Ha a héten zárult Kásler-per szellemében születik jogegységi döntés június közepén, akkor csak az árfolyamrés érvénytelenítésén közel 100 milliárdot nyerhetnek a devizahitelesek.
A Kúria előtt önmagát képviselő Kásler Árpád devizahiteles jogi győzelme messze túlmutat azon a 63 500 forinton, amit az OTP most kénytelen neki kifizetni felülvizsgálati eljárási költség címen.
A hír nyomán nem véletlenül szakadt be a pesti tőzsdeparkett a lakossági bank részvényei alatt. És az elemzők sem ok nélkül kezdték lázasan számolgatni, hogy mibe is kerülhet a magyar bankoknak, ha Káslerék devizahitel-szerződésében az árfolyamrést előíró szerződési pontok érvénytelenek.
A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége még 2008-ban vett fel devizaalapú lakáshitelt, és később azért indítottak pert, mert tisztességtelennek tartották, hogy a kölcsönt a svájci frank vételi árfolyamán, míg a törlesztőrészletek forintösszegét az eladási árfolyamon határozta meg a bank. A vételi és az eladási árfolyam közti különbségen mindkét esetben a bank nyert és az adós veszített. Ezt az egyensúlytalanságot a Kúria által előzetes véleményezésre felkért Európai Bíróság is megállapította. A Kúria döntése alapján mindkét esetben az úgynevezett középárfolyammal kell újra számolni.
Magyarországon nincs precedensjog, vagyis a Kúria döntése egyelőre csakis és kizárólag Káslerék hitelszerződésére vonatkozik. Mégis joggal reménykedhetnek a devizahitelesek, mert a Kúria szeptemberről június 16-ra hozta előre a jogegységi döntést. Ha ott is hasonló döntés születik, akkor a bíróságok más perek esetében is ennek szellemében kötelesek eljárni.
A Kásler-pernek két hatása lehet. Az egyik, hogy a hitelek folyósításakor a bankok által bezsebelt árfolyamnyereség az ügyfeleket illeti. Ennek összegét a hazai bankrendszerre vetítve 36 milliárd forintra becsülik az elemzők. A másik hatás, hogy a törlesztőrészlet is jóval alacsonyabb a középárfolyamon számolva. Emiatt nagyjából 60 milliárd árfolyamnyereséget kellene az ügyfeleknek visszatéríteni. Önmagában az árfolyamrés kapcsán tehát, a magyar bankrendszerre vetítve, közel 100 milliárd forintról dönthet a Kúria.
A tömeges és még nyilván sokáig húzódó perek helyett szerencsésebb és gyorsabb lenne, ha a jogegységi döntés ismeretében a kormány a régóta ígért politikai és jogalkotói megoldás felé terelné az eseményeket. Lenne mit végiggondolni, akár parlamenti, akár társadalmi vitában, mert még csak nem is dereng, hogy mi történjék a végtörlesztőkkel, s a már korábban bedőlt hitelekkel, vagyis mindazokkal, akiknek már nincs élő szerződése.
Arról nem is szólva, hogy korántsem csupán 100 milliárd forintról van szó. A Kúria az árfolyamrés mellett az árfolyamkockázat és a válság idején végrehajtott egyoldalú kamatemelések ügyében is dönthet június 16-án. Ha ezekben az ügyekben is az ügyfelek nyernek, akkor csak az OTP több tízmilliárdot fizethet vissza a devizahiteleseknek. Az egész hazai bankrendszer esetében pedig már néhány százmilliárdról beszélhetünk.
Sokkal többről van szó, mint Kásler Árpád 63 500 forintjáról. A mostani ítélet ugyanis súlyos milliárdok sorsát vetíti előre.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!