Míg korábban mindig több volt az adósság, lassanként nyereséges lesz a T. Ház, egyre kevesebb a trehány honatya,
- Nem lehetnek túl boldogok a kormánypártok: sok-sok honatya szakmája felesleges a kabinet szerint.
- Csapnivaló a képviselők nyelvtudása, bár sokan állítják, hogy több nyelven szólnak, papírjuk nincs erről.

AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE: KRAUSZ VIKTÓRIA, NAGY B. GYÖRGY, SZABÓ KATA

Tanárok és jogászok
Talán igazuk volt azoknak, akik azt feltételezték: a konkurenciától való félelem vitte rá a kormányt, hogy korlátozza a jogászképzésre felvehető diákok számát. A parlamentben ugyanis nem kevesebb, mint 51 jogász ül (csak a Fideszben 29, a KDNP-ben további 7). Az „ezüstérmesek” a kormánypárti frakcióban a tanári diplomával rendelkezők: összesen 25-en taníthatnák az ifjúságot erre-arra, ha éppen nem az oktatás szétverésével lennének elfoglalva. Mérnökből összesen 24 jutott a Fidesznek, akad köztük vegyész, nyomdász, kertész, bányász, gépész és üzemmérnök is. Diplomákkal egyébként most jól áll a Tisztelt Ház, csupán 9 képviselőnek nincs felsőfokú végzettsége, és csak egy-két honatya ül abszolutóriummal, államvizsga nélkül a parlamentben. Nekik alapvetően megelőlegezhető a bizalom, hogy előbbutóbb lediplomáznak, bár Kósa Lajos valószínűleg már nem állít be a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemre államvizsgázni. A „rossz tanulóknál” jóval többen vannak a diplomahalmozók, akiket a munkaerőpiacon jó esél?- lyel a túlképzett jelzővel illetnének. A csúcstartók között van például a fideszes Hoppál Péter, aki négy különböző egyetemen szerzett diplomát, közoktatási vezetőként és zenetanárként éppúgy megállja a helyét, mint az egyházzene doktoraként. Párttársa, Bencsik János szintén négydiplomás, jártas a teológiában,  szociális munkásként vagy településüzemeltetőszakmérnökként is dolgozhatna.



48 képviselő szerzett diplomát az ország legnagyobb egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

 

A kormány szerint egy jó szakma kincset ér. Jó néhány fideszes politikus kétkezi munkával is boldogulna. Van mezőgazdasági gépszerelő, akad erősáramú épület-villanyszerelő. A többdiplomás Fónagy János államtitkár csónaképítő asztalosként is be tudja vetni magát. Kovács Sándor dízelmozdony-szerelői végzettséggel is rendelkezik szociális munkás és foglalkoztatás rehabilitációs szaktanácsadói diplomája mellett. Papcsák Ferencnek jogi diplomája mellett vegyianyag- és gyógyszergyártó szakmunkás papírja is van, Révész Máriusz pedig síoktatónak is remek.

 

Nem boldogulnának külföldön
Nem túl fényes a képviselők nyelvtudása: a 197 politikus közül 45 egyáltalán nem beszél semmilyen más nyelvet. Ugyanen?- nyien csupán társalgási szinten boldogulnak valamilyen idegen nyelven – ez persze jelentheti azt, hogy valóban képesek szólni az adott nyelven, de akár azt is, hogy csupán köszönni vagy egy pohár vizet tudnak kérni. (Azok közül, akiknek nincs nyelvvizsgája, csupán 18-an állították, hogy tárgyalni is képesek egyegy nyelven.) Azaz a Tisztelt Ház tagjai közül csupán 89-en tudják nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolni tudásukat – ez a képviselők 45 százaléka. (Közülük is jó páran csupán egy nem túl izmos alapfokú bizonyítvánnyal rendelkeznek.) A leggyakrabban beszélt nyelvek rangsora nem meglepő: az angol vezet és a német is meglehetősen népszerű – az viszont nem magától értetődő, hogy az orosz végzett a harmadik helyen. Ez persze a keleti nyitás fényében az elvárható minimum. Főleg úgy, hogy az ázsiai országok nyelvein – egy kivételével – senki nem képes kommunikálni.

 

A parlamentben ülő mind a hat LMP-s képviselő rendelkezik legalább egy nyelvvizsgával, amivel ők viszik a prímet a frakciók közül. Legrosszabbul a KDNP áll, ahol a képviselők 26 százalékának van nyelvvizsgája, a Fideszben ez az arány 34 százalék, a Jobbikban 65, míg az MSZP-ben 72 százalék.

 

- Nyelvzsonglőr – A DK-s Vadai Ágnes független képviselő angolból, spanyolból, franciából, norvégból és oroszból is rendelkezik nyelvvizsgával, de németül is képes „társalogni”.
- Az ókori – Az MSZP-s Hiller István egy holt nyelvvel is elbír, folyékonyan beszél latinul.
- A keleti szél – A PM-es Szabó Tímea farsziul is elbeszélget, így perzsa földön sem  „kukul” meg.

 

Négyzetmétertükör
A készpénz bevallása kapcsán a szabály úgy szól, hogy a honatyáknak csupán a hathavi parlamenti alapilletményük feletti summáról kell számot adniuk. Így a havi mintegy 750 ezer forintos apanázs egy fél évre majdnem 4,5 millió forintot tesz ki, így a vagyonbevallásban szerepeltetett összeg ezen felül értendő. Tehát az a 32 ember, aki megmondta, hogy mennyi készpénze van, mintegy 144 millió forintot „hallgathat el” jogszerűen. Ám ennek ellenére mégis átláthatóbb a rendszer, mint korábban. Ne tévesszen meg senkit, hogy viszonylag kisebb ingatlanokat sejtetnek a frakciótagok által beírt négyzetméterek – a honatyai otthonok zöme harmadában- felében közös a családtagokkal. A Vasárnapi Hírek azért csak a lakásokra, házakra és üdülőkre koncentrált, mert egyrészt az ezekre vonatkozó adatok vethetőek a leghitelesebben össze, illetve ez mutatja – már ha bevallják – a legplasztikusabban egy képviselő életminőségét.

 

- a függetlenek statisztikáit Gyurcsány Ferenc húzza fel – a volt miniszterelnök a T. Ház egyik „nagytőkése”. Igaz, akad MSZP-s és fideszes párja: az előbbi Tóth Csaba és Papcsák Ferenc Zuglóból.

 

A képviselők vagyonbevallásában van egy „egyéb követelés” elnevezésű tétel. Az öt frakció és a kilenc független képviselő e címszó alatt 394,5 millió forintot vallott be. Ez a summa barátoknak kölcsön adott pénzt, nyugdíjpénztári várakozásokat stb. takar. Szintén jelentős, 150,7 millió forint a képviselők készpénzben felhalmozott vagyona – noha ilyen summáról kevesen adtak számot.

 

Dagadó bukszák
Szépen gyarapodnak a képviselők – leginkább a kormánypártiak – noha sokaknak hivatalosan se autója nincs, se tető a feje felett. És persze a malacperselyük is üres. Ennek ellenére az adósságállományuk (hála a végtörlesztésnek) szépen fogyott, így számláikat több mint kétszer annyi spórolt pénz nyomja, mint hitel.

 

364 millió
forintot nem banktól, hanem magánszemélyektől kértek kölcsön a honatyák. Ezek a pénzmozgások viszont nehezebben követhetők.

 

A készpénz bevallása kapcsán a szabály úgy szól, hogy a honatyáknak csupán a hathavi parlamenti alapilletményük feletti summáról kell számot adniuk. Így a havi mintegy 750 ezer forintos apanázs egy fél évre majdnem 4,5 millió forintot tesz ki, így a vagyonbevallásban szerepeltetett összeg ezen felül értendő. Tehát az a 32 ember, aki megmondta, hogy mennyi készpénze van, mintegy 144 millió forintot „hallgathat el” jogszerűen. Ám ennek ellenére mégis átláthatóbb a rendszer, mint korábban.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!