Újra felbolydult a reklámpiac: a kormány most a reklámügynökségeket ütné, ugyanis a hirdető és a reklámnak felületet adó orgánum közül kidobná az eddig közvetítőként működő reklámcégeket, illetve betiltaná a bónuszrendszert. A javaslat francia minta alapján készül és jövő héten kerülhet az Országgyűlés elé, állítja a Napi Gazdaság.
A rendszer eddig úgy működött, hogy a hirdető cég megbízott egy ügynökséget, hogy meghatározott célcsoporthoz (például 40 és 50 közötti, középvezetőként dolgozó anyákhoz) juttassa el terméke reklámját. A médiacég készített egy ajánlatot, amibe azokat az orgánumokat sűrítette, melyeket leggyakrabban néznek, olvasnak, hallgatnak a célcsoport tagjai. Ezért a tudásért egyrészt fizet a hirdető, másrészt gyakorta a médium is, hiszen minden felületnek érdeke, hogy a lehető legtöbb reklámot felszippantsa. Így a hirdetői jutalék akár 50 százalékra is kerekedhet, mindenesetre nagyon ritkán megy 15 százalék alá.
Ezt persze lehet etikátlannak nevezni, de a kormány a jelek szerint nem etikai kérdést akar rendezni. Ugyanis, ha így lenne, akkor nem írna ki egy 25 milliárd forintos pályázatot a Nemzeti Kommunikációs Hivatal médiacégeknek. (A feladat az lenne, hogy az állami hirdetéseket egy éven át elhelyezzék.)
Mindenesetre piaci ráció nincs a tervezetben, legfeljebb annyi, hogy számos – kisebb eléréssel dolgozó – felület kevesebb hirdetőt lesz képes szerezni (vagy egyet sem). Nem véletlen, hogy egyelőre a reklámszövetség is csak értelmezni próbálja, vajon mit akar a kormány. Annyi biztosnak látszik, hogy milliárdos bevételektől esnek el a nagy cégek, miközben a hirdetők a célcsoportjukat, a felületek pedig a reklámozókat nem találják majd. (Igaz, ebben az esetben a célzott állami hirdetések sokkal hatékonyabban működhetnek majd.)
175 milliárd
forint körül alakult 2014-ben a reklámpiac.
Kifacsart kiadók
Egyes kiadóknak 10-15-ször annyit kell adóznia most, hogy a parlament elfogadja az egykulcsos, 5,3 százalékos reklámadóról szóló törvénytervezetet. Az adómentesség az évi 100 milliós árbevétel alatti cégeket érinti, e summa fölött mindenki fizet. Az új rendszer (az eredeti elgondolás szerint sávosan nőtt volna a sarc mértéke) a két legnagyobb cégnek, az RTL Klubnak és a TV2-nek kedvez, a többi szereplő rosszul jár. A legnagyobbat a HVG kiadója bukja: tavaly 10 milliót fizetett reklámadóként idén 152 milliót fog. A Népszabadság, a Blikk, az ATV, a Ringier és az Axel Springer adóterhe is ugrik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!