Pénteken döntött az Országgyűlés: szeptembertől állami fenntartásba kerül a Pető Intézet.
- A világhírnévre szert tett Pető-módszer „otthona” évek óta pénzügyi gondokkal küzd.
- Az ellenzék tiltakozik, konduktorok elbocsátását és az épületek eladását vizionalizálják.

 
Pető Intézet - illusztráció

Hosszú évek óta inkább a botrányairól, mint a sikereiről híres a Pető Intézet. Nemegyszer csőd közeli állapot fenyegette, máskor sikkasztásról lehetett hallani, és kérdéses az épületek sorsa is. Most úgy tűnik, az államosítással pont kerül az ügy végére. Az ellenzék tiltakozik, az intézmény jövőjét félti, a kormány biztosabb finanszírozásról, kiszámíthatóbb jövőről beszél. „Mi csak a postás szerepét töltöttük be: az állam adta a pénzt, az összeget továbbítottuk az intézetnek” – mondja dr. Fehér Miklós, az intézményt fenntartó Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője. A kft. 2012 óta tölti be a fenntartó szerepét, akkor szűnt meg a közalapítvány, amit még a kilencvenes évek elején azért hoztak létre, hogy az intézmény be tudja fogadni a külföldi adományokat. Előtte mindez állami kézben volt.

2012 óta Fehérék döntenek gazdasági kérdésekben, őszig azonban ők is kivonulnak az intézet falai közül: szeptember elsejétől állami kézbe kerül a Pető. „A konduktív óvoda és általános iskola gyakorlóiskolai státust kap, és az állami fenntartásba vétellel a felesleges jogi bonyolítások helyett közvetlen kapcsolat lesz a leendő Pető András Főiskola, a gyakorlóiskola és az állam között” – jelentette Rétvári Bence államtitkár.

De miért van szükség az államosításra? Ezt firtatja az ellenzék soraiból Szabó Tímea, az Együtt-PM országgyűlési képviselője is. Fehér Miklós szerint így minden tisztább lesz. Sok konfliktussal járt az utóbbi két év: nem volt zökkenőmentes az együttműködés a kft. és az intézet munkatársai között. Bár – ezt Pétermann Csaba pénzügyi vezető állítja – az ő jelenlétük sok gazdasági kérdést segített helyrerakni, helyes jogi útra terelni a korábbi törvénytelenségeket.

Spóroltak a vécépapíron is

A pénzkérdés persze továbbra sem oldódott meg: még mindig hiányzik. Az épületek állapota egyre rosszabb, a konduktorok fizetése finoman szólva sem kielégítő, és a kutatás-fejlesztésre is ráférne az anyagi támogatás.

Egy, az intézetben a nyolcvanas évek óta dolgozó, neve elhallgatását kérő konduktor meséli: az intézet az elmúlt évtizedekben évről évre robbant le, az épületekben már jó ideje méltatlanok a körülmények, és ezt sem a korábban megszüntetett közalapítvány, sem a mostani fenntartó kft. nem tudta megoldani. „Az előző kuratóriumok sem minden esetben tettek jót nekünk, sokszor olyan embereket ültettek a vezetői székekbe, akik alkalmatlanok voltak. Mi mindig csak azt érzékeltük, hogy semmire nincsen pénz, egyre több a megszorítás, már a vécépapíron is spórolunk.”

Nem jelentett lényeges különbséget, hogy éppen ki volt fenntartó: nem érezték, hogy értük, a dolgozókért és a betegekért történne bármi is. „Egy nagyobb tavaszi záporkor az ötemeletes épület második emeletén is a falból csorgott a víz. Ilyen állapotban van a Kútvölgyi úti épület. A világhírű Pető Intézetben a külföldi szülők a vödröket kerülgetik a folyosókon, ilyen vécéket pedig a skanzenben láttak utoljára. A játékokat jó ideje a saját gyerekeinktől hordjuk be” – mesél a körülményekről a konduktor.

Hogy a pénzügyi gondokat megoldja-e az állami fenntartás (ahonnan eddig is a pénz nagy része érkezett), nem tudni. Fehér Miklósék szerint ha több anyagi forrás nem is, de az kiszámíthatóbban érkezik majd az intézetbe. Hogy annak elosztásáért ki lesz a felelős, egyelőre nem tudni. Ha másban nem is, ebben egyetért velük Szabó Tímea, igaz, más okból: mint azt az ATV-ben pár nappal ezelőtt elmondta, mindenképp üdvözlendő, hogy a kft., amely eddig „pancser módon intézte” a Pető ügyeit, most kivonul a képből.

Aggasztónak találja viszont, hogy az épületek sorsáról nem sok szó esett. A „pancser” jelzőt határozottan visszautasította és cáfolta Pétermann Csaba, mondván, a kft. szüntette meg a húsz éve fennálló törvénytelen, nem a valós vagyoni helyzetet mutató számviteli nyilvántartásokat, a beázásokat, a tető szigetelését; az intézet állandó likviditási problémáit, a konduktorok bérének kifizetését orvosolták.

A hűség tartja egyben

Korábban felröppent a hír, miszerint a Pető Intézet sokat érő épületeiből a beteg gyerekeket kipaterolnák, hogy ott wellnessközpontot, luxusgarázst alakítsanak ki. Ezt mind a kormány, mind az intézmény fenntartója hevesen cáfolja: „Valóban eszünkbe jutott, hogy az épületekkel valamit kezdeni kell, hiszen a két telephely fenntartása sokba kerül, ahogy a gyerekek rendszeres ide-oda szállítása is. Arról nem is beszélve, hogy a Kútvölgyi úti épület egy része uniós pénzből ugyan megújult, ám máshol nagyon rossz állapotok uralkodnak, amelyek rendbetétele sok pénzt emésztene fel. Ezért gondoltunk rá, hogy egyetlen épületbe vonnánk össze a Pető Intézetet. Ezek azonban csak tervek voltak, mi semmi olyanról nem tudunk, hogy az épületre valakinek fáj a foga. Az biztos, a gyerekek nem fognak az utcára kerülni.”

Az azonban már korántsem garantált, hogy nem lesznek szervezeti átalakítások. Előfordulhat, hogy az állam mint fenntartó úgy dönt, a Pető Intézet „nem kötelezően elvégzendő” feladatait nem támogatja. Ilyen például a felnőttrehabilitáció és a nemzetközi tagozat, vagyis a külföldi gyerekek kezelése. Ez utóbbit biztosan nem veszi át az állam – mondja forrásunk –, de az ott dolgozók attól tartanak, a fizetésüket a külföldi betegek által fizetett pénzből kell kitermelniük. Márpedig ők egyre kevesebben jönnek, mivel a főiskoláról évente kikerülő szakemberek között könnyedén találnak olyat, aki saját otthonukban is elvégzi a konduktív nevelést.

Ettől függetlenül a konduktor úgy gondolja, az intézet nem azért került ilyen helyzetbe az elmúlt években, mert a külföldre áramlott szakembergárda miatt már kevesebb beteg jön más országokból.

„Nem gondolom, hogy az lenne a cél, a Pető Intézetet a külföldiek tartsák el. Szerintem a rehabilitáció, a korai fejlesztés és az oktatás állami feladat. A lukakat a nemzetközi tagozat bevételéből, vagyis a külföldiek által fizetett díjakból tömögettük be, és ez nincs így jól.” Névtelenséget kérő forrásunk szerint az intézetet már csak a konduktorok hűsége tartja egyben, hiszen találnának maguknak munkát külföldön, az itt kapott fizetés többszöröséért.

Szabó Tímea nem ilyen optimista. Ahogyan azt egy sajtótájékoztatón kifejtette, félő, hogy az állami átvétellel együtt jár majd több konduktor elbocsátása. Rétvári Bence szerint ettől a veszélytől nem kell tartani.

Mi is az a Pető-módszer? Pető András (1893–1967) orvos-gyógypedagógus elmélete szerint számos idegrendszeri károsodás miatt elveszített képesség felidézhető, vagyis tanulható és tanítható. A módszer lényege a rávezetés, vagyis a konduktív nevelés, valamint rendszeres fizikai és szellemi terápia, amelynek segítségével számos (például mozgás, egyensúly, koordinációs, értelmi és érzelmi) képesség javítható, fejleszthető, visszanyerhető – függően az egyén állapotától és akaratától. BEN

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!