Öt év után ismét az államcsőd szélén áll Görögország. Keddig kell bemutatnia reformterveit az uniós vezetőknek, azért cserébe, hogy az uniós pénzügyminiszterek beleegyezzenek a hitelek meghosszabbításába. A döntés pénteken, Rigában várható. Amennyiben nem fogadják el a tervezetet, Görögország valószínűleg nem tudja visszafizetni május 1-jén és 12-én a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) járó összesen 960 millió eurónyi hitelét, és az ennél nagyságrendekkel komolyabb, 6,7 milliárd eurós teljesítés is elmaradhat az Európai Központi Bank felé júniusban és júliusban.
Közben az IMF egyik képviselője 2010 óta először beszélt annak a lehetőségéről, hogy Görögország elhagyhatja az eurózónát. Bár a szervezet vezető közgazdásza, Olivier Blanchard egész pontosan azt mondta, hogy a kilépés költséges megoldás lehet, aggodalomra ad okot, hogy Wolfgang Shäuble német pénzügyminiszter és több magas rangú uniós vezető is célzott arra, hogy május–június táján magára hagyhatják a görög gazdaságot. Rossz fényt vet ugyanis Athénre, hogy hitel reményében Kínához és Oroszország felé közeledik. Ahogy Shäuble epésen megjegyezte: az EU boldog lesz, ha találnak új hitelezőket, de elég nehéz lesz valakit rávenni arra, hogy ebben a helyzetben 200 milliárd eurót adjon.
A gazdasági nehézségek hatására újra tüntetni kezdenek Görögország- szerte az uniós megszorítások ellen. Közben Alexisz Ciprasz miniszterelnök kétfrontos háborúba kezdett. Hogy otthon védje a becsületét, parlamenti bizottságot hozott létre, amelynek a 2010-ben kormányon lévők felelősségét kell megvizsgálnia. Ha a nyomozás azt állapítja meg, hogy az akkori vezetés jogtalanul egyezett bele a mentőcsomagért cserébe a megszorító intézkedésekbe, Ciprasznak lesz alapja arra, hogy felmondja a hitelszerződést.
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet szerdán a rövid és hosszú lejáratú görög államkötvényeket is CCC+/C kategóriába sorolta át az eddigi B–/B osztályból. Az elemzők azután nevezték fenntarthatatlannak a görög adósság finanszírozását, miután nyilvánosságra kerültek az államháztartás 2014-es eredményei. A költségvetési hiány a vártnál sokkal rosszabban alakult: 0,8 százalék helyett 3,5 százalék lett a deficit. A leminősítés hatására máris 3,5 százalékponttal megugrottak az államkötvények kamatai.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!