A gyors felmelegedésnek köszönhetően nagyjából 350 ezer hektárnyi föld van jelenleg víz alatt Magyarországon. Ennek igen jelentős része, nagyjából fele lakott területen, vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el. Az Alsó-Tisza vidékén a becslések szerint 844 négyzetkilométer van víz alatt.
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a térségben 65,2 négyzetkilométert borít belvíz. Az Észak-Dunántúlon kedvezően alakul a helyzet, ám vízminőség-védelmi kárelhárítási készültséget rendeltek el a Csorna melletti Keszeg-éren, ahol egy baleset miatt nagy mennyiségű állati vér folyt az úttestre, onnan pedig a csatornába. A Közép-Tisza vidékén a csapadékmentes időjárás és a folyamatos szivattyúzás ellenére sem változott a belvízhelyzet, 529 négyzetkilométernyi föld áll víz alatt. A jelenlegi állapotokat tovább súlyosbíthatja az esetleges árvíz, ami a szokatlanul csapadékos tél miatt elkerülhetetlennek látszik. Jelenleg egy tucatnál több településen kritikus állapotok uralkodnak, ennek oka a szakemberek szerint elsősorban az, hogy olyan helyekre építkeztek, ahová nem lett volna szabad. Ráadásul év közben a lakott területeken nem tisztítják megfelelően a belvíz legalább részleges elvezetésére szolgáló árokrendszereket. A használhatatlanná vált termőföldeken hasonló a helyzet. Az elvezető csatornarendszereket még az ötvenes években kezdték el kiépíteni, a rendszerváltás után azonban a nagygazdaságok megszűnésével ezek nagy része gazdátlanná vált. A nem megfelelően, vagy egyáltalán nem karbantartott csőhálózat becslések szerint akár 75%-kal kevesebb belvizet tud csak elvezetni.
Az évről évre megoldhatatlan feladatot jelentő belvíz elleni védekezés egyik kulcspontja lenne sokak szerint a termelés újragondolása, hiszen a jelenleg víz alatt álló földek jelentős hányadát annak ellenére vonták be korábban a termelésbe, hogy már előre tudható volt, vízjárta területek. Sok helyen megoldást jelenthetne az is, ha olyan növényeket termesztenének ilyen területeken, amelyeknek nem árt a víz. Ugyanakkor a mezőgazdaságban dolgozó forrásunk szerint a területnövelés érdekében sok gazdaságban óriásparcellákat hoztak létre, a belvíz elvezetésére alkalmas árkok betemetésével, illetve remészek (a nagyobb parcellákban található kisebb erdős területek) kivágásával. Nem sokat javít a helyzeten az sem, hogy sokszor ugyanarra a területre évről évre ugyanazt a növényt vetik el, ami nem segíti a talajszerkezet rekreációját. Furcsa módon a technikai fejlődés is fokozza a belvizek kialakulásának valószínűségét, hiszen ma már szinte minden nagyobb gazdaságban elterjedtek a többtonnás óriásgépek. Ezekkel jelentősen lerövidíthető a betakarítást, azonban nagyon összetömörítik a talaj felső rétegét, így az sokkal kevesebb víz átengedésére képes.
Az egységes szabályozásra, illetve ellenőrzésre lenne szükség, egyelőre azonban úgy tűnik, a hosszú távú megoldások helyett a jelenlegi kormány is megelégszik elődei gyakorlatával, és csak akkor intézkedik, amikor már csak a kármentés lehetséges. Ez évi több tízmilliárd forintjába kerül az országnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
