Átlagosan 19 ezer haláleset lenne megelőzhető és 22 hónappal nőne a várható élettartam, ha a nagy európai városok – köztük Budapest – csökkentené a légszennyezettséget. Az Európai Unió által finanszírozott kutatás szerint a betegségek és így az egészségügyi kiadások, illetve a munkaidő-kiesés csökkenése miatt 31,5 milliárd euróval lenne gazdagabb a kontinens.

 

A 3 éves uniós Aphekom projektben 60 szakember 25 európai városban 39 millió lakost vizsgált. Munkájuk során a tudósok az egészségkárosító hatásokat és az ezzel kapcsolatos költségeket elemzik. Ha minden az uniós tervek szerint halad, 2013-ra felülvizsgálják az európai és a nemzeti légszennyezésre vonatkozó jogszabályokat. Jelenleg egyedül Stockholm felelt meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szállópor-koncentrációra vonatkozó ajánlásának, de Dublin is csak picivel van felette. Budapestet viszont csak Bukarest tudta megelőzni a leszennyezettebb városok kellemetlen versenyében: nálunk a 10 μg/m³-es ajánlással szemben 33,7-et mérnek. Ha képesek lennénk betartani a WHO ajánlását, 19,3 hónappal élhetnénk tovább fővárosunkban.

A kutatás másik lényegi pontja, hogy számszerűsítette a légszennyezés a közlekedési csomópontok közelsége, illetve a légúti és keringési megbetegedések kapcsolatát. A becslések szerint a gyermekkori asztmás megbetegedések átlagosan 15-30 százaléka a forgalmas utak közelségéhez köthető. Az idősek is veszélyeztetettek: a nálunk valamivel kevésbé szennyezett Barcelonában élő 65 éves hölgy koszorúér-megbetegedésének kockázata 28 százalékkal magasabb, mint egy stockholmi kortársáé. A vizsgálat kitér a kén-dioxid-kibocsátásra is: abban a 20 városban – köztük Budapesten –, ahol tartják az uniós kibocsátási szintet, évente 2200 halálesetet előznek meg a szennyezettebb városokhoz képest. Csupán az ebből fakadó gazdasági megtakarítások 192 millió euróra tehetőek.

Az egészségesebb életet hirdető európai városok 2009 óta nem csak elméletben küzdenek a tiszta levegőért. A Polgármesterek Szövetségéhez csaknem kétezer város csatlakozott, melyek vállalják az EU által megfogalmazott 20 százaléknál nagyobb mértékű kibocsátás csökkentést. A „zöldülő” váro­sokhoz a magyarok közül egyelőre csak a főváros, Budapest, Biharkeresztes és Tata csatlakozott.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!