Alaposan ráijesztett a világra a japán atomerőművi robbanássorozat. Az EU nukleáris erőműveinél – Paksnál is – átfogó stressztesztelés indul. Német országban elrendelték az 1980 előtt épült erőművek leállítását és biztonsági vizsgálatát (mellesleg egy friss felmérés szerint az atomenergiát ellenző Zöldek elérnék a 20 százalékot egy parlamenti választáson). Jan Haverkamp, a Greenpeace nukleáris EU-szakértője a CNBC-nek azt állította: bekövetkezhet a fukusimaihoz hasonló baleset Európában is. Szerinte az unió 141 atomerőműve közül kivált azok veszélyesek, amelyeknek „nincs második védelmi vonaluk”, mint a magyar, a szlovák és a cseh nukleáris erőműveknek.
Okkal példálódzott-e Pakssal? Erről kérdeztük Rónaky Józsefet, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatóját, aki lapunknak ezt válaszolta: – A Greenpeace a legharcosabb antinukleáris szervezet, és Haverkamp úr évek óta hangoztatja, hogy minden atomerőművet be kell zárni. Az ő véleményükről a magyar hatóságnak nincs álláspontja. S tisztázzuk: a fukusimai erőműben azért következett be baleset, mert egy, a történelemben soha nem látott méretű földrengés és egy hasonlóan nagy szökőár elsöpörte a berendezéseit. Az ottani és a hazai erőmű „veszélyességi összehasonlítása” így számomra nem is értelmezhető.
A világon minden atomerőműnek legalább 3 védelmi vonala van. Az első az üzemanyag burkolata. A második maga a reaktor és annak hűtőrendszere. A harmadik pedig a reaktorépületen belül vagy azzal együtt kialakított hermetikus tér. Ez szigeteli el a fűtőelemek és a reaktor sérülésekor a radioaktivitást a környezettől. Az orosz tervezésű paksi erőmű harmadik védelmi vonalának a megoldása ugyan eltér az Európában található más erőművekétől, főleg az újabbakétól, ám az EU-csatlakozáskor be kellett bizonyítanunk: azokkal egyenértékű izolációra képes.
A paksi atomerőmű Európában a legbiztonságosabbak egyike. A hazai nukleáris biztonságot és ezen belül az erőműét 2003-ban, az EU felvételünk kapcsán igen alapos uniós felülvizsgálatnak vetették alá. Megállapították: „az 1990 és 2003 között elvégzett biztonságnövelő intézkedések hatására a paksi atomerőmű biztonsága egyenértékű a nyugat-európai erőművekével”. Ez így szerepel az EU-felvételünk jegyzőkönyvében. S okkal: a 90-es évek első felében az atomerőmű földrengés-veszélyességét igen alaposan felmérték, ennek alapján zajlott 2003-ig az erőmű földrengés-állósági megerősítése az Európában érvényes legkorszerűbb biztonsági előírásoknak megfelelően. Ezt azóta több nemzetközi felülvizsgálat is kiemelkedően sikeresnek minősítette. Természetesen csatlakoztunk az EU kezdeményezéséhez is, hogy a fukusimai erőmű baleset-elhárítási tapasztalatai kapcsán vizsgáljuk felül újra az unióban a biztonsági a követelményeket – mondta Rónaky József.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
