Kormányzati nyugdíjvallomás - Gyakorlatilag beismerte a kormány, hogy az állami nyugdíj kevés lesz a „fennmaradáshoz”, a nyugdíj-megtakarításokat mégis durván sarcolja a kabinet.

 
Illusztráció: Németh András Péter

Saját államtitkárát cáfolja a Nemzetgazdasági Minisztérium, miután az véletlenül bevallotta, hogy az állami nyugdíj mellett igenis szükség lesz kiegészítő megtakarításokra, éppen ezért nagyon fontosak az önkéntes nyugdíjpénztárak. Most a tárca azt mondja: az állami rendszer teljesen stabil.

És valóban, eddig az volt a kizárólagos kormányzati állítás, hogy egyedül az állami kassza biztosíthat megfelelő jövedelmet idős korban. Ennek biztosításához nyúlta le a kabinet a 2010-es kormányváltás után 3 ezermilliárdos magán-nyugdíjpénztári vagyont.

Amit azóta eltapsolt. Így jelen állás szerint hiába van egyensúlyban a nyugdíjkassza, nincs tartalék a rendszerben. Nem véletlen, hogy tavaly Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már elszólta magát, hogy a nyugdíjkassza hosszú távon nem lesz képes ugyanazt az ellátási színvonalat biztosítani, ugyanis egyre több a nyugdíjas, és egyre jobban sorvad a befizetések összege. Erre rímelt Hornung Ágnes államtitkár, aki mindenkit arra biztatott, hogy gyűjtsön minél több pénzt az önkéntes pénztári számláján, mert az állami ellátás nem lesz elégséges.

És bár erről sem a miniszter, sem az államtitkár nem beszél, de a kormány már középtávon komoly egyensúlyromlással számol. Ugyanis a kabinetet nem tévesztik meg a „saját” foglalkoztatási adatai, melyek szerint 5 százalék alá csökkent a munkanélküliség.

Csakhogy a „foglalkoztatási képlet” a külföldön dolgozók százezrei, illetve a közmunkások tömegei miatt alakult így – márpedig ők vagy egyáltalán nem fizetnek nyugdíjjárulékot, vagy csak minimálisat.

Ám hiába érzékeli a kormány a bajt, nem könnyíti meg, hogy az emberek nyugdíj-megtakarításokat képezzenek. Ugyanis a kabinet jövőre „betesz” az önkéntes kasszáknak: az oda befizetendő díjakra nagyobb adóterhet rak, mint ami az Erzsébet-utalványt vagy a Szép-kártyát nyomja. És eközben készülnek a háttérszámítások arról, hogy változatlan, tízszázalékos nyugdíjjárulék mellett miképp lehetne megkurtítani az időskori járandóságok összegét.


Hogy mennyire satnyul a nyugdíj harminc év múlva, arról csak becslések vannak. Az ökölszabály szerint, aki ma megy nyugdíjba, amennyiben az átlagbért vitte haza (mintegy nettó 145 ezer forint), nyomban veszít 15-20 százalékot, azaz járandósága 116–124 ezer forint körül alakul. 2040-re viszont ez a „veszteség” akár 35–45 százalékra is hízhat.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!