Az utolsó cseppek - Hanyagul bánunk kincsünkkel

Bojkottot hirdetett a romániai UNICARM húsfeldolgozó üzem ellen Baranyi Krisztina, az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője, zöldpolitikai aktivista. Vetésen, a magyar határtól 2 kilométerre fekvő kombinátból tisztítatlanul, szűretlenül ömlik a szennyvíz a Szamosba, a határ közelsége miatt a folyó magyar szakaszát, majd lejjebb a Felső-Tiszát elárasztva csirkefejekkel, bőrrel, zsírral, húggyal és vérrel. Krisztina személyesen leplezte le az itthon amúgy vegán pástétomairól ismert céget – nyilván havonta egyszer átállítják a gyártósort csirkedarabolásról vegapástétom-kutyulásra –, miközben a Felső-Tisza fekáliatengerré válásának okát, forrását kereste. A vízminőség-vizsgálati eredmények fényében mostanra mind a kormány, mind a magyar és román hatóságok elismerték az élővízpusztítás és a fertőzöttség tényét, de intézkedés ez idáig nem történt. A Szamos vízfelszínének több mint a fele zsírban úszik, a Felső-Tiszán továbbra is állati fekália lebeg – a helyiek szerint a szennyezés már az idei tiszavirágzáson is nyomot hagyott.

„Nem várhatunk pusztán a hatósági meg kormányközi nyomásgyakorlásra, civil szinten kell a nyilvánosság előtt tartani az ügyet, mert félő, hogy néhány mondvacsinált, »úgy teszünk, mintha« intézkedéssel próbálják meg majd kikerülni a felelősségre vonást” – mondja Krisztina, aki addig nem áll meg, amíg egy kiadós bírságot, bezáratást vagy legalábbis éveken át tartó monitorozást nem szabnak ki a cégre. A magyar kormánytól ígéretet kapott ugyan arra, hogy napokon belül kétoldalú politikai egyeztetések indulnak a Szamos és a Tisza védelmében a román féllel, de hogy egészen pontosan milyen határközi egyezmények garantálnak olyan megoldást, amely nemcsak a szennyezést szünteti meg, de a felelőst is elmarasztalja, arról egy vasárnap délelőttre, a külügy elé meghirdetett sajtótájékoztatón szeretne pontos információt kapni.

Magyarország még mindig nagyon szerencsés helyzetben van, ami az édesvízkészletét illeti. Már a név, Kárpát-medence is azt sugallja, hogy csak úgy tobzódunk a rétegvizekben, felszín alatti és folyóvizekben, melyek a legtöbb hazai település ivóvízellátását megoldják. Nagyon nem mindegy hát, hogyan bánunk az ivóvízkészletünkkel, és az sem, hogyan védjük meg, ha mások veszélyeztetik azt.

„Végigjártam a Szamos, a Felső-Tisza és a Kraszna magyarországi szakaszait, mindenhol úszik bennük a mocsok – meséli Krisztina. – Olyan mértékben szennyezzük az élővizeinket, ami nem csak a halakra nézve káros, de a teljes élővilágukat tekintve visszafordíthatatlan pusztulással fenyeget.
Persze mondhatjuk azt, hogy erről nem mi tehetünk, ez a mostani a románok sara és szara, de például Szentendrén, határon bőven belül, egy volt szovjet laktanya területén is évtizedeken át szivárgott a méreganyag a talajvízbe, a mai napig veszélyeztetve százezer ember ivóvízellátását és egészségét. A javasolt megoldás egyelőre annyi, hogy zárjuk le a szennyezett kutakat, van elég víz a városban. Még!”

Meddig feszíthető a húr?

„A Föld felszíni vízkészletének nagy része (kb. 97%) sós, tehát ihatatlan – meséli Molnár Kata vízdiplomata. A fennmaradó 2,5-3 százalék édesvíznek pedig közel 70 százaléka fagyott.

Tehát a rendelkezésünkre álló vizek mennyisége igen csekély.

Rohamosan növekednek a problémák az édesvizekhez való fenntartható hozzáférést tekintve, a klímaváltozás hatásai ugyanis elsősorban a vizeken keresztül érződnek. A csapadék mennyiségének változásában, a pusztító hirtelen viharok romboló hatásában, az áradásokban, a szárazságokban. 2050-re a mostaninál hozzávetőlegesen 40 százalékkal több édesvízre lesz szükség.

Míg a számítások szerint az addigra kb. 9 milliárdra emelkedő népesség nagyjából negyede fog szenvedni attól, hogy nincsen tiszta vizük.” Mi, itt a Kárpát-medencében még jól elvagyunk, ám ha továbbra is ennyire felelőtlenül bánunk az édesvízkészletünkkel, 2050-re nemcsak globálisan, de lokálisan is vesztésre állunk majd. Persze nehezítő körülmény, ha olyan vizeket kell megvédeni a pusztulástól, melyeken szomszédos országokkal osztozunk, de elvben erre is létezik megoldás. Baranyi Krisztina szerint az államközi egyezmények eléggé szigorú büntetéseket helyeznek kilátásba az ilyen esetekben, és úgy tudja, hogy a román környezetvédelmi hatóság keményen lép fel ilyen mértékű környezetszennyezés esetében.

Elméletileg. A cél az volna, hogy ha már elismerték a szennyezés tényét, gyakorlatilag is vonják felelősségre a szennyezőt.


Kényszeríteni kell!

„A 193 ENSZ-tagállam nagyjából háromnegyede osztozik folyókon és tavakon a szomszédos országokkal, tehát ahogy a vízkészletek közösek, ha probléma vetődik fel, az is sokszor közösen érinti a régió országait. Sajnos ilyenkor előfordul, hogy a történelem, a politikai erőviszonyok vagy a gazdasági tényezők fontosabbak lesznek a közös fellépésnél – vázolja a hivatalos utat Molnár Kata. – Több folyóvölgy alapított már saját intézményt, melyen keresztül az egyes part menti országok jó esetben más érdekelt szakmai és civil felek bevonásával igyekeznek a közös természeti kincs és élővilág kezelését, védelmét rendezni.”

Valami ilyesmire volna szükség a Tisza–Szamos–Kraszna vidékén is, ám amíg ez nincs, addig marad a civil összefogás és a cselekvés.

„Nem hagyjuk, hogy a politikai kapcsolatok vagy a pénz révén el lehessen tussolni ilyen horderejű ügyeket – mondja rendíthetetlen elszántsággal Krisztina. – Rá lehet kényszeríteni a mindenkori vezetést, hogy az ilyen problémákat oldja meg. Ez nem hitvallás, nem ideológia kérdése. Amikor például az Illatos úti szennyezéssel (a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyén közel 3000 tonna veszélyes hulladék, 130 év mocska szivárgott a talajvízbe, rétegvizekbe) kapcsolatban kimerültek a hivatalos és adminisztratív lehetőségek, és már nem tudtam kinek leveleket írni és kérdéseket feltenni, akkor bizony én az utcán állítottam meg Orbán Viktort. Sőt szennyezett vizet vittem Lázár Jánosnak ajándékba a kormányinfóra.
Lám, lám, meg is oldódott az az ügy.”

Krisztina bízik benne, hogy a Szamos és a Tisza ügye is meg fog, csak addig senki ne vásároljon UNICARM-pástétomot! Még akkor sem, ha vegán.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!