Minek örüljünk jövőre?

Jövőre megszűnik a közszférában a már megszerzett nyugdíj és a nyugdíjasként végzett munka után járó fizetés együttes felvételének a lehetősége. Az állami szférában dolgozóknak (köztisztviselők, közalkalmazottak, bírák, ügyészek, fegyveres testületek tagjai) a dupla ellátást április 30-ig kell bejelenteniük a nyugdíjfolyósítónak, s július 1-jétől már nem is kap nyugellátást, aki dolgozik. A kettős anyagi ellátás tilalma nem vonatkozik azokra az országgyűlési képviselőkre, akik nyugdíjasok, vagy polgármesterek, vagy járási vezetők.

Az új év meghozza a totális egykulcsos adórendszert – már az eddig nem teljes is 600 milliárd forinttal csökkentette a központi büdzsé bevételét, ezt ellensúlyozta az állam a megszorító csomagokkal – mert kivezetik az úgynevezett szuperbruttósítást. Ez csak a magas keresetűeknek kedvez: a nettó 441 ezer forintot kereső gyermektelenek, illetve a 444 ezer forintos háromgyermekesek havonta 17 ezer 500 forinttal kapnak többet, mint idén, miközben az infláció mintegy 26 ezret visz el.

A szuperbruttó eltörlésének pozitív, illetve a nyugdíjjárulék-plafon eltörlésének negatív hatása nettó 660 ezer, 3 gyerekkel 750 ezer forintos fizetésnél egyenlíti ki egymást, efelett csökken a jövedelem 2012-höz képest. A hatszázalékos infláció, illetve az adóváltozások miatt gyakorlatilag mindenkinek csökken az életszínvonala.
Mivel 4 százalékkal nő a béren kívüli juttatások adóterhe, a cafeteria is csökken, ráadásul a júliusban bevezetett kétezrelékes tranzakciós adó átlagosan havi 500 forintba kerül egy magánszemélynek, a telefonadó pedig 700-ba. A 10 és 15 százalékos biztosítási adó is az ügyfeleket terheli majd, és a közműadónál sem számíthatunk másra. Az alkohol jövedéki adója – és ára – 10 százalékkal emelkedik; a cigarettáért már december 1-je óta többet kell fizetni. Kevésbé éri meg a munkáltatónak cafetériát adni, mert 4 százalékkal nő a béren kívüli juttatások adóterhe, ugyanakkor az adható Erzsébet-utalvány összege 5-ről 8 ezer forintnyira emelkedik. Összesen 7, minimálbérből számított szociális juttatás összege viszont nő az idei 93 ezer forintról 98 ezerre emelkedő minimálbérrel. Így jövőre valamivel több pénzhez jutnak azok, akik a szülési szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segélyre, táppénzre, álláskeresési járadékra, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, rehabilitációs és rokkantsági ellátásra, illetve gyermekgondozási díjra (gyed) jogosultak. A 2013-as változások már az idén, az esztendő utolsó napján megkezdődnek: hétfőn éjfélig lehet választani a katát, azaz a kisadózók tételes adóját, ha jövőre így akar adózni egy vállalkozás. Aki jövőre dönt, annak az adóhivatal szerint a bejelentkezésig egy külön, korábbi adózási módnak megfelelő bevallást is kell készítenie. Nyilatkozni érdemes az úgynevezett alanyi adómentességről is a vállalkozásnak, ha bevétele 2012-ben, s várhatóan 2013-ban sem haladja meg az évi 6 millió forintot. Így minimálisra csökkenthető az adminisztráció, nem kell áfát számítani és fizetni. Január 15-ig választhatják a vállalkozások a kivát, a kisvállalati adót.

Változik a júliusban hatályba lépett Munka törvénykönyvével néhány szabály, így a szabadságok kiadása. 2013-ban a munkavállalónak a rendes szabadság a munkában töltött idővel arányosan jár. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan időszakok, amelyek munkavégzés hiányában is munkában töltött időnek minősülnek, szabadságra jogosítanak, például szülési szabadság, véradás, kötelező orvosi vizsgálat, hozzátartozó halála, bírósági, hatósági eljárásban való részvétel. Viszont ha valaki több mint 30 napot beteg, akkor arányosan csökken a szabadsága. Megszűnik a délutáni műszakpótlék, ami igen hátrányosan érinti az egészségügyi és a kereskedelmi dolgozókat. Januártól 10 százalékkal csökkennek a földgáz-, az áram- és a távhőárak – igaz, az EU-ban legmagasabb, 27 százalékos hazai áfa nem változik. Kötelezővé válik immár nemcsak az épülő, de a használt, 50 négyzetméter alatti alapterületű lakásoknál is a „zöld” energetikai tanúsítvány beszerzése eladásnál, egy évet meghaladó tartós bérbeadásnál – ezt a hirdetésben is fel kell tüntetni 2013-tól. Változnak az illetékszabályok is: a 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kell megfizetniük, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió forintot. Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése – annak ingyenes, tehát öröklés, ajándékozás, valamint visszterhes jellegétől és értékétől függetlenül – mentesül a vagyonszerzési illetékek alól.

Emelkednek a fővárosi parkolási díjak: az átlagosan 10 százalékos drágulás miatt egyes zónákban már az 500 forintot is meghaladja majd egy órányi várakozás díja. A BKV-vonaljegyek 350 forintba kerülnek az idei 320 helyett. A teljes árú bérletek ára a lélektani 10 ezer forint fölé emelkedik 500 forinttal, a kedvezményes (tanuló, nyugdíjas) bérletek ára azonban 2013-ban nem nő. De drágul az autógáz is, mert a cseppfolyósított szénhidrogén (LPG) adómértéke január 1-jétől, majd május 1-jétől 50-50 százalékkal nő – ez literenként legalább 35 forint. Aki pedig két keréken szeretne közlekedni, az szigorodással és drágulással számolhat a motorkerékpáros képzés és vizsgáztatás területén.

Jó hírnek számít viszont, hogy indul az e-bíróság: januártól elektronikus úton is nyújthatunk be az ország valamennyi bíróságához beadványokat – így keresetet, fellebbezést is – az e célra kialakított internetes felületen. Ezzel egy időben a jelenlegi városi bíróságok járásbíróságokká alakulnak át első fokon, fellebbviteli szerveik a megyei törvényszékek. Járási szinten megkezdik működésüket az egyesített, összevont közigazgatási és munkaügyi bíróságok is.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!