Norvégiát megszállta Oroszország, milliók várják a folytatást a tévé előtt...

Miközben Európa a menekültválsággal küzd, a skandináv országok egy sokkal szörnyűbb katasztrófával néznek szembe. A globális felmelegedés nyomán pusztító hatalmas hurrikán miatti elégedetlenség Norvégiában elsöpörte az addig kormányzó jobbközép pártokat és a Jesper Berg vezette Zöld Párt kezébe adta az irányítást. Berg egyik első intézkedése volt, hogy leállította a földgáz- és kőolaj-kitermelést, hogy a fosszilis forrásokat egy tóriumalapú, kísérleti kémiai forrással pótolja. A kitermelésben érdekelt európai uniós vezetők kétségbeesésükben Oroszországhoz fordultak segítségért. Az orosz titkosszolgálatokkal karöltve elérték, hogy Berg engedjen be orosz cégeket, amelyek újraindították a kitermelést. Ám erről a norvég választók mit sem tudtak. Mint kiderült, az EU–orosz paktum része az unióba belépni nem szándékozó Norvégia „puha” megszállásának. Mielőtt még bárki idegesen a telefonja után nyúlna, a fenti történet – ebben a formájában legalábbis – puszta kitaláció. Amúgy meg az eddigi legnagyobb költségvetésű norvég televíziós sorozat rövid összefoglalója. Az Occupert (Megszállva) című politikai thrillernek eddig két része ment le a norvég tévében, és milliók várják a folytatást.

Néhány száz kilométerrel arrébb egy most készülő holland sorozat abból a feltételezésből indul ki, hogy egy homoszexuális orosz-ukrán oligarcha titkos viszonyt folytat egy uniós biztossal, és szép lassan befolyást szerez az EU döntéshozatali mechanizmusába. A politikai fikciókban az a fő jó, hogy nehéz elválasztani őket egy lehetséges, de még meg nem történt eseménysortól.

A menekültválság, és még korábban a Krím félsziget orosz megszállása után egyre jobban érezhető Európában és azon kívül is az orosz nyomulás. A svéd titkosszolgálat, a SEPO nemrég nyilvánosságra hozott jelentése szerint az orosz titkosszolgálatok a médián keresztül próbálják befolyásolni az európai közvéleményt. A SEPO-dokumentum elsősorban az olyan Oroszországban és külföldön is működő médiumokra hívja fel a figyelmet, mint a Russia Today (RT) televíziós csatorna vagy az internetes híroldal, a Sputnik. „Azt látjuk, hogy az ukrajnai konfliktust követően az oroszok egyre nagyobb befolyást igyekeznek szerezni a környező országokban. Oroszország korábban úgynevezett nemlineáris hadviselésről beszélt, ami jól tükrözi a valóságot – mondta Wilhelm Unga, a SEPO elemzője. – Nemcsak és nem elsősorban katonai lépésekről van szó, hanem gazdasági, politikai, diplomáciai és egyre erősödő médiajelenlétről” – teszi hozzá az elemző.

Nagyjából a svéd dokumentummal egy időben látott napvilágot a német titkosszolgálat elemzése is. (Csak zárójelben: a baj nagyságát jól jelzi, hogy a titkosszolgálatok soha vagy igen ritkán szivárogtatnak ki vagy hoznak nyilvánosságra hasonló jelentéseket.) A Bild című lap „szerezte meg” a dokumentumot, amely szerint az orosz titkosszolgálatok úgynevezett „aktív intézkedéseket” hajtanak végre Európában. „Ez nagyjából az idegen állam kormányzatának és társadalmának befolyásolását jelenti a sajtón, civil szervezeteken keresztül vagy álcivil szervezetek létrehozásával, mozgatásával, álhírek kreálásával, a semmiből előbukkanó pártok támogatásával, propagandaoldalak üzemeltetésével.

Kiváló példája mindennek Liza története. A január végén néhány napra eltűnt, majd megkerült berlini lány azt állította, hogy menekült férfiak elrabolták és megerőszakolták.

Az orosz média felkapta az ügyet, és egy vadonatúj civil szerveződés tömegtüntetést szervezett a német fővárosban „Védjétek meg gyermekeinket!” címmel. Később kiderült: Liza a szülei elől bujkált, mert gondok voltak vele az iskolában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mégis azt nyilatkozta: a német hatóságok megpróbálják eltussolni az ügyet.

Vlagyimir Putyin orosz, maga is egykori titkosszolga, évekkel ezelőtt kezdte ismét megerősíteni a ’90-es években meggyengített orosz biztonsági szolgálatokat. A krími akció és az ukrán háború volt a gyakorlóterep, a mostani menekültválság és Európa pedig a célpont.

Hogy az oroszok melyik országban milyen „mélyen” vannak beágyazva, csak találgatni lehet. Mindenesetre beszédes a német titkosszolgálat elemzésének az a mondata, amely szerint „Moszkva régi, KGB-s módszerekkel próbálja destabilizálni Németországot és azon keresztül az Európai Uniót, a magyar, az osztrák és a cseh vezetést pedig könnyedén tudják manipulálni”.

Egy másik megfogalmazás szerint Magyarország vezeti azt a listát, amelyben az orosz titkosszolgálat annak alapján osztályozza az uniós tagállamokat, hogy azok mennyire manipulálhatók.

Amíg az európai titkosszolgálatok ezerrel próbálnak ellenállni az orosz nyomulásnak, a magyar elhárítás munkáját „katasztrofálisnak” nevezte a VH-nak név nélkül nyilatkozó, korábban a belső elhárításnál dolgozó, magas rangú hivatalnok. Szerinte a magyar titkosszolgálatok mára kikerültek abból a körből, amellyel az európai szervezetek megosztják fontosabb információikat. Ez azért is nagy gond – állítja –, mert a terroristák ellen katonai vagy rendőri erővel aligha lehet harcolni. „Az utcára vezényelt páncélosok és gépfegyveres rendőrök legfeljebb megmosolyogtatják az embereket egy olyan országban, ahol viszonylag csekély a terrorfenyegetettség. Viszont a teljesen szétvert és a politika által befolyásolt hírszerző hálózat kevés értékelhető információt szállíthat a terrorizmus elleni harc frontvonalában küzdő szervezetek számára” – mondja az egykori hírszerző.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!