Hamarosan eljön a keményebb szakszervezeti fellépés ideje. A kormány intézkedéseinek következményeit most kezdik érezni a munkavállalók, nem biztos, hogy a higgadt érvelés lesz a jellemző reagálás – mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a Vasárnapi Híreknek.
– Hat-nyolcszáz milliárd forintos kiadáscsökkentő csomag bejelentését tervezi a miniszterelnök. A kormány egyebek mellett a munkaerő-piaci alap és a gyógyszerkassza megkurtítására készül, szigorításokat vezet be a szociális ellátó és a rokkantnyugdíj rendszerben. Mit gondolnak ezekről a szakszervezetek?
Pataky Péter: Fontos lenne, ha valóban a gazdaságélénkítő csomagot látnánk már, de az eddigi információk azt jelzik, hogy az álláskeresők ellátásának pénzbeli és időbeli csökkentésével, a korhatár előtti nyugdíj igénybe vételének korlátozásával, esetleg megszüntetésével járó átalakítások valójában megszorítást jelentenek. A költségvetés kiadáscsökkentésének, így például a gyógyszerkassza megkurtításának a tapasztalatok szerint mindig az a következménye, hogy megemelkednek a térítési, szolgáltatási díjak, ezt pedig leginkább a legszegényebbek, az idősebb, amúgy is nagyon alacsony nyugdíjból élők szenvedik el leginkább.
– A foglalkoztatás helyzetének javításával kapcsolatos eddigi kormányzati kommunikáció szerint a cél az, hogy négy év alatt 400 ezer új munkahely létesüljön Magyarországon. Ma már ez a szám 300 ezerre módosult. Érzékelhető némi mozgás a munkaerőpiacon?
Pataky Péter: Nincs növekedés a munkaerőpiacon. Aki a foglalkoztatási arányokkal operál, tévútra jut, hiszen a demográfiai változások és a nyugdíjkorhatár emelése együttesen azt is eredményezheti statisztikailag, hogy azonos számú működő munkahely mellett más népességarányhoz viszonyítva javul az adat. De mi nem a statisztikai számot szeretnénk látni, hanem a ténylegesen létrejövő, konkrét munkahelyeket. Már pedig ezek növekedését nem látjuk. Tény, hogy a Mercedes vagy a győri Audi új állásokat hirdetett, más ágazatokban viszont több ezer munkahely szűnt meg csak az elmúlt évben. Kiszivárgott hírek szerint az átalakítási csomag része az egy összegű egészségügyi hozzájárulás – a munkáltató által fizetendő eho – visszahozása, ez pedig egyáltalán nem segíti majd új munkahelyek teremtését a kis- és közepes vállalkozásoknál. Vagyis valódi gazdaságélénkítő lépéseket továbbra se látunk, inkább a kormány kétségbeesett kapkodását a költségvetési egyensúly megtartásáért, illetve a beígért hiány- és államadósság-csökkentésért.
– Az MSZOSZ már tervezett formájában is ellenezte a 16 százalékos adókulcs bevezetését, azzal az indokkal, hogy az egykulcsos adózás a magasabb jövedelműeknek kedvez. Most miért hallgatnak a szakszervezetek?
Pataky Péter: A munkavállalók képviselőinek nincs lehetőségük a megszólalásra ott, ahol értelmes érveléssel lehetne befolyásolni a tervezett intézkedéseket. Például azt, hogy az alacsony jövedelműek esetében nem kompenzálja a gyermekek után járó adókedvezmény a reálbércsökkenést, valamint az energiaár-emelést. Ma Magyarországon semmiféle együttműködés, párbeszéd nincs a döntéshozók és az érdekképviseletek között. A munkáltatói szervezetekhez ugyan eljárnak igét hirdetni bizonyos kormányzati férfiak, és arról mindig lelkes híradások jelennek meg, de valódi párbeszéd nincs. Érik a helyzet arra, hogy a szakszervezetek aktivizálódjanak, amint az emberek konkrétan megtapasztalják a zsebükön, a mindennapi élethelyzetük alakulásán a különböző kormányzati intézkedések következményeit. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy a higgadt érvelés ideje következik.
Összeurópai akciónapot tervez az Európai Szakszervezeti Szövetség: a kontinens nagyvárosaiban várhatóan április elején utcai demonstrációkat tartanak. A munkavállalók összefogását jelképező tüntetés központja a gyakorlat szerint minden évben az EU soros elnöke, ezúttal Magyarország lesz. Az akciónap programjáról kedden dönt az ETUC legfőbb döntéshozó szerve.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
