Már szinte elkezdtük átsatírozni a földrajzi atlasz vonatkozó részeit, és kiegészíteni a tárgymutatót, amikor a héten jött a hír: Liberland államalapítóját letartóztatták a horvátok. Miután vett egy motorcsónakot.
Kell is a csónak Vít Jedličkának, a cseh aktivistának, aki április 13-án új államot alapított. Az a bizonyos 7 négyzetkilométer ugyanis a Szerbia és Horvátország közötti senki földjén (egyik ország sem tartott igényt a területre), a Duna partján található. Itt született Liberland, de úgy tűnik, senki sem veszi komolyan, legalábbis a hivatalos szervek közül.
Jedlička múlt szombaton Zágrábban több ország képviselőjével is találkozott hivatalos államfői minőségében, és meghívta őket liberlandi grillpartijára. Ezután indult el a csónakért, ám végül saját határán a horvát rendőrség fogadta. Jedlička felszegett fejjel közölte velük: olyan területre lép, ahová már nincs joguk követni, és átkelt a horvát–liberlandi határon. Fél óra múlva a horvát rendőrség letartóztatta.
A csónak egyébként szimbolikus tárgya Liberlandnak, hiszen így lehet a legkönnyebben közlekedni a két szomszédos ország, Szerbia és Horvátország között. Nem csoda, hogy mindazok, akik úszó alkalmatosságot adományoznak a friss államnak, tiszteletbeli állampolgárságot kapnak, mivel aktívan segítik az új ország születését. Liberlandi lakossá egyébként nem nehéz válni: az ide vágyónak bizonyítania kell, hogy nem náci, nem kommunista és nem büntetett előéletű.
Az érdeklődés pedig – legalábbis az előzetes hírek szerint – nem is kicsi: 250 ezren jelezték, hogy érdekelné őket a lehetőség (bár ennyien egyszerre kissé szűkösen férnének el a területen). Liberlandnak már van saját alkotmánya, jogrendje, zászlaja, címere és honlapja is. Mottója is nagyszerű: „Élni, és élni hagyni!” Ez utóbbival egyelőre van némi gond… Országot alapítani egyébként korántsem olyan bonyolult dolog, mint ahogy gondolnánk.
Négy egyszerű lépésben elérhető, ráadásul a nemzetközi jog pontosan szabályozza is a menetet. Elsőként (nem meglepő módon) szükség van egy területre. Vitás részek bőséggel akadnak, még Európán belül is, nem csak a szerb–horvát határon, sok föld vár gazdára. Kell még állandó lakosság és saját kormány is, amelynek képesnek kell lennie arra, hogy más államokkal kapcsolatba lépjen – ezt az 1933-as Montevideó Egyezmény mondja ki. Az alapfeltételeknek tehát Liberland megfelelt.
Második lépésként ki kell nyilvánítani az ország függetlenségét. Ezen a lépésen már túl van például a Dnyeszter Menti Köztársaság és Szomáliföld is, ami ugyan még nem mond sokat, mert mások egyáltalán nem ismerik el létezésüket, de legalább az ENSZ Charta értelmében nem lehet őket megtámadni. Ebben bízott egyébként az Északi-tengeren található erődítményen 1967-ben kikiáltott Sealand Hercegség is – vesztére, ugyanis 1978- ban egy német üzletember megbízására holland izompacsirták puccsot hajtottak végre. Az erődöt végül visszafoglalta az alapító, Paddy Bates, az izompacsirtákból pedig hadifogoly lett. Innentől jön a melós része a dolognak: a cél, hogy minél több másik országot meggyőzzünk arról, hogy létezünk. A legitimáció a nemzetközi jogban kissé forgandó szerencsét takar – a hidegháborús időkben például pusztán az dönthetett egy-egy állam elismeréséről mások (nagyhatalmak) által, hogy éppen kinek az oldalán állt, és ki akarta bekebelezni…
Utolsó lépésként be kell lépni a klubba: az ENSZ-tagság 1945 óta alapköve a nemzetközi legitimitás megszerzésének. Viszont viszonylag könnyű: írni kell egy bizalomgerjesztő levelet az ENSZ főtitkárának, és kérni a felvételt. A közgyűlés kétharmados többséggel dönt arról, hogy az adott ország békeszerető-e, és képes-e elvégezni az ENSZ Alapokmányában lefektetett feladatokat. Ha igen, ideje bejegyezni a naptárba az államalapítás ünnepének dátumát. Optimizmusból egyébként Liberlandban nincs hiány: a hivatalos programok közt 2015. szeptember 26-án szerepel egy Hollandiában tartandó pénzügyi konferencia.
Addig viszont nem árt, ha felkészülnek a nehézségekre. Bár az államalapítót, Jedličkát végül elengedték a horvát rendőrök, azt továbbra sem nézik túl jó szemmel, ha valaki önálló országként beszél Liberlandról.
JÓ TUDNI
3 év börtönt és 1500 euró büntetést is kaphat hivatalosan a horvát rendőrség figyelmeztetése szerint az, aki megpróbál átkelni a horvát–liberlandi határon.
Bizakodásra adhat okot a Máltai Lovagrend kitartása minden új államalapítónak. Az egyházi lovagrend még 1080-ban kezdte meg működését Jeruzsálemben, ahol szegény és beteg keresztes lovagokat ápoltak. Később katonai renddé alakultak, ám az iszlám erők Rodosz szigetére szorították őket vissza, később Máltáig kellett menekülniük. Itt először francia, később brit fennhatóság alá kerültek, ám az évszázadok során elegük lett a folyamatos elnyomásból. 1834-ben a Máltai Lovagrend végleg letelepedett Rómában. A Via Condotti 86. szám alatt található Máltai Palota azóta területenkívüliséget élvez, a (hivatalos nevén) Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend pedig független államnak tekinti magát. Ezzel mások is így vannak, 92 ország tart fenn velük diplomáciai kapcsolatot (Magyarország is), van saját útlevelük, küldöttségüknek helye van az UNESCO-nál, az ENSZ genfi székhelyén és az Európa Tanácsban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!