Nem hagy alább a kormányzat államosítási kedve. A Mol kisebbségi tulajdonának visszavásárlása után most az E.ON gáztározói kerültek célkeresztbe.
A Mol kisebbségi részvénycsomagjának IMF-hitelből történt visszavásárlása után a hírek szerint újabb nagybevásárlás érik az energiaiparban: a német cégóriás, az E.ON magyarországi gáztározóinak megvásárlásáról is megkezdődtek a tárgyalások. Mindeközben a Mol-pakett felvásárlása kapcsán támadt kérdőjelek száma korántsem csökkent.
A Fidesz szerint az állami akarat érvényesítéséhez nem elegendő a piacgazdaságokban megszokott, közvetett szerepvállalás, kizárólag a közvetlen tulajdonlást látják üdvözítőnek – mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője. Példaként hozta a villamosenergia-szektort, ahol a legnagyobb piaci szereplő, a Magyar Villamos Művek és a rendszerirányítást végző MAVIR állami tulajdonban van. Nos, miután a földgázt és a kőolajat továbbra is döntően Oroszországból kapjuk, kérdéses, hogy miként javítja az ellátás biztonságát a Mol állami tulajdonlása. Egy olyan piacon, ahol a tőzsdei árak egész Európában meghatározzák az árazást, akár földgázról, akár az autók üzemanyagáról beszélünk.
Az energiakutató szerint az állami tulajdonlás erőltetését a magyar kormányzat oroszfóbiája és a multikkal szembeni bizalmatlansága motiválja. De észre kell venni, hogy például Németország éppen arra készül, hogy az E.ON vállalatba tulajdonosként beengedje az orosz Gazpromot, mert az együttműködéstől várják az ellátás biztonságának erősödését. Másfelől, a magyar földgázigény olyan elenyésző az orosz kapacitásokhoz képest, hogy a magyar kormánnyal megtámogatott Molnak is jóval csekélyebb a tárgyalóereje, mint akár az E.ON itteni leányvállalatának, amely mögött a jóval testesebb német piac áll. Egyelőre tehát csak annyi bizonyos: az államosítási hullám nyomán megszaporodnak a politikai alapon betölthető menedzserállások.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
