Nem kellett megvárni, míg Görögországot kizárják a schengeni övezetből ahhoz, hogy óriási menekülttáborrá váljon. Ausztriának sikerül ezt napokon-heteken belül elérnie azzal, hogy egyoldalúan bejelentette, korlátozza az országba beengedett migránsok számát. A döntés az egész Balkánon láncreakciót indított el. Szlovénia, Szerbia és Macedónia attól való félelmében, hogy az emberek náluk torlódnak majd fel, még alaposabban kezdte szűrni az országba belépni készülő embereket. A sor végén pedig Görögország maradt, amely délen csak a tengerrel határos.
A korlátozás hatására a görög–macedón határon máris több ezer ember torlódott fel. Hogy enyhítse a nyomást északon, a görög kormány ritkítja a szigetekről a kontinens irányába közlekedő kompok számát. Viszont ha beköszönt a tavasz, csak idő kérdése, mikor lehet kitenni a megtelt táblát az apró szigetekre.
A görög kormány visszahívta bécsi nagykövetét, hogy így tiltakozzon az osztrák politika ellen. Alexisz Ciprasz miniszterelnök azzal is fenyegetőzött, hogy blokkolni fognak minden uniós döntést, míg nem kezelik őket egyenlő partnerként – ami elég nevetséges volt annak a fényében, hogy egyrészt jelenleg nem igazán létezik olyan tervezet, amivel zsarolni lehetne. Másrészt pedig a nyugat-európai országok addig örülnek, amíg a migránsok Görögországban maradnak. Ma így néz ki a szolidaritás, mint az európai közösség egyik alapértéke.
A vita hátterében az áll, hogy Ausztria szerdán a balkáni útvonal összes érintett államának kormányát találkozóra hívta, hogy a menekültválság elleni konkrét lépésekről tárgyaljanak, csak a kezdő- és végpontot, vagyis Görögországot és Németországot hagyta le a listáról. Ezt Berlin szemmel láthatóan kevésbé bánta, hiszen a játszmát még mindig jobb pozícióból vívja, mint Athén. Annak ellenére is, hogy a német kormány nehezményezte, túl sokan indulnak tovább Németországba, mióta Ausztria az országon átengedett napi 3200 emberből csak 80 menekültet hajlandó befogadni. Németország és Ausztria között azért sincs jelentős konfliktus, mert a német alsóház ismét elfogadott egy olyan törvénycsomagot, ami kedvezőtlen lesz a migránsok számára. Egyrészt gyorsított eljárásban döntenek azok sorsáról, akik biztonságos országból érkeznek vagy már elutasították a menedékkérelmüket, illetve könnyebben lehet kiutasítani azokat, akik bűncselekményt követnek el. Emellett a családegyesítési jogát is két évre felfüggesztik azoknak, akiknek megítélik a menekültstátust.
Ausztria és a nyolc balkáni ország is megoldást kínál a problémára: azt követeli Görögországtól, hogy vegyen minden érkezőtől ujjlenyomatot, és azokat, akiknek nincs úti okmányuk vagy az irat hamisnak bizonyul, azonnal küldjék vissza. A múlt héten bevezetett osztrák szigorítás hatására a balkáni országok is elkezdték szűrni az érkezőket: már az afgánokat sem engedik át, a szíreket és az irakiakat is csak korlátozott számban.
A hírek a migránsokhoz is eljutottak, ezért a thesszaloníki menekülttáborból 1800 ember tört ki és indult gyalog az autópályán az északi határnak, míg mások ülősztrájkba kezdtek.
A helyzet néhány hónapon belül még súlyosabb lehet Görögországban, mert amint beköszönt a jó idő, ismét tömegesen érkezhetnek az emberek. Ha a magyar kerítéssel és szakértelemmel megtámogatott macedón hatóságok továbbra is keményen ellenállnak, a helyzet kulcsa Bulgária lehet. Nem véletlen, hogy múlt héten a V4-ek, most pedig Ausztria is megpróbálta bebiztosítani a bolgár kormány támogatását.
3,6 millió
menekült érkezhet Németországba 2020-ig a kormány friss számításai szerint
Helikoptereket és harci járműveket is bevet ezentúl a magyar honvédség a déli határszakasz védelme érdekében, és a szolgálatot teljesítő katonák létszámát is megemelik. A héten drasztikusan megemelkedett azok száma, akik megpróbáltak átjutni a kerítésen.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!