20 milliárd helyett csak 15 milliárd forint folyt be az államkasszába a népegészségügyi termékadóból (neta), pedig a tervek szerint ebből emelnék az egészségügyi dolgozók bérét.
A kilencféle adóval sújtott termékcsaládból a legtöbb pénz a csomagolt édességek, sós chipsek, ropik, ételízesítők és üdítőitalok után jött a költségvetésbe; a cukrozott kakaóporok, ízesített sörök és gyümölcsízek után kevesebb. A hazai élelmiszer-feldolgozóipar az ellehetetlenülés határán van: tavaly ugyan nettó 2800 milliárd forintos árbevételt ért el, de a nyereség alig volt több mint a bevétel egy százaléka. Ebben szerepet játszottak a kivetett különadók: a chipsadó mellett a hatósági felügyeleti díj, a háromszorosra emelt környezetvédelmi termékdíj, a megnövekedett járulékfizetési kötelezettség és a kontinens legmagasabb, 27 százalékos áfája. Az alapanyag- és energiaárak folyamatosan nőnek, de a csökkenő vásárlóerő, a fogyasztás visszaesése miatt a félezer érintett termelő nem emelheti árait – nyilatkozta lapunknak az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének titkára. Szöllősi Réka szakmérnök szerint persze az is lehet, hogy a feketekereskedelemben szerezzük be a nassolni-, rágcsálnivalót.
Az is kérdéses, hogy hatásosabb lesz-e az az európai szabály, amely alapján decembertől változnak az élelmiszercímkék: ezentúl csak „tudományosan megalapozott” állítások tüntethetők fel. Például az, hogy zsírszegény valami, vagy vitamint adagoltak hozzá, vagy az, hogy a kamilla nyugtató hatású. Ezek az állítások is szerepelhetnek: az A-vitamin hozzájárul a bőr normál állapotának fenntartásához; a kalcium szükséges a normál csontozathoz; a búzakorparost hozzájárul a bélműködés gyorsításához. A gyártóknak a közösségi jogforrás júniusi elfogadásától fél év állt/áll rendelkezésre, hogy felülvizsgálják állításaikat, s azokat, amelyek nem szerepelnek az Európai Bizottság tízezres(!) tipizált listáján, el kell hagyniuk. Szöllősi közölte: az új európai adatbázis cirka hat éve készül, bővül. A hazai gyártók nagy része már ma is így, a közösségi engedélyezés alapján tünteti fel az adatokat, mert az egészségre vonatkozó kijelentések nem lehetnek csupán a reklám eszközei. Nem lehetne „elhazudni” az egészségtelen transzzsír jelenlétét sem: a kormány megtiltaná a túl sok transzzsírsavat tartalmazó élelmiszerek forgalmazását. Várhatóan 2 tömegszázaléknál húznák meg a határt, vagyis 10 dekányiban 2 grammnál több nem lehetne. Főleg a gyorséttermek használtak sok transzzsírt.
A dán kormány el akarja törölni az egy éve bevezetett zsíradót. Dánia vetett ki a világon elsőként adót a zsírsavakat tartalmazó élelmiszerekre, függetlenül attól, hogy azok vajban, tejben, húsban, pizzában vagy készételben vannak jelen. Csak az árakat, a termelők költségeit emelte az új adónem, munkahelyeket veszélyeztetve, de nem járult hozzá a dánok étkezési szokásainak változásához. Sőt, sokan inkább külföldön, vagy feketén vásároltak be. Így aztán a tervezett cukoradót sem vezetik be. A dán statisztikák szerint a lakosság fele túlsúlyos, közel ötöde „zsírfüggő” – mégsem az adó a megoldás.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!