1,2 milliárd forintot fizettek eddig magánszemélyek, cégek és civil szervezetek csak a Magyar Kármentő Alapba, de csak 33,4 milliót kapott két károsult település a háromból.
„Félő, hogy a kármentő alap is olyan sorsra juthat, mint a magánnyugdíjpénztárakba befizetett milliárdok: félig-meddig államosítják majd, de legalábbis használja az állam” – mondta egy harmincas, környékbeli férfi. Szerinte lassan haladnak a dolgok előre. Ezt jelzi az is, hogy például Ajka – bár kivette jócskán a részét a baj után a segítségben – nem fordulhat az állami vis maior- és a kármentő alaphoz, csak maguk a kárt szenvedett települések. Ezért is lehetett a félreértés, amikor a város 26 milliós „számlát” küldött, például a kórház többletköltségeiről: nem a településektől akartak kasszírozni, hanem az állami alapokból.
A katasztrófa után létesített Magyar Kármentő Alapba több mint 1,2 milliárd forint érkezett cégektől, civilektől és magánszemélyektől, de a kármentő bizottság (Lasztovicza Jenő fideszes megyei közgyűlési elnök, Zsédenyi Imre, a megyei önkormányzat főjegyzője, Ékes József fideszes országgyűlési képviselő, Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese és a három érintett település polgármestere) eddig csupán 30 millió forint segélyt ítélt oda Devecsernek és 3,4 milliót Kolontárnak. Somlóvásárhelyről nem esik szó. Marton László polgármester nem tudja, miből folytatódik a kárfelszámolási és védekezési munka, mert elfogyott a belügyi tárca által adott ötmillió forintos előleg és az ön kormányzat tartalékalapja is. A minisztérium ígért pénzt, de még nem kapták meg.
Kolontáron még a vasárnap sem a pihenés napja. Ma is folyik a vörösiszap-katasztrófa miatt bontásra ítélt házak ledózerolása, a sitt szállítása. A megsemmisítésre ítélt 24 lakóház bontásáról a védelmi bizottság hozott határozatot a tulajdonosokkal történt megegyezés nyomán. Devecserben is a jogi egyeztetések vannak soron a kétszáznál is több lebontandó épület tulajdonosaival: ki új ház építését kérte a városon belül vagy a majdani lakópark területén, ki elfogadna használt cserelakást is, a legtöbben azonban még gondolkodnak. Vannak, akik Kolontáron is vacillálnak: Lehmann Róbert nem érti, miként történhet meg az, hogy a 210 négyzetméteres, kétszintes családi házuk melléképülettel a Groupama biztosítónál 35 millióra volt felértékelve, s most a felére apadt a kártérítés összege.
Kolontárra és Devecserre még mindig csak fokozott rendőri ellenőrzés mellett lehet bejutni, a zárlatot valószínűleg a bontási és pormentesítési munkálatok teljes befejezéséig fenntartják. Szlovákiai speciális mentők is a terepen vannak: az általuk kikísérletezett, a vörösiszap által elárasztott területeken szétpermetezett, egészségre ártalmatlan, természetes anyag közömbösíti a termőföldbe került lúgot. Így a sok helyen még ma is erős, 13 pH érték feletti lúgosságot 8-8,5 alá csökkenti rövid időn belül azon az ezer hektárnál is nagyobb területen, amely ez idáig mezőgazdasági termőterületként szolgált.
Az elmúlt napokban is sokan megmozdultak a vörösiszap-károsultakért: a devecseri Gárdonyi Géza Általános Iskolában – több száz iskolás és óvodás egészségére vigyáznak azok a „fotokatalikus légtisztító berendezések” – egy gyártó ajándékai –, amelyek képesek kiszűrni a kültérből beáramló levegőben lévő, szennyező mikroszemcséket. Tegnap a Szená-Torok, a parlamenti képviselők kórusa adott jótékonysági koncertet, a Vígszínház pedig Sylvia című előadásának telt házas bevételét ajánlotta fel. A Magyar Nemzeti Múzeum szintén jótékony célú, Segélykiál(lí)tás – Vörösiszap Katasztrófa 2010 című kiállítása december 12-ig látogatható ötszáz forintos belépővel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
