Nagyjából fél évvel a választások előtt a társadalmi psziché elkezd változni, ennek biztos jele, hogy egyre több rejtőzködő szavazó vállalja fel, melyik pártot is szereti valójában.

 
Illusztráció


Ahogy közeledik a megmérettetés (2018 áprilisában töltik fel újra az Országgyűlést a polgárok), ez a folyamat egyre intenzívebb lesz. Olyannyira, hogy a választásokat megelőző két hónapban a közvélemény-kutatók méréseiben is másik szám lesz a fontos. „Békeidőben” egy párt támogatottságát az mutatja, hogy az emberek hány százaléka szereti. A kampányfinisben azonban az az érdekes, hogy az úgynevezett biztos pártválasztók közül hányan szavaznak az adott formációra – ugyanis ezek azok az emberek, akik biztosan el is mennek az urnákig. A mozgolódás megkezdődött, épp ezért érdemes megnézni, miképp alakult az eredmény három közvélemény- kutatónál.

A jóval korábban mozgósítani kezdett Fidesz-tábor (a 2016-os őszi kvótanépszavazás óta a kabinet és a kormánypárt kampányüzemmódban tolja), a jelek szerint összeállt. Így a biztos pártválasztók körében egyelőre beelőzött a Fidesz, és ennek a csoportnak 54 százalékát tudhatja maga mögött a Republikon Intézet mérése szerint (ez a teljes népesség esetében 32 százalékot jelent). A Závecz Research Intézet úgy számol, hogy a biztos pártválasztók 45 százaléka áll a kormánypárt mögött (a Fideszt pedig a teljes társadalom 30 százaléka szereti). A Publicus Intézet a biztos pártválasztók 49 százalékát látja a Fidesz mögött (és a teljes népesség körében 26 százalékos támogatottságot regisztrál).

A kérdés az, hogy tudja-e előnyét őrizni a kormánypárt, a választásokhoz közeledve színt vallanak-e a bizonytalanok (persze lehet, hogy csak az urnánál teszik). E csoport arányát 40 százalékosra mérik a kutatók, de amint arról többször szó volt: az elvben mintegy 3,7 millió választó közül körülbelül 1,2 millió mozdítható. Ám ez a tömeg nagyobb, mint a Fidesz-tábor fele, így bármerre elránthatja a választást. Egyelőre azonban nem tudni, hova zsilipelhetnek át.

Kérdés például, mennyire vonzó alternatíva az MSZP. A szocialista párt nyár végi eredményét Botka László távozása nem rontotta tovább, sőt a Republikon szerint 1 százalékkal tudta is növelni támogatottságát a biztos pártválasztók között, akiknek így a 12 százaléka szereti (ez 8 százalék a teljes népesség körében). Hasonlóan stabilizálódott a Závecz Researc szerint, itt a biztos pártválasztók 13 százalékának szimpátiája az MSZP-é (a társadalom 9 százaléka szereti). A Publicus Intézet hozza a legerősebb eredményt, mondván: a biztos pártválasztók 15 százalékának voksára számíthat az MSZP (az összes szavazó 10 százaléka szereti).

A demokratikus ellenzék többi pártja (az LMP és a DK) a teljes népesség és a pártválasztók körében az 5 százalékos parlamenti küszöb körül mozog. (Utóbbi csoport esetében a Závecz Research a DK-nak 9 százalékot mért.)
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!