számára azt az Amerikában elérhető méregdrága terápiát, amit számára a leghatékonyabbnak ítéltek. És az orvos tehetetlenül széttárta a kezét: neki másik 50 betege ült kint a folyosón és az OEP szabta keretrendszerben mozog. „Borzasztó lehet a tudat, hogy esetleg van gyógyír a világban a betegségemre, én mégis belehalhatok, mert nem tudom megfizetni – ismeri be Peták doktor. – A tudás felelősséggel jár, döntési helyzeteket, iszonyatos feszültséget von maga után. De a lehetőséget is csak ez adhatja meg a változásra.”

Erre jó példa annak a gyöngyöspatai asszonynak a története, akit kezelőorvosa a KPS-be irányított ritka tüdődaganatával. A külföldön soha nem járt, szerényen élő asszonynak Malagában találtak megfelelő terápiát, az ottani klinika ingyenesen biztosította számára a kezelést, sőt a helyi civil szervezetek még szállást is szereztek a számára, így nagyszerű körülmények között gyógyulhatott a spanyol tengerparton, daganata azóta szépen visszafejlődött. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ilyen lehetőséget minden betegnek biztosítani lehet, csak azt, hogy nem is zárható ki egy ilyen lehetőség.

 

Gombhoz a kabát

A magyar betegek többsége számára azonban egyelőre nem „csak” az a tény nem ismert, hogy a világon több mint 230 hatóanyag létezik, de olyan alapvető információkat sem kapnak meg, hogy nem kell feltétlenül hónapokat várniuk egy diagnosztikai vizsgálatra, mivel az fizetős formában legtöbbször azonnal elérhető a számukra, és lehet, hogy az életük múlik ezen az időn.

Jó példa az információhiányra a tüdőszűrés kérdése. Sok embert, különösen a dohányosokat megnyugtatja az éves tüdőszűrés gyakorlata. A szakemberek számára azonban rég ismert dolog, hogy a tbc szűrésére kifejlesztett vizsgálat nem alkalmas a rák korai felismerésére, amikor „látszik valami a felvételen”, akkor már általában operálhatatlan a daganat. Jóval hatékonyabb szűrési eszköz a CT, ami viszont csak magánfinanszírozásban elérhető.

A molekuláris diagnosztikai eljárások államilag finanszírozott központokban is megtalálhatók, egyelőre azonban ez a lehetőség csak azok számára elérhető, akiknek olyan gyógyszert ajánl az orvosuk, amelynek felírási protokolljához hozzátartozik a molekuláris vizsgálat, ezt 6-7 helyen végzik OEP-finanszírozásban. „Ez a gyakorlat a beteget keresi a gyógyszerhez, és nem a legjobb gyógyszert egy betegnek – világít rá Peták István. – Fordított a rendszer.”

A diagnosztika tehát jócskán előreszaladt a terápiákhoz és a terápiák megtalálásának módjához képest, ez utóbbi az, amin a KPS nagy erőkkel dolgozik. „Olyan informatikai rendszert fejlesztünk, az Oncompasst, ami segít az orvosnak eldönteni, hogy a 230 hatóanyagból melyik lenne a legjobb. Ezek komplex stratégiák, amiket csak ezekben jártas onkológussal közösen lehet kialakítani. A mi feladatunk, hogy legkorszerűbb diagnosztikai és informatikai eszközöket adjunk az onkológusok kezébe, hogy ők a legkorszerűbb kezelési lehetőségek közül választhassanak” – mondja a KPS szakmai vezetője.

2015-ben további előrelépést jelent a rák elleni küzdelem terén, hogy a betegség kialakulásának mély ismerete lehetőségeket hordoz a megelőzésben is, különösen azok esetében, akiknek örökletes hajlamuk van – ez az összes eset 10 százalékára jellemző.

Ilyen Angelina Jolie esete, aki másfél évvel ezelőtt megelőző masztektómiát hajtatott végre magán, mert szembesült azzal, hogy hordozza a mellrákért felelős BRCA gént, és így közel 90 százalékos az esélye arra, hogy megbetegszik. „Nagyon jól döntött, amikor vállalta a diagnosztika adta tudás súlyát – mondja Peták doktor, aki azon kevés orvos egyike volt, aki abban az időszakban pozitívan nyilatkozott az esetről. – Számomra az is döbbenetes volt, milyen hírértéke van annak, hogy kimutatható ez a gén, hiszen 20 éve ismerjük. Ez azt jelenti, hogy valami nagyon rosszul működik az orvosok és a betegek közti kommunikációban.”

-------------------------------

„Az átlagos rákbeteg egyszerűen balszerencsés” – jelentette ki Hans Clevers rákkutató. Véleménye szerint a mostani kutatás egyik legnagyobb eredménye az lehet, hogy a rákban szenvedő betegek számára vigaszt nyújthat: nem ők a felelősek betegségükért.

Íme, néhány példa arra,
mi befolyásolja az egyes
ráktípusok kialakulását: 
életmód vagy balszerencse?

 

Egyre több biztosító kínál csomagokat rákos megbetegedések esetére. Többségük nem csak a műtéti, illetve kórházi költségekre terjed ki, de jövedelempótló támogatást is nyújt, illetve a teljes diagnosztikai időszakra kínál segítséget. Többségük pedig (bár az árak természetesen változnak az életkor függvényében) alig valamivel kerül többe havonta, mint egy doboz cigaretta.

 

„Most már tudjuk, hogy ez egy orosz rulett, csak az nem mindegy, hogy egy vagy két golyó van abban a pisztolyban, amelyet időnként elsütnek a fejünknél” – dr. Peták István.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!