„Utókor! Gondolj hálával elődeid nehéz verítékes munkájára!” Megfontolandó szavak, Barczi József kántortanító vetette őket papírra, még 1939-ben, Tomajmonostorán. Időkapszulába zárva találták meg nemrég a katolikus templom felújítása közben. Hasonló üzenetek bármikor bárhonnan előkerülhetnek.
Az időkapszula kifejezés 1937-ben született. A New York-i Világkiállítás rendezői javasolták, hogy ássanak el 5000 évre egy „időzített bombát”, aminek végül az időkapszula nevet adták.
Az 1939-ben elásott tartályt a Westinghouse nevű cég készítette rézből, krómból és ezüstből, belsejébe pedig mindennapi tárgyakat (vetőmagot, filmhíradókat, szótárakat, vallásos iratokat stb.) helyeztek. Persze sokkal régebbről is sorra kerülnek elő a legkülönbözőbb helyekre rejtett kordokumentumok.
Magyarországon az egyik legérdekesebb tartály Kisfaludi Strobl Zsigmond 1934-es, első világháborús nagykanizsai emlékművének felújítása közben került elő. A szobor felállításáról mesélő iratok bukkantak elő belőle, pénzérmék társaságában. Sopronban a Tűztoronyban leltek rá egy 1786-ból származó pergamentekercsre, benne az épületen dolgozó ácsmester nevével, és hasonló dokumentumokat titkolt a pécsi dóm is, jó néhány 1882-ből származó pénzérmével együtt.
A kétezres években meglehetősen kínos tartalmat rejtő időkapszula bukkant elő Újfehértón, amely bizonyítékként szolgált az egykori polgármestert érintő korrupciós ügyben: egy építési vállalkozóval zsírozta le helyi temető felújítására és futballpálya-építésre kiírt közbeszerzési eljárást. Egy asztalos a vesztegetés dokumentumait a megyei napilap aktuális lapszámával együtt nejlonzacskóba téve építette a szerszámoskamra gerendái közé, majd ezt később elmondta a rendőrségen. Érdemes persze végiggondolni, mennyi időre kalibráljuk az időkapszulákat.
Már egy 50 évre elásott tartályról is könnyen elfelejtkeznek az emberek, és a nyelvek dinamikus változása (kihalása) miatt egyáltalán nem biztos, hogy néhány évezred múlva lesz-e bárki, aki képes megfejteni az üzeneteket. Épp ezért érdekes a kísérlet, hogy az űrbe lőnek ki időkapszulákat, jelenleg négy is távolodik a Földtől: a Pioneer–10 és Pioneer–11 által vitt üzenetek és két Voyager aranylemez, a Voyager–1 és Voyager–2 műholdak fedélzetén. A KEO műholdat hamarosan Föld körüli pályára állítják, azon pedig bárki elküldheti üzenetét a jövőbe.
Csak legyen, aki el tudja majd olvasni őket, amikor a KEO 50 ezer év múlva visszatér.
A legnagyszabásúbb időkapszula kétségkívül A civilizáció kriptája, amely egy, még 1940-ben légmentesen lezárt kamra az atlantai Oglethorpe Egyetem alagsorában, az Amerikai Egyesült Államokban. Tervezett kinyitási ideje: 8113. Van benne például konzervnyitó, fogselyem, kenyérpirító, száraz martini olívabogyóval, sör, mikrofilmen több mint 800 irodalmi mű, az Elfújta a szél forgatókönyve, hangfelvételek Hitlertől, Roosevelttől, Sztálintól, és egy gép, ami angol nyelvre tanítja a jövő érdeklődőit. A kamra kiötlője, Thornwell Jacobs ezt az üzenetet hagyta az utókorra: „A civilizációnk épp készül eltemetni önmagát, ebben a kriptában rátok hagyjuk.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
